"Ilyenkor azt érzem, vissza tudtunk hozni valamit abból, amit a koraszülés elvett"

Az anyatejes táplálás és szoptatás állandó kérdéskör anyák és nagymamák között. Orvosok és nővérek közt pedig azért is kiemelten fontos téma, mert a koraszülött-ellátásban életeket menthet az, ami a természet által adatott. Ma Magyarországon minden tizedik baba a 37. gesztációs hét előtt születik, így a koraszülés népbetegségnek számít. Szerencsére az utóbbi időben sokat emlegetett magyar egészségügyben léteznek olyan szakemberek, akik munkájukban nemcsak feladatokat, hanem hivatást is látnak.

„A kenguruzó babák nyugodtabbak, egészségesebbek és jobban fejlődnek” – beszélgetés dr. Schill Beáta neonatológussal

Létezik egy módszer, amelyet a természet adott. Létezik egy orvos, akinek nem is életcélja, hanem inkább az élete, hogy minél több koraszülöttnek legyen esélye az egészséges életre. Egy tudományosan igazolt módszerről van szó, amelyet egyre több magyarországi koraszülött intenzív osztályon is használnak. De még mindig nem mindenütt. Dr. Schill Beáta, tavaly Aranyanyu-díat is nyert a munkájával, bátor nő, az elvei mellett kiálló ember, aki oroszlánként harcol azért, hogy a keze alatt cseperedő babák a lehető legjobb ellátásban részesüljenek. Jelenléte nyugalmat sugároz, hitet ad, és lássuk be, ez nem könnyű feladat a mai magyar egészségügyben. Rohr Linda beszélgetett vele a kenguruzás világnapja és a „kenguruverseny” alkalmából.

Korababákkal a PIC-en

Kismamaként mindannyian arról álmodozunk, hogy kilenc hónapnyi békés várakozás után egészséges, érett, egészséges újszülöttet hozunk a világra. Ha jóval a 37. hét előtt jön világra a kisbaba, ezek az álmok mind bizonytalanná válnak. Állapota hetekig esetleg hónapokig igényli a modern orvostudomány vívmányait. Ez az időszak kemény próbatétel mind a szülők, mind a koraszülöttek számára. Lehet ezen könnyíteni?

Inkubátor helyett édesanyjukon pihennek a koraszülött babák

Szeged - Inkubátor helyett akár napi tíz órát is szüleik mellkasán tölthetnek azok a koraszülött kisbabák, akiknek állapota ezt engedi. A szegedi újszülött intenzíven bevezetett kengurumódszer csak egy az elmúlt esztendő fontos újításai közül. A Korábban Érkeztem alapítvány egy év alatt számos támogatót gyűjtött, nekik köszönhetően is könnyebb lett az élet az osztályon.

Az anyai test mint inkubátor – így maradhatnak meg a koraszülött babák

A koraszülött babák szinte az összes időt inkubátorban töltik, pedig van, ahol sokkal jobb helyen lennének: az édesanyjuk testén. Számos kutatás állítja, hogy azok a babák, akiket naponta a szülő mellkasára tesznek, sokkal jobban fejlődnek inkubátorban elhelyezett társaiknál.

Takács Eleonóra és férje három évig vártak kislányuk érkezésére. A várandósság teljesen problémamentes volt, legalábbis az első hat hónapban. A 26. hét környékén azonban hirtelen elkezdett szivárogni a magzatvíz, és mivel Eleonóráék és az orvosok versenyfutása az idővel sikertelennek bizonyult, Bogi alig több mint hat hónaposan meg is született. Testsúlya ekkor 760 gramm volt.

Életre ölelve

Nagy port vert föl nemrég egy halottnak nyilvánított koraszülöttről szóló híradás. Odaadták az édesanya kérésére, hogy elbúcsúzhasson tőle, s a baba két óra elteltével fokozatosan magához tért! Utánajártunk, mit adhat a kengurumódszer.

A csak humán tejet tartalmazó táplálék csökkenti a nekrotizáló enterokolitisz kockázatát a koraszülötteknél

NEW YORK (Reuters Health) Január 15. – Az extrém kis súlyú koraszülöttek kizárólag humán tej alapú táplálása csökkenti a nekrotizáló enterokolitisz előfordulását és súlyosságát a humán és tehéntejalapú kevert táplálással összehasonlítva – állítja egy új tanulmány.

„A nekrotizáló enterokolitisz 50%-kal, a sebészeti beavatkozást igénylő nekrotizáló enterokolitisz pedig majdnem 90%-kal kevesebbszer fordult elő a kizárólag humán tejjel táplált csecsemőknél a tehéntejalapú termékeket is kapó csecsemőkkel összehasonlítva” - írja a kutatócsoport a Journal of Pediatrics c. szakfolyóirat januári számában.

Újfajta fejési technika a tejtermelés fokozására

A koraszülő édesanyák gyakran szembesülnek azzal, hogy gyermekük túl kicsi és erőtlen ahhoz, hogy szopjon. Ezért a tejtermelést fejéssel kell beindítani és fenntartani mindaddig, amíg a kicsi elég erős lesz ahhoz, hogy kizárólag édesanyja emlőjéből táplálkozzon.
Egy kaliforniai kutatás során, amelyben a Lucile Packard Gyermekkórház és a Stanford Egyetem Egészségügyi Főiskolája vett részt, újfajta, a gépi és a kézi fejés kombinációján alapuló fejési technikát dolgoztak ki a kutatók, amellyel az édesanyák jóval több tejet termeltek, mint a korábban alkalmazott technikákkal. A tanulmány a Journal of Perinatology c. folyóiratban jelent meg.