Táplálás az első életévben

Az Egyesült Királyság Táplálkozási Tudományos Tanácsadó Testülete (SACN) "Táplálás az élet első évében" címmel közzétette legfrissebb csecsemőtáplálási ajánlásait.

A kiadvány születéstől 12 hónapos korig tartalmaz ajánlásokat a csecsemők táplálására vonatkozóan. A beszámoló mérlegeli a csecsemőtáplálásnak a csecsemő és az anya rövid és hosszútávú egészségére gyakorolt hatását alátámasztó bizonyítékokat, valamint az étkezési viselkedést és az étrend változatosságát befolyásoló tényezőket.

Kivonat a SACN legfontosabb megállapításaiból

Szoptatás

A szoptatás az élettani norma, ami fontos szerepet játszik a csecsemő, illetve az egyén egész életen át tartó egészségének terén. Az elérhető bizonyítékok szerint az élet első 6 hónapjában a kizárólagos szoptatás nem korlátozza a csecsemő energia felvételét vagy súlygyarapodását. A szoptatásnak jelentős szerepe van a csecsemő immunrendszerének fejlődésében azáltal, hogy passzív, specifikus és nem-specifikus immunfaktorokat biztosít. Bizonyított, hogy a nem szoptatás fokozza annak kockázatát, hogy a csecsemő fertőző betegség miatt kórházba kerül. Bizonyíték van arra is, hogy a nem szoptatás összefüggésben lehet bizonyos idegrendszeri fejlődési hátrányokkal gyermekkorban, bár az ezzel kapcsolatos tanulmány során nem lehetett kizárni, hogy az eredményeket más tényezők is befolyásolták.

Az elérhető bizonyítékok szerint a szoptatás jótékony hatással van az anya egészségére is: csökkenti a mellrák és az endometriosis rizikóját, elősegíti a szülés után a súlyfelesleg leadását, és hosszútávon is csökkenti a BMI-t. A szoptatás nem fokozza annak veszélyét, hogy az anyánál a későbbiekben csökkent csontsűrűség vagy osteoporosis alakul ki.

A szoptatás kiemelkedő jelentősége miatt a csecsemőtápszerre és/vagy kiegészítő táplálásra való áttérés mérlegelésekor figyelembe kell venni a szoptatásra gyakorolt hatást és a várható előnyöket össze kell vetni a kockázatokkal.

A kiadványban a szerzők következetesen a "kiegészítő táplálás" kifejezést használják a szilárd ételek bevezetésének leírására azért, hogy hangsúlyozzák: az anyatejen (vagy tápszeren) kívül adott ételek bevezetésének célja, hogy kiegészítse (nem pedig helyettesítse) az anyatej (vagy tápszer) tápanyagait egy olyan időszakban, amikor az anyatej (tápszer) egymagában már nem fedezi a növekvő csecsemő szükségleteit. A kiegészítő táplálékok bevezetése változatossá teszi a csecsemő étrendjét, miközben a szoptatás folytatódik a korai évek során.

Szilárd ételek elfogadása

6 hónap körüli életkorukra a csecsemők általában képesek aktívan elfogadni az anyatejen (vagy tápszeren) kívül más ételeket. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy a szilárd ételek vagy a tápszer bevezetése 6 hónapos kor előtt csökkenti az elfogyasztott anyatej mennyiségét, és növeli az esélyét a fertőző betegségek előfordulásának a csecsemőnél.

Nincs bizonyíték arra, hogy létezne egy "kritikus ablak" a szilárd ételek elfogadására 4 és 6 hónapos kor között. A hozzátáplálás elhalasztása 6 hónapos kor körülig a későbbiekben nem okoz nehézséget a szilárd ételek elfogadásában.

Számos bizonyíték utal arra, hogy az új ételek ismételt kínálása elősegíti azok elfogadását. A különféle ételek széles választékának felajánlása segít, hogy a csecsemő jobban elfogadja az új ízeket. Az egyik tanulmány szerint az "igény szerinti hozzátáplálás" (BLW) eredményeként a csecsemő hamarabb eszik önállóan, kevesebbet hisztizik az étkezések kapcsán és jobban élvezi az ételeket (szülői beszámolók alapján).

