A késői köldökellátás hatása az idegrendszeri fejlődésre 4 éves korban: randomizált klinikai vizsgálat

Andersson O et al: Effect of Delayed Cord Clamping on Neurodevelopment at 4 Years of Age: A Randomized Clinical Trial. JAMA Pediatr. 2015 Jul;169(7):631-8. cikk magyar nyelvű összefoglalója.

A köldökzsinór késleltetett lefogása némileg jobb finom motoros és szociális képességgel jár együtt a fiatal gyermekekben, egy kis esetszámú, randomizált, kontrollált svéd kísérlet eredménye szerint. A pozitív hatás a finom motoros képességben, különösen a fiúkban nyilvánvaló.

judit 2016. 02. 03., sze – 16:30

A veleszületett ferdenyakúságban (kongenitális tortikollisz) szenvedő csecsemők szoptatása - bepillantás a gyakorlatba

Genna CW: Breastfeeding infants with congenital torticollis. J Hum Lact. 2015 May;31(2):216-20. cikk magyar nyelvű összefoglalója

Congenitalis torticollis: a dongaláb és a csípőficam után a harmadik leggyakoribb veleszületett rendellenesség. Kialakulásának pontos oka nem ismert, de az esetek többségében feltételezhető a méhen belüli kényszertartás szerepe vagy a szülőcsatornán történő áthaladáskor szerzett izomsérülés. Eszerint az érintett helyen az izomban vérömleny keletkezik, amely felszívódása során összehúzza, s így megrövidíti az érintett izmot. Ez az eltérés mogyorónyi vagy nagyobb csomó formájában tapintható is a nyakon. A szokatlan, aszimmetrikus fejtartás mellett előfordulhat a koponya és az arc aszimmetriája is, illetve társulhat hozzá csípőficam is. Ritkán előfordul, hogy csigolya fejlődési rendellenesség okozza a ferde fejtartást. Nálunk elsősorban fektetést javasolnak a probléma orvoslására: eszerint a kisbabát úgy kell letenni az ágyába, hogy akkor, ha szeretné a külvilág ingereit látni, figyelemmel kísérni, kénytelen legyen a kevésbé preferált irányba fordítani a fejét. Ha az elváltozás egy-két éves korban is fennáll, műtéti megoldás is elképzelhető. A pontos diagnózisban sokat segíthet egy CT vagy MRI vizsgálat - különösen olyankor, ha a látott elváltozás oka nem egyértelmű, és szeretnénk a lehetséges súlyosabb problémákat kizárni. A gyakorlatban nagyon ritka, hogy a torticollis szoptatásra, illetve a csecsemő szopási magatartására gyakorolt hatása az orvos vagy védőnő látóterébe kerülne, bár a táplálási nehézség gyakori. A következő szakcikk azonban éppen ezzel az aspektussal foglalkozik részletesen.

Ki kapja a D-vitamin kiegészítést szoptatás esetén – az édesanya vagy a csecsemő?

Hollis BWet al: Maternal Versus Infant Vitamin D Supplementation During Lactation: A Randomized Controlled Trial. Pediatrics. 2015 Oct;136(4):625-34. cikk magyar nyelvű összefoglalója.

Az anyatej átlagos D-vitamin szintje (5-80 NE/l) nem fedezi a babák számára elegendő D-vitamin mennyiséget, ezért az általánosan elterjedt javaslat, hogy a csecsemők kapjanak napi 400 NE D-vitamint. Jellemzően a babák D-vitamin pótlása nem valósul meg (compliance az USA-ban: 2-19%), ezért arra irányul a kutatás, hogy megvizsgálja: az anya megnövelt D-vitamin fogyasztása növeli-e az anyatejen át a baba D-vitamin szintjét. A D-vitamin átjut az anyatejbe az anya véréből, korábbi tanulmány már kimutatta, hogy minden 1000 NE D-vitamin, amit az anya fogyaszt, 80 NE/l D-vitamin növekedést jelent az anyatejben.

judit 2016. 01. 08., p – 22:05

Ritka széklet kizárólag szoptatott csecsemőknél

Courdent M: Infrequent stools in exclusively breastfed infants. Breastfeed Med. 2014 Nov;9(9):442-5. cikk magyar nyelvű összefoglalója

A francia kutatás azért készült, mert jelenleg nincs egy egységes álláspont abban a vonatkozásban, hogy mi tekinthető normális mennyiségű székletnek kizárólag szoptatott csecsemők esetén. Kevés adat áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy milyen gyakori és milyen lefolyású a ritka széklet jelenség. A definíciók is gyakran zavarosak (’constipation’, ’intestinal pseudo-obtruction’,’ infrequent bowel movement’ – ’szorulás’, ’álobstrukció a belekben’, ritka széklet’.)

Az újszülött első órája

Svéd kutatók 28 újszülött életének első óráiról készült videofelvételek segítségével elemezték az újszülöttek viselkedését. A kutatók megfigyelték, hogy amikor az újszülötteket megszületésük után azonnal bőr-bőr kontaktusba helyezik az édesanyjukkal, jellegzetes viselkedésmintát mutatnak. Az egyes újszülöttek esetében kimutatható kisebb-nagyobb eltérések ellenére világosan elkülöníthető 9 fázis, amelyeken a háborítatlan bőrkontaktus során a frissen született kisbabák végigmennek. Ezt a viselkedést egy, az újszülött agytörzsébe írt „program” szabályozza. Ha a születése után az újszülött a helyére – azaz édesanyja testére – kerül, és nem zavarják, akkor ennek a programnak lehetősége van, hogy betöltse funkcióját: biztosítsa a lehető legjobb életkezdetet.

