Szülés

A szemléletformálás lehetséges akadályai

Dr. Kun Judit Gabriella hosszú évekig vett részt a bababarát kórházak minősítésében. Az egyik legnagyobb kihívást a tekintélyelvű gondolkodás jelentette számára:
– Nem igazán sikerült megértetni a kórházi dolgozókkal, hogy a bizottság tagjaiként segíteni, támogatni vagyunk mellettük, hogy elérhessék a céljukat, nem pedig “ellenőrizni”, kritizálni, megbüntetni őket. Nem alakult ki kultúrája a belső munkamegbeszéleseknek sem, ahol az osztály dolgozói együtt ránézhetnek az eseteikre, felülvizsgálhatják a gyakorlatukat – egymás között, egymás álláspontját meghallgatva.

Örvendetes módon itthon is egyre nagyobb nyilvánosságot kap azoknak a szülőknek a hangja, akiknek a családdá válás csodájához méltatlan körülmények között kellett átélniük gyermekük születését. Pozitív fejlemény, hogy a változás szükségességét a kormányzat is elismeri: A közelmúltban 10 milliárd forintnyi összeget különített el “Családbarát Szülészetek” támogatására.

Ma három éve, hogy Magyarországon is kirobbant a rózsák forradalma és egyre több nő mer nyíltan beszélni arról, milyen élmények érték gyermeke születése során. Van, aki egy levélben, egy rózsával együtt helyezi el emlékeit a szülészeti osztályon, mások kis közösségben vagy a nagy nyilvánosság előtt döntik le a tabukat. A Másállapotot a szülészetben mozgalom azért jött létre, hogy felületet adjon ezen anyák történeteinek, és hogy a magyar egészségügyben is segítse a legfejlettebb szülészeti normák beépülését. Az eddig elért eredményekről a mozgalom két tagjával, Viktóriával és Csillával beszélgettünk.

Az Egészségügyi Világszervezet "Pozitív szülésélményt célzó szülészeti ellátás" címmel átfogó, naprakész iránymutatást adott ki az alapvető szülészeti ellátásról, ami összefoglalja a WHO eddigi és új ajánlásait. Az ajánlás csomag - amennyiben együttesen bevezetésre kerül - a körülményektől és az egészségügy általános színvonalától függetlenül biztosítja a jó minőségű és bizonyítékokon alapuló ellátást.

„… a szülés és a születés, ha innen nézem, az anya, ha onnan nézem, a gyerek ügye, ez valójában egy, egységes folyamat. Ezt a különböző helyzetekben tiszteletben kellene tartani” – vallja dr. Varga Katalin pszichológus. A szakember az ELTE professzora, a perinatális szaktanácsadói képzés egyik alapítója és az Úton… Séta a SzülésSzületéS minőségéért elnevezésű rendezvény egyik szervezője. Bár az idei Séta már július elején véget ért, ám a szülés-születés témája továbbra is ugyanolyan fontos és izgalmas.

A konferencia összes előadása ezen az oldalon megtekinthető.

A COST - European Cooperation of Science and Technology (Európai együttműködés a tudományos és műszaki kutatások területén) IS1405 Szülészeti Erőszak Munkacsoportja az alábbi állásfoglalással támogatja a MÁSÁLLAPOTOT A SZÜLÉSZETBEN! mozgalmat:

"Lássunk a szülészeti erőszak mögé!

A szülő nőkkel szembeni méltatlan bánásmód egyre gyakrabban jelenik meg a kutatásokban és a döntéshozatalban az elmúlt évtizedekben. Az Egészségügyi Világszervezet 1985 óta folyamatosan felhívja a figyelmet a szülés túlzott medikalizációjának veszélyeire. A szervezet ekkor adta ki ajánlását a normál szülés kísérésére vonatkozóan, arra ösztönözve a hivatalokat és egészségügyi dolgozókat, hogy vizsgálják felül a protokollokat és folyamatosan kísérjék figyelemmel és értékeljék a szülészeti ellátás gyakorlatát. Ezen felül kiálltak amellett, hogy az egészségügyi döntések során tartsák tiszteletben a nők önrendelkezését és szempontjait, hangsúlyozva ezzel, hogy a tájékozott döntés a nők alapvető joga.

Intrapartum epidural analgesia and breastfeeding: a prospective cohort study
Siranda Torvaldsen, Christine L Roberts, Judy M Simpson, Jane F Thompson and David A Ellwood
International Breastfeeding Journal 2006, 1:24)

Először csak az ismétlés kedvéért a definíció a vizsgálat típusával kapcsolatban a biostatisztikai szótár alapján. Külön felhívnám a figyelmet az aláhúzott részre, melynek a tanulmánnyal kapcsolatban is jelentősége van:

Szemben a preklinikai és a klinikai vizsgálatokkal, a megfigyeléses vizsgálatokat az jellemzi, hogy az adott helyzet, nem pedig a vizsgálatot végző szakemberek döntik el, hogy a vizsgálatban részt vevő személyek közül ki melyik csoportba kerüljön, hiszen a csoportok legtöbbször adottak (például: az egyik csoport dohányzókból áll, a másik pedig nemdohányzókból). A megfigyeléses vizsgálatok legtöbbször potenciálisan káros hatásokat vizsgálnak. Ez a tény azonban jelentősen megnehezíti a valódi összefüggések kimutatását. A megfigyeléses vizsgálatok egyik típusa a kohorsz-vizsgálat, amelyben egy betegség kialakulásában feltehetően szerepet játszó kockázati tényezők hatását úgy értékelik, hogy a vizsgálat elején az adott betegségben akkor még nem szenvedő résztvevőket a kockázati tényezők fennállása alapján csoportokba (kohorszokba) sorolják, majd hosszabb ideig tartó követés során az egyes csoportokban megfigyelik a betegség incidenciáját. A csoportok között az incidenciában mutatkozó különbség amellett szól, hogy a vizsgált tényező(k) valóban kockázatot - bizonyos esetekben esetleg védelmet - jelentenek. A kohorsz-vizsgálat az előre tervezett vizsgálatok (prospective study) közé tartozik, mivel a vizsgálati terv elkészítése megelőzi az adatgyűjtést.