Allergiás és autoimmun megbetegedések kockázata

Nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a szoptatás hatással lenne az allergiás vagy autoimmun betegségek kifejlődésére.
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a mogyoró vagy a tyúktojás szándékos kihagyása az étrendből vagy bevezetésének 6-12 hónapos kor utánra halasztása fokozhatja az allergia kockázatát ezekre az ételekre.

Az elérhető bizonyítékok arra utalnak, hogy az allergizáló ételek mint a mogyoró, tojás, glutén vagy hal a többi ételhez hasonlóan bevezethetőek a csecsemő étrendjébe 6 hónapos kor körül, és nem szükséges azokat megkülönböztetni más ételektől.
Nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a mogyoró vagy a tyúktojás 6 hónapos kor előtti bevezetése nagyobb mértékben csökkentené az ételallergia kockázatát, mint a 6 hónapos korban történő bevezetés.

Jó minőségű kutatási eredmények mutatnak rá arra, hogy a glutén bevezetésének időzítése nincs összefüggésben a cöliákia kifejlődésének kockázatával.

Alacsony, illetve nagyon alacsony minőségű bizonyíték van arra nézve, hogy a korai (6-12 hónapos kor előtti) hal bevezetés csökkenti az allergiás rhinitis és a szenzitizáció előfordulását.

Nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy következtetéseket vonjunk le az allergizáló ételek bevezetésének időzítése és az allergia kialakulása közötti összefüggést illetően.

Nem található arra utaló bizonyíték, hogy az allergizáló élelmiszerek elkerülése vagy fogyasztása a terhesség vagy a laktáció idején segítene a gyermek allergiás vagy autoimmun betegségeinek csökkentésében.

A rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá az extenzíven vagy részlegesen hidrolizált fehérjét tartalmazó tápszer alkalmazását az allergiás vagy autoimmun betegség kockázatának befolyásolására.

Kevés bizonyíték volt arra, hogy a csecsemőnek az anyán keresztül vagy más módon való találkozása a különböző ételekkel, fokozná a gyermek jövőbeli kockázatát az allergiás vagy autoimmun betegségek kialakulására.

Kivonat a SACN legfontosabb ajánlásaiból

Szoptatás

A kiadvány megírásához áttekintett bizonyítékok összessége támogatja az aktuális ajánlást a csecsemők körülbelül 6 hónapos korig történő kizárólagos szoptatására és a szoptatás folytatására legalább egyéves korig. Mindez jelentősen hozzájárul a csecsemő és az anya egészségéhez.

A csecsemőtápszer (akár tehéntej, akár kecsketej alapú) az egyetlen megfelelő alternatívája az anyatejnek a 12 hónaposnál fiatalabb csecsemők számára. Szójaalapú tápszer használata csak orvosi javallatra történhet, és a szójaalapú készítmények lehetséges egészségügyi hatásait felül kell vizsgálni.

A kiegészítő táplálékok bevezetése

Nem szükséges változtatni a kiegészítő táplálékok bevezetésének jelenlegi életkori ajánlásain, vagyis a legtöbb csecsemő esetében a szilárd ételek adását nem szabad elkezdeni körülbelül 6 hónapos korig, miután a csecsemő fejlődésében eljutott ezek elfogadásának készségére.

6 hónapos kor után innivalóként csak anyatejet, csecsemőtápszert és vizet kaphat a csecsemő. Módosítatlan tehéntejet ne adjunk a 12 hónaposnál fiatalabb csecsemőnek. Ennek oka, hogy csecsemőkorban a tehéntejfogyasztás alacsony vas szintet okoz a gyomor-bélrendszeren keresztüli vérvesztés miatt és amiatt, hogy a tehéntej vas tartalma és vas felszívódási aránya alacsony.

A szilárd ételek széles skáláját, ideértve a vastartalmú élelmiszereket is, az életkornak megfelelő formában kell bevezetni körülbelül 6 hónapos kortól a szoptatás folytatása mellett, olyan napszakban és módon, ami a legjobban megfelel mind a családnak, mind a gyermeknek.

