A szoptatás több mint anyatejes táplálás...
A 2020-as Szoptatás világhete (World Breastfeeding Week – #WBW2020) kiemeli a szoptatás és a bolygó egészsége közötti kapcsolatot. Bemutatjuk azt a keretrendszert, ami segít megérteni ezt az összefüggést, felvázolunk néhány kihívást és bemutatunk néhány lehetséges megoldást.
Karlsson JO et al: The carbon footprint of breastmilk substitutes in comparison with breastfeeding. J Clean Prod. 2019 Jun 10;222:436-445.
Breastfeeding is one of the foundations of child health, development and survival. Breastmilk substitutes (BMS) are associated with negative influences on breastfeeding practices and subsequent health concerns and, as with all foods, production and consumption of BMS comes with an environmental cost. The carbon footprint (CFP) of production and consumption of BMS was estimated in this study.
Infógrafika a szoptatás, illetve a mesterséges táplálás környezeti hatásairól. A szoptatás támogatása a környezetvédelmi erőfeszítések elengedhetetlen része.
A zöld táplálás megőrzi az anyák, a gyermekek és a Földanya egészségét a jelen és a jövő generációi számára.
A zöld táplálás elnevezés az optimális és fenntartható csecsemő és kisgyermek táplálási gyakorlatra utal, amely védi a csecsemők, kisgyermekek és anyák egészségét csakúgy, mint bolygónk, a Földanya biodiverzitását és környezetét a jelen és jövő generációi számára.
Egy új elemzés szerint újszülöttenként mindössze 4,7 USA dollár (kb. 1200 Ft) befektetés 300 milliárd dollár gazdasági nyereséget termelne 2025-re.
Az Egészségügyi Világszervezet sajtóközleménye
„Szoptatás: a fenntartható fejlődés egyik alapköve”
Az ENSZ 70. közgyűlése 2015 szeptemberében fogadta el azt a 17 Fenntartható Fejlődési Célt, amelyek a következő 15 évre meghatározzák, hogyan is kezeljük a globális problémákat és melyek ebben a fő prioritások.
A Szoptatás Világhete idén arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a szoptatás támogatása kulcsfontosságú ezeknek a céloknak a megvalósításában.
Az elmúlt évtizedek során egyre inkább ráébred(t)ünk, hogy ha nem akarjuk kimeríteni természeti erőforrásainkat, gyökeresen változtatnunk kell jelenlegi életstílusunkon. A szoptatásról általában méltatlanul megfeledkezünk, pedig fontos eszköz lehet földünk egészségének megőrzésében, helyreállításában.
Az anyatej értékes, megújuló természeti kincsünk, ráadásul ökológiai szempontból a rendelkezésre álló legkörnyezetkímélőbb élelmiszerforrás. Úgy termelődik és jut el fogyasztójához, hogy ehhez semmiféle más forrást nem igényel és nem szennyezi a környezetet. Ezzel szemben a mesterséges anyatejpótlók (tápszerek) gyártása szennyezi a földet, a vizet és a levegőt és természeti erőforrásokat merít ki. Ezen kívül évente másfél millió kisbaba haláláért és számtalan megbetegedésért felelős. A szoptatás több mint életstílus: egészségügyi kérdés anyának és csecsemőjének, ezen túl pedig társadalmi és környezetvédelmi ügy.
Az utóbbi időben számos hír jelent meg a magyar sajtóban a női tej poliklórozott szennyezettségéről, mely értesüléseink szerint a szoptató anyukák egy részét arra indítja, hogy hagyjanak fel az anyatejes táplálással, ne „mérgezzék” gyermeküket a női tejben lévő ártalmas anyagokkal.
A megjelent közlemények többnyire az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben (OÉTI) végzett vizsgálatok adataira hívatkoznak és helytelen következtetéseket sugallnak, ezért szükségesnek tartjuk az érintettek szakszerű tájékoztatását.
