A szoptatás több mint anyatejes táplálás...
Li Z, Mannava P, Murray JCS Western Pacific Region Early Essential Newborn Care Working Group, et al; BMJ Global Health 2020;5:e002581.
Objective To explore the association between early essential newborn care (EENC) policy, practice and environmental interventions and breastfeeding outcomes.
We conducted an evidence-based practice project to determine if skin-to-skin contact immediately after cesarean birth influenced the rate of transfer of newborns to the NICU for observation. We analyzed data for 5 years (2011 through 2015) and compared the rates for the period before implementation of skin-to-skin contact with rates for the period after.
Context: Kangaroo mother care (KMC) is an intervention aimed at improving outcomes among preterm and low birth weight newborns.
Objective: Conduct a systematic review and meta-analysis estimating the association between KMC and neonatal outcomes.
Aim: The aim of this study was to provide a more detailed analysis of the infant's behavioural sequence that begins immediately after birth and terminates with grasping the nipple, suckling and then falling asleep.
“Amikor az alvó nők felébrednek, a hegyek is megmozdulnak.” (kínai közmondás)
Gyermeket hozni a Világra az egyik legcsodálatosabb és legmeghatározóbb dolog, ami egy nővel történhet. Hónapokig várni, gondolataink felében mindig körülötte járni, tervezgetni az új ember-palántával való együttélést izgalmas dolog. Felkészülünk a szükséges babaholmikkal, jó esetben a szülésről is megtudunk ezt-azt a nagy nap előtt.
Az Egészségügyi Világszervezet "Pozitív szülésélményt célzó szülészeti ellátás" címmel átfogó, naprakész iránymutatást adott ki az alapvető szülészeti ellátásról, ami összefoglalja a WHO eddigi és új ajánlásait. Az ajánlás csomag - amennyiben együttesen bevezetésre kerül - a körülményektől és az egészségügy általános színvonalától függetlenül biztosítja a jó minőségű és bizonyítékokon alapuló ellátást.
Az anyatejes táplálás és szoptatás állandó kérdéskör anyák és nagymamák között. Orvosok és nővérek közt pedig azért is kiemelten fontos téma, mert a koraszülött-ellátásban életeket menthet az, ami a természet által adatott. Ma Magyarországon minden tizedik baba a 37. gesztációs hét előtt születik, így a koraszülés népbetegségnek számít. Szerencsére az utóbbi időben sokat emlegetett magyar egészségügyben léteznek olyan szakemberek, akik munkájukban nemcsak feladatokat, hanem hivatást is látnak.
„… a szülés és a születés, ha innen nézem, az anya, ha onnan nézem, a gyerek ügye, ez valójában egy, egységes folyamat. Ezt a különböző helyzetekben tiszteletben kellene tartani” – vallja dr. Varga Katalin pszichológus. A szakember az ELTE professzora, a perinatális szaktanácsadói képzés egyik alapítója és az Úton… Séta a SzülésSzületéS minőségéért elnevezésű rendezvény egyik szervezője. Bár az idei Séta már július elején véget ért, ám a szülés-születés témája továbbra is ugyanolyan fontos és izgalmas.
Létezik egy módszer, amelyet a természet adott. Létezik egy orvos, akinek nem is életcélja, hanem inkább az élete, hogy minél több koraszülöttnek legyen esélye az egészséges életre. Egy tudományosan igazolt módszerről van szó, amelyet egyre több magyarországi koraszülött intenzív osztályon is használnak. De még mindig nem mindenütt. Dr. Schill Beáta, tavaly Aranyanyu-díat is nyert a munkájával, bátor nő, az elvei mellett kiálló ember, aki oroszlánként harcol azért, hogy a keze alatt cseperedő babák a lehető legjobb ellátásban részesüljenek. Jelenléte nyugalmat sugároz, hitet ad, és lássuk be, ez nem könnyű feladat a mai magyar egészségügyben. Rohr Linda beszélgetett vele a kenguruzás világnapja és a „kenguruverseny” alkalmából.
"Csak kézben alszik el, mit csinálok rosszul?!" - kérdezi sok szülő.
A születés utáni első három hónap a legnehezebb a csecsemő számára. Ilyenkor sok orvos hasfájást diagnosztizál, pedig általában arról van szó, hogy fogalmuk sincs, mi baja a babának, csak vigasztalhatatlanul sír.