Az étrend összetételének, ízének és állagának változatosságát illetően fokozatosan szükséges előrehaladni a kiegészítő táplálás időszakában, figyelembe véve az egyes csecsemők fejlettségi szintjében lévő különbségeket és a tápanyagszükségletet. Új ételek bevezetésekor fontos szem előtt tartani, hogy azokat esetenként több alkalommal is fel kell kínálni a csecsemőnek, mielőtt elfogadja.
Tekintettel a magas só és cukor bevitelre ebben a korcsoportban, szükséges újra hangsúlyozni a hozzátáplálás idején a csecsemőknek kínált ételekben lévő hozzáadott só és cukor veszélyeit, és figyelemmel kísérni a bevitelt.

Egészséges csecsemőknek nincs szükségük vaspótlásra. A vas státusz optimalizálására az élet első évében a SACN és az Egészség és Klinikai Kiválóság Nemzeti Intézete (NICE)1 késői köldökellátásra vonatkozó ajánlásait be kell vezetni és ellenőrizni kell.

A kiegészítő táplálással kapcsolatos tanácsadáskor el kell mondani a szülőknek, hogy a mogyoró és a tyúktojás bevezethető 6 hónapos kortól a csecsemő étrendjébe. Ezek bevezetésének 6-12 hónapos kor utánra halasztása fokozhatja az allergia kockázatát. Ha a csecsemő már találkozott az allergizáló ételekkel és jól tolerálja, akkor legyenek ezek a szokásos étrendjének a részei. Ha a kezdeti kóstolást nem követi rendszeres fogyasztás, nagyobb az esélye a szenzitizációnak és a későbbi ételallergiának. Ha a csecsemőnél korai ekcéma vagy ételallergia fordult elő, a szülőknek szükségük lehet orvosi tanácsra az allergizáló ételek bevezetése előtt.

Az iránymutató megjelenésével kapcsolatban Dr. Alison Tedstone, az Egyesült Királyság Egészségügyi Minisztérium Népegészségügyi Irodájának vezető táplálkozástudományi szakembere elmondta: "A SACN összefoglalója megerősíti a jelenlegi ajánlásokat a szoptatással és a kiegészítő táplálás bevezetésével kapcsolatban. Újdonságként világos iránymutatást ad az allergizáló ételek bevezetésével kapcsolatban. Ez a határozott ajánlás véget vet minden érvelésnek arról, hogy a szilárd ételek korai bevezetésének jótékony hatásai lennének."

A SACN teljes útmutatója innen letölthető.

Kép forrása: Pixabay

1: A NICE a brit egészségbiztosító (NHS) szervezete, amely 1999-ben alakult azzal a céllal, hogy a klinikai kutatások legújabb eredményeit időről időre áttekintve, mindenki számára hozzáférhetővé tegye azokat a legmagasabb szintű egészségügyi ellátás érdekében. A NICE megfogalmazza és meghatározza azokat az „egészségügyi ellátási sztenderdeket”, amelyek a klinikai hatásvizsgálatokon alapulnak, és rámutatnak a kiemelkedően hatékony, költséghatékony és biztonságos, illetve a páciensek számára pozitív élményt jelentő klinikai kezelési módszerekre.
A NICE-irányelveket és -ajánlásokat független bizottságok dolgozzák ki annak érdekében, hogy a szakemberek munkáját, illetve a páciensek tájékozódását megkönnyítsék. Minden témát konszenzuskonferencián hagynak jóvá a szakma kiemelt képviselői, és a témákat időről időre frissítik a legújabb kutatási eredmények fényében; ezeket ma már világszerte figyelemmel kísérik.
Az irányelvek rendkívül sok területre kiterjednek a dohányzásról való leszokástól kezdve a daganatos betegségek, diabetes, a reumatológiai kórképeken keresztül egészen a pszichés és mentális problémákig. A NICE-irányelvekben részletes elemzések olvashatók az egyes pszichés betegségek megjelenési formáiról, tünettanáról és bizonyítottan hatékony módszereiről, így a depresszió, az evészavarok, a különféle szorongásos kórképek, a szkizofrénia, a bipoláris betegségek és a többi kórkép ellátásában követendő irányelvekről.
(Forrás: Perczel Forintos Dóra: A bizonyítékokon alapuló pszichoterápiák elérhetősége.)