Breastfeeding Medicine Podcast #66 - 2017 Year in Review

2017 Breastfeeding Year in Review with Anne Eglash MD
We had a windfall of clinical information hit the journals in 2017, topics ranging from donor milk and complementary feeding to allergies and breastfeeding during pregnancy. Join us for some downright awesome evidence!

The Breastfeeding Medicine Podcast was created by Anne Eglash MD, IBCLC, FABM to review recent research articles that have a potential impact on clinical practice.

7%-os növekedés az 50 milliárd dolláros csecsemőtáplálási piacon

Az alábbi cikk egy, az élelmiszeripar területén tanácsadással és piackutatással foglalkozó cég egyik igazgatójának összefoglalója. A cikk a befektetők és piaci szereplők számára készült, vagyis üzleti szempontból foglalkozik a csecsemők számára készült élelmiszerek (baby food) piacával. Fontos megjegyezni, hogy mindaz, ami a piaci szereplők számára pozitívum, az anyák, csecsemők és családok, továbbá a globális társadalom számára egyértelmű negatívum. Ennek a piacnak a növekedése az anyák és csecsemők egészségi állapotának romlásával, az egészségügyi kiadások növekedésével, a családok kiadásainak növekedésével (esetenként a családok fokozódó elszegényedésével), továbbá a környezetszennyezés fokozásával járnak.
Az anyák cikkben hivatkozott "egészségtudatosságának" növekedése valójában a gátlástalan marketing következménye, amely sikeresen elhitette a lakossággal, hogy a csecsemőtápszerek előnyösebbek a csecsemők tápanyagellátása és fejlődése szempontjából, mint az anyatej.

Medications for patients who are lactating and breastfeeding: a decision tree

Joy Noel-Weiss, Susan Lepine
Open Med. 2014; 8(3): e102–e104.

Breastfeeding rates have increased dramatically in Canada, from lows in 1963 (38%) and 1973 (36%) to current national initiation rates averaging 89%. About 22% of breastfed children continue nursing after 9 months of age. Canada's Infant Feeding Joint Working Group has stated that "Breastfeeding— exclusively for the first six months, and continued for up to two years or longer with appropriate complementary feeding—is important for the nutrition, immunologic protection, growth, and development of infants and toddlers." Breastfeeding also has benefits for patients, and the benefits for both patient and child are dose related (i.e., the benefits increase with increased breastfeeding). With higher rates of breastfeeding initiation and duration and with the recommendation to continue breastfeeding for 2 years or longer, lactating and breastfeeding patients are increasingly seen in many areas of health care, including emergency departments, radiology suites, surgical departments, and other nonobstetric settings.

A korán bevezetett glutén nem csökkenti a cöliákia kockázatát

Nem járt előnnyel a glutén korai bevezetése azoknál a csecsemőknél, akik a cöliákia szempontjából magas rizikójú csoportba tartoznak, mivel ez nem csökkentette náluk a betegség kialakulásának kockázatát 3 éves korig – állapították meg ezzel foglalkozó kutatók.

Egy közel 1000 gyermek bevonásával elvégzett nemzetközi vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a 16-24 hét hetes korukban kis mennyiségű glutént kapó kisbabák 5,9%-ánál kialakult a cöliákia 3 éves korukra, míg a placebót kapók 4.5%-ánál volt megállapítható a betegség – mondta Maria Luisa Mearin, a kutatási projekt koordinátora. A lányoknál a glutén korai bevezetése kétszeresére növelte a cöliákia kialakulásának kockázatát.

The Transfer of Drugs and Therapeutics Into Human Breast Milk: An Update on Selected Topics

Many mothers are inappropriately advised to discontinue breastfeeding or avoid taking essential medications because of fears of adverse effects on their infants. This cautious approach may be unnecessary in many cases, because only a small proportion of medications are contraindicated in breastfeeding mothers or associated with adverse effects on their infants. Information to inform physicians about the extent of excretion for a particular drug into human milk is needed but may not be available. Previous statements on this topic from the American Academy of Pediatrics provided physicians with data concerning the known excretion of specific medications into breast milk. More current and comprehensive information is now available on the Internet, as well as an application for mobile devices, at LactMed (http://toxnet.nlm.nih.gov).

A terhesség és szoptatás során azathioprin expozíciónak kitett gyermekek követése

Dr. Kazai Anita

A fenntartó azathioprin-terápiában részesülő anyák és csecsemőik egészsége szempontjából is hasznos a szoptatás, nem nő a fertőzéses és tumoros megbetegedések kockázata a gyermekek között.