A csecsemőkori kólika probiotikumokkal történő kezelése nem hatékonyabb, mint a placebo

A British Medical Journal-ben nemrég megjelent tanulmány az eddig elvégzett legnagyobb esetszámú, randomizált, kettső vak, placebo-kontrollált vizsgálat. Az eredmények szerint a Lactobacillus reuteri probiotikummal történő kezelés nem csökkentette jobban a kólikás csecsemők sírását és a nyűgösségét, mint a placebo.

A terhesség és szoptatás során azathioprin expozíciónak kitett gyermekek követése

Dr. Kazai Anita

A fenntartó azathioprin-terápiában részesülő anyák és csecsemőik egészsége szempontjából is hasznos a szoptatás, nem nő a fertőzéses és tumoros megbetegedések kockázata a gyermekek között.

A gyulladásos bélbetegség (IBD) gyakran manifesztálódik fogamzó korú nőkben. A fogamzás vagy a terhesség alatti aktív betegség növeli a spontán abortusz, a halvaszületés, a koraszülés, az alacsony születési súly és a fejlődési rendellenességek kockázatát. Mindez azt igazolja, hogy nagyon fontos a klinikai remisszió elérése a fogamzás előtti időszakban és hatékony fenntartó kezelés alkalmazása a terhesség során. Az azathioprint (AZA) és metabolitját, a 6-merkaptopurint (6-MP) az IBD-betegek széles körében alkalmazzák fenntartó terápiaként, és napjainkban már a terhesség során is ajánlják folyamatos használatukat. Mindazonáltal, kevés adattal rendelkezünk a szoptatás alatti anyai immunszuppresszív terápia csecsemőre gyakorolt hatásával kapcsolatban, ezért a téma a klinikai gyakorlatban kiterjedt vita tárgya. Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) azt javasolja, hogy a szoptatás során az IBD-s édesanyák annak tumorkialakulást elősegítő hatása miatt ne fogyasszanak AZA-t. A másik ok, ami miatt az AZA-szedő nőket általában lebeszélik a szoptatásról, az a feltételezés, hogy a szer növelheti az újszülöttek fertőzésre való hajlamát. Azonban az Európai Crohn és Colitis Szövetség (European Crohn's, Colitis Organisation, ECCO) bizonyíték alapú konszenzusa javasolja a szoptatást fenntartó AZA-terápia esetén, mivel az anyatejben csak nagyon kis mennyiségű AZA és 6-MP jelenik meg. A jelen összefoglalóban ismertetett tanulmány (Long-term follow-up of babies exposed to azathioprine in utero and via breastfeeding, Sieglinde Angelberger és munkatársai, Journal of Crohn's and Colitis (2011) 5, 95–100, doi:10.1016/j.crohns.2010.10.005) arra vállalkozott, hogy megállapítsa: növeli-e a fertőzések kockázatát a gyermekben, ha az IBD-s anya a szoptatás során fenntartó AZA-terápiában részesül.

Long-term effects of breastfeeding - A systematic review

Breastfeeding has well-established short-term benefits, particularly the reduction of morbidity and mortality due to infectious diseases in childhood. A pooled analysis of studies carried out in middle/ low income countries showed that breastfeeding substantially lowers the risk of death from infectious diseases in the first two years of life.

Based on data from the United Kingdom Millennium Cohort, Quigley et al estimated that optimal breastfeeding practices could prevent a substantial proportion of hospital admissions due to diarrhea and lower respiratory tract infection. A systematic review by Kramer et al confirmed that exclusive breastfeeding in the first 6 months decreases morbidity from gastrointestinal and allergic diseases, without any negative effects on growth. Given such evidence, it has been recommended that in the first six months of life, every child should be exclusively breastfed, with partial breastfeeding continued until two years of age.

Hangulati betegségek és azok kezelése a terhesség alatt és a szülés után – áttekintés

Félegyházy Zsolt és Mats Adler
Neuropsychopharmacol Hung. 2013 Mar;15(1):40-8.

Abstract

A hangulati betegségek terhességgel összefüggő kezelése, gondozása még mindig nem kap elég figyelmet és hangsúlyt. Mindemellett továbbra is sok a téves vagy félinformáció, esetenként a teljes tudatlanság ebben a témában, és a szakmák (pszichiátria- szülészet-nőgyógyászat) képviselői, művelői is gyakran ellentmondásos információkkal látják el a betegeket, vagy sokszor egymásra mutogatnak az információ átadásával kapcsolatban, sok esetben a témában való hiányos ismeretek miatt. Azonban gyűlnek az olyan információk és adatok, amelyekből már konkrét következtetéseket lehet levonni, és ezekre alapozva adekvát és hiteles tájékoztatást lehet adni a terhes nőnek vagy a családtervezés előtt álló párnak. Összefoglalásunk ebben kíván segítséget nyújtani, felhasználva a legújabb adatokat.