A szoptatás több mint anyatejes táplálás...
Nagyon gyakran előfordul, hogy olyan anya is ad pótlást a kisbabájának, aki valójában szeretne fél éves korig kizárólag szoptatni. Valóban vannak élethelyzetek, amikor ez szükséges, de gyakran előfordul, hogy akkor is kap a baba tápszert, amikor az nem indokolt.
Igény szerinti szoptatás esetén a baba maga szabályozza a szoptatások gyakoriságát és hosszát, így annyi táplálékhoz jut, amennyire szüksége van – tájékoztat dr. Sztahovits Petra, orvos, IBCLC. – Ez napi 400 millilitertől 1200- ig bármennyi lehet a gyakorlatban, az átlagosnak a napi 800 milliliteres anyatej fogyasztást tekintjük.
Most nem tudományos cikkeket és pontos instrukciókat kínálunk, hanem olyan anyák bátorító szavait, akik a kezdeti pótlás, vagy akár több hónap cumisüveges táplálás után vissza tudtak térni a szoptatáshoz.
Igen, előfordulhat ilyen helyzet! Abban viszont egészen biztosak lehetünk, hogy sokkal ritkábban, mint ahogyan ez napjainkban, itt nálunk Magyarországon megtörténik. És nem mindegy? – kérdezhetik sokan – hiszen a tápszerek kisbabáknak készült speciális összetételű élelmiszerek, az egyes számmal jelöltek úgynevezett “anyatejhelyettesítők”, amiből logikusan kellene következnie annak, hogy akkor nyugodtan helyettesíthetjük is az anyatejet, nincs jelentősége, melyiket kapja a baba. De természetesen VAN jelentősége!
A pozitív hatás a finom motoros képességben, különösen a fiúkban nyilvánvaló
A köldökzsinór késleltetett lefogása némileg jobb finom motoros és szociális képességgel jár együtt a fiatal gyermekekben, egy kis esetszámú, randomizált, kontrollált svéd kísérlet eredménye szerint.
A késleltetett köldökzsinór lefogás (CC) javította a korrigált átlageltérést az "Életkor és lépcsők kérdőívben" (Ages and Stages Questionnaire, ASQ) mind a finom motoros (korrigált átlagos különbség adjusted mean difference AMD: 2.1, CI 0.2-4.0), mind a személyi-szociális területeken (AMD 2.8, 95% CI 0.8-4.7), összehasonlítva a korai köldökzsinór lefogásban részesült gyerekek csoportjával - írta le Ola Andersson, MD, PhD, és munkatársai az Uppsalai Egyetem Gyermekek és Nők Egészségügyi Központjából.
Andersson O et al: Effect of Delayed Cord Clamping on Neurodevelopment at 4 Years of Age: A Randomized Clinical Trial. JAMA Pediatr. 2015 Jul;169(7):631-8. cikk magyar nyelvű összefoglalója.
A köldökzsinór késleltetett lefogása némileg jobb finom motoros és szociális képességgel jár együtt a fiatal gyermekekben, egy kis esetszámú, randomizált, kontrollált svéd kísérlet eredménye szerint. A pozitív hatás a finom motoros képességben, különösen a fiúkban nyilvánvaló.
Hollis BWet al: Maternal Versus Infant Vitamin D Supplementation During Lactation: A Randomized Controlled Trial. Pediatrics. 2015 Oct;136(4):625-34. cikk magyar nyelvű összefoglalója.
Az anyatej átlagos D-vitamin szintje (5-80 NE/l) nem fedezi a babák számára elegendő D-vitamin mennyiséget, ezért az általánosan elterjedt javaslat, hogy a csecsemők kapjanak napi 400 NE D-vitamint. Jellemzően a babák D-vitamin pótlása nem valósul meg (compliance az USA-ban: 2-19%), ezért arra irányul a kutatás, hogy megvizsgálja: az anya megnövelt D-vitamin fogyasztása növeli-e az anyatejen át a baba D-vitamin szintjét. A D-vitamin átjut az anyatejbe az anya véréből, korábbi tanulmány már kimutatta, hogy minden 1000 NE D-vitamin, amit az anya fogyaszt, 80 NE/l D-vitamin növekedést jelent az anyatejben.
Jóból is megárt a sok? Ez a kérdés valószínűleg megfogalmazódik a látványos gyorsasággal gyarapodó, szoptatott kisbabák szüleiben, különösen, ha kisbabájukat az átlagosnál vékonykábbakhoz hasonlítják.
Az anyai szervezet az utód táplálására törekszik a fogantatás pillanatától kezdve. Ez a tápláló kapcsolat szülés után is folytatódik: jó esetben a baba már az első órában magához veheti az előtej első kortyait. A kezdeti napokban a legtöbb újszülött kicsit veszít a súlyából, majd elkezdik visszaszedni magukra a grammokat, végül tejbelövellés után látványos lendületbe jön a gyarapodás. Egyes babák úgy rákapnak az anyatej ízére, hogy nem is adják alább heti 40-50 dekánál a súlynövekedést.
No para! – számok, amelyek nem számítanakHány kiló? Hány centi? Hány grammot eszik? Milyen gyakran eszik? Hányszor kel éjjel? Ezek a rokonok, barátok és üzletfelek első kérdései. Mintha ezekből a számokból lehetne valami fontos dologra következtetni. Kezdjük ott, hogy a két és fél kilós újszülött és az öt kilós újszülött is lehet teljesen egészséges, ők még benne vannak a szórásban. Az elvárt számok átlagos babákra vonatkoznak, és átlagos baba egyszerűen nem létezik.
Egy szám nem mond el semmit a kisbabánkról. Inkább arra való, hogy másokhoz mérjük, viszonyítsuk őt, ami nem használ senkinek. Sőt: árt.
Több olyan szoptatott csecsemőről hallottam már (és a saját gyermekem is közéjük tartozik), akik fejtörést okoztak gyermekgyógyászuknak, mert egyszercsak elkezdtek a vártnál lassabb ütemben gyarapodni - annak ellenére, hogy a szoptatott babákra megállapított, megfelelő súlytartományon belül növekedtek. Az a probléma, hogy a legtöbb orvos nem ismeri a szoptatott csecsemőkre vonatkozó növekedési görbéket, és szinte kizárólag a régi, mesterségesen táplált csecsemők adataiból származtatott táblázatokat használja. 2006-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felülvizsgálta korábbi növekedési görbéit, és olyan növekedési ütemet leíró grafikonokat publikált (lásd itt), melyek világszerte jól tükrözik az egészséges, szoptatott csecsemők fejlődését. Mindaddig, amíg ez orvosi körökben közismertté nem válik, nekünk magunknak kell jól informáltnak lennünk, nehogy az orvosi véleményektől meginogjon az önmagunkba és a szoptatásba vetett bizalmunk.