A gyulladásos bélbetegség (IBD) gyakran manifesztálódik fogamzó korú nőkben. A fogamzás vagy a terhesség alatti aktív betegség növeli a spontán abortusz, a halvaszületés, a koraszülés, az alacsony születési súly és a fejlődési rendellenességek kockázatát. Mindez azt igazolja, hogy nagyon fontos a klinikai remisszió elérése a fogamzás előtti időszakban és hatékony fenntartó kezelés alkalmazása a terhesség során. Az azathioprint (AZA) és metabolitját, a 6-merkaptopurint (6-MP) az IBD-betegek széles körében alkalmazzák fenntartó terápiaként, és napjainkban már a terhesség során is ajánlják folyamatos használatukat. Mindazonáltal, kevés adattal rendelkezünk a szoptatás alatti anyai immunszuppresszív terápia csecsemőre gyakorolt hatásával kapcsolatban, ezért a téma a klinikai gyakorlatban kiterjedt vita tárgya. Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) azt javasolja, hogy a szoptatás során az IBD-s édesanyák annak tumorkialakulást elősegítő hatása miatt ne fogyasszanak AZA-t. A másik ok, ami miatt az AZA-szedő nőket általában lebeszélik a szoptatásról, az a feltételezés, hogy a szer növelheti az újszülöttek fertőzésre való hajlamát. Azonban az Európai Crohn és Colitis Szövetség (European Crohn's, Colitis Organisation, ECCO) bizonyíték alapú konszenzusa javasolja a szoptatást fenntartó AZA-terápia esetén, mivel az anyatejben csak nagyon kis mennyiségű AZA és 6-MP jelenik meg. A jelen összefoglalóban ismertetett tanulmány (Long-term follow-up of babies exposed to azathioprine in utero and via breastfeeding, Sieglinde Angelberger és munkatársai, Journal of Crohn's and Colitis (2011) 5, 95–100, doi:10.1016/j.crohns.2010.10.005) arra vállalkozott, hogy megállapítsa: növeli-e a fertőzések kockázatát a gyermekben, ha az IBD-s anya a szoptatás során fenntartó AZA-terápiában részesül.

Szoptasson-e a dohányzó anya?

Közismert, hogy a dohányzás számos egészségügyi kockázattal jár az anya, a magzat és a megszületett gyermek egészségére nézve. Addiktív természeténél fogva azonban a dohányzásról nem könnyű leszokni, és azoknak, akik megpróbálják, csak kis százaléka jár sikerrel. A várandósság általában elég erős motiváció a nők számára, hogy leszokjanak a dohányzásról, sokan azonban nem képesek lemondani a cigarettáról, és vannak, akik újra kezdik a dohányzást a gyermek megszületése után.

Long-term effects of breastfeeding - A systematic review

Breastfeeding has well-established short-term benefits, particularly the reduction of morbidity and mortality due to infectious diseases in childhood. A pooled analysis of studies carried out in middle/ low income countries showed that breastfeeding substantially lowers the risk of death from infectious diseases in the first two years of life.

Based on data from the United Kingdom Millennium Cohort, Quigley et al estimated that optimal breastfeeding practices could prevent a substantial proportion of hospital admissions due to diarrhea and lower respiratory tract infection. A systematic review by Kramer et al confirmed that exclusive breastfeeding in the first 6 months decreases morbidity from gastrointestinal and allergic diseases, without any negative effects on growth. Given such evidence, it has been recommended that in the first six months of life, every child should be exclusively breastfed, with partial breastfeeding continued until two years of age.

Hangulati betegségek és azok kezelése a terhesség alatt és a szülés után – áttekintés

Félegyházy Zsolt és Mats Adler
Neuropsychopharmacol Hung. 2013 Mar;15(1):40-8.

Abstract

A hangulati betegségek terhességgel összefüggő kezelése, gondozása még mindig nem kap elég figyelmet és hangsúlyt. Mindemellett továbbra is sok a téves vagy félinformáció, esetenként a teljes tudatlanság ebben a témában, és a szakmák (pszichiátria- szülészet-nőgyógyászat) képviselői, művelői is gyakran ellentmondásos információkkal látják el a betegeket, vagy sokszor egymásra mutogatnak az információ átadásával kapcsolatban, sok esetben a témában való hiányos ismeretek miatt. Azonban gyűlnek az olyan információk és adatok, amelyekből már konkrét következtetéseket lehet levonni, és ezekre alapozva adekvát és hiteles tájékoztatást lehet adni a terhes nőnek vagy a családtervezés előtt álló párnak. Összefoglalásunk ebben kíván segítséget nyújtani, felhasználva a legújabb adatokat.