Hydrolysed formula and risk of allergic or autoimmune disease: systematic review and meta-analysis

Boyle RJ et al.
BMJ 2016; 352 :i974

Abstract

OBJECTIVE: To determine whether feeding infants with hydrolysed formula reduces their risk of allergic or autoimmune disease.

DESIGN: Systematic review and meta-analysis, as part of a series of systematic reviews commissioned by the UK Food Standards Agency to inform guidelines on infant feeding. Two authors selected studies by consensus, independently extracted data, and assessed the quality of included studies using the Cochrane risk of bias tool.

Vissza az anyatejhez!

Most nem tudományos cikkeket és pontos instrukciókat kínálunk, hanem olyan anyák bátorító szavait, akik a kezdeti pótlás, vagy akár több hónap cumisüveges táplálás után vissza tudtak térni a szoptatáshoz.

7%-os növekedés az 50 milliárd dolláros csecsemőtáplálási piacon

Az alábbi cikk egy, az élelmiszeripar területén tanácsadással és piackutatással foglalkozó cég egyik igazgatójának összefoglalója. A cikk a befektetők és piaci szereplők számára készült, vagyis üzleti szempontból foglalkozik a csecsemők számára készült élelmiszerek (baby food) piacával. Fontos megjegyezni, hogy mindaz, ami a piaci szereplők számára pozitívum, az anyák, csecsemők és családok, továbbá a globális társadalom számára egyértelmű negatívum. Ennek a piacnak a növekedése az anyák és csecsemők egészségi állapotának romlásával, az egészségügyi kiadások növekedésével, a családok kiadásainak növekedésével (esetenként a családok fokozódó elszegényedésével), továbbá a környezetszennyezés fokozásával járnak.
Az anyák cikkben hivatkozott "egészségtudatosságának" növekedése valójában a gátlástalan marketing következménye, amely sikeresen elhitette a lakossággal, hogy a csecsemőtápszerek előnyösebbek a csecsemők tápanyagellátása és fejlődése szempontjából, mint az anyatej.

Semmi ha, semmi de, semmi követő tápszer

The Lancet 387:10033; p2064

Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének szabályozása a szoptatásért folytatott globális küzdelem sarokköve. Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexét 1981-ben fogalmazták meg, a csecsemőtápszerek reklámozásával és népszerűsítésével kapcsolatban kialakult széleskörű aggodalmak közepette, különösen olyan helyzetekben, ahol az anyák nem jutottak hozzá sem a tiszta ivóvízhez, sem a sterilezéshez szükséges felszereléshez, ami pedig nélkülözhetetlen a tápszer biztonságos elkészítéséhez. A Kódex tiltja az anyatejhelyettesítők közvetlen reklámozását az anyák részére, az olyan állításokat, amik szerint a tápszerek jótékony hatással vannak az egészségre, továbbá ajándékok és ingyenes ellátmány juttatását egészségügyi dolgozóknak és intézményeknek.

Ismét tápszerről tárgyal a brit Királyi Gyermekgyógyászati és Gyermekegészségügyi Kollégium

A Liverpool Aréna hatalmas termében az összegyűlt gyermekorvosok feszülten várták a szavazatszámlálást, vajon a brit Királyi Gyermekgyógyászati és Gyermekegészségügyi Kollégium (RCPCH) elutasítja-e a tápszergyártók adományait? A brit Királyi Gyermekgyógyászati és Gyermekegészségügyi Kollégium (RCPCH) elnöke és elnöksége egyaránt ellenezte az indítványt, erről kiáltványt fogalmaztak meg, ami kézről-kézre járt a kollégium tagjai között az indítványt tárgyaló tájékoztatóval egyetemben. Felszólaltak az indítványt támogató és ellenző kollégiumi tagok, majd írásbeli szavazás következett.

Tápszer kell a babának?

Igen, előfordulhat ilyen helyzet! Abban viszont egészen biztosak lehetünk, hogy sokkal ritkábban, mint ahogyan ez napjainkban, itt nálunk Magyarországon megtörténik. És nem mindegy? – kérdezhetik sokan – hiszen a tápszerek kisbabáknak készült speciális összetételű élelmiszerek, az egyes számmal jelöltek úgynevezett “anyatejhelyettesítők”, amiből logikusan kellene következnie annak, hogy akkor nyugodtan helyettesíthetjük is az anyatejet, nincs jelentősége, melyiket kapja a baba. De természetesen VAN jelentősége!