A napokban egy internetes fórumon kétségbeesett anyuka kérdését olvastam a lenőtt nyelv mibenlétéről. A pár hetes kisfiának nem megy a szopizás, a gyermekorvosuk a nyelvfék felvágását javasolta, és az anya a beavatkozástól való félelmében fordult a többiekhez.

„… a szülés és a születés, ha innen nézem, az anya, ha onnan nézem, a gyerek ügye, ez valójában egy, egységes folyamat. Ezt a különböző helyzetekben tiszteletben kellene tartani” – vallja dr. Varga Katalin pszichológus. A szakember az ELTE professzora, a perinatális szaktanácsadói képzés egyik alapítója és az Úton… Séta a SzülésSzületéS minőségéért elnevezésű rendezvény egyik szervezője. Bár az idei Séta már július elején véget ért, ám a szülés-születés témája továbbra is ugyanolyan fontos és izgalmas.

Meséljen a Sétáról, amelyet idén már negyedik alkalommal rendeztek meg. Mi is pontosan ez a rendezvény, miért sétálnak?

Egy új elemzés szerint újszülöttenként mindössze 4,7 USA dollár (kb. 1200 Ft) befektetés 300 milliárd dollár gazdasági nyereséget termelne 2025-re.
Az Egészségügyi Világszervezet sajtóközleménye

Bevezetés

A 2017-es Szoptatás Világhetén azt ünnepeljük, hogy a közjóért dolgozunk együtt, amely együttműködés az egyéni teljesítmények összességénél nagyobb, fenntartható eredményekhez vezet.

A szoptatás előnyeit alátámasztó bizonyítékok már mindannyiunk számára ismertek. Tudjuk, hogy a szoptatás hozzájárul a csecsemők túléléséhez, és segíti fejlődésüket, hosszú távú pozitív egészségügyi hatást jelent a nők számára, gazdasági hasznot hoz és fokozza a jóllétet. A szoptatás sikeréért dolgozók számára a kihívást az jelenti, hogy a globálisan elfogadott irányelveket a helyi közösségre nézvést pozitív intézkedésekre váltsák.

A 2016-os Szoptatás Világhete témájából megtanulhattuk, hogy a szoptatás védelme, elősegítése és támogatása a fenntartható fejlődés záloga. A 17 fenntartható fejlődési célt négy tematikus terület alá csoportosítottuk, amelyek összefüggnek egymással és a szoptatással is. Ez a négy csoport segít a fenntartható fejlődési célokkal összefüggésben meghatározni a munkánkat. Ettől az évtől abban is segíteni fognak nekünk, hogy megtaláljuk azokat, akikkel együtt dolgozhatunk.

Együtt a munka is könnyebb, mindnyájunknak megvan a magunk külön szerepe. Vágjunk bele!

Itt van a nagyi, a csecsemős, a gyermekorvos, a védőnő, és még egy csomóan, akik örömmel adnak tanácsot. Minek a szoptatáshoz külön szakember? Ha boldogulsz nélküle, persze az a legjobb. Ám előfordul, hogy speciális felkészültségre van szükség a probléma megoldásához.

Létezik egy módszer, amelyet a természet adott. Létezik egy orvos, akinek nem is életcélja, hanem inkább az élete, hogy minél több koraszülöttnek legyen esélye az egészséges életre. Egy tudományosan igazolt módszerről van szó, amelyet egyre több magyarországi koraszülött intenzív osztályon is használnak. De még mindig nem mindenütt. Dr. Schill Beáta, tavaly Aranyanyu-díat is nyert a munkájával, bátor nő, az elvei mellett kiálló ember, aki oroszlánként harcol azért, hogy a keze alatt cseperedő babák a lehető legjobb ellátásban részesüljenek. Jelenléte nyugalmat sugároz, hitet ad, és lássuk be, ez nem könnyű feladat a mai magyar egészségügyben. Rohr Linda beszélgetett vele a kenguruzás világnapja és a „kenguruverseny” alkalmából.

Magyarországon a nők jó része szoptatja a kisbabáját, így becslésem szerint legalább nyolcvanezer szoptató nő él egy időben az országban. Ők is lehetnek betegek, eltörhet a lábuk, fájhat a foguk, lehet arcüreg gyulladásuk és így tovább. Szükségük lehet röntgenvizsgálatra. Mire számíthatnak? Abba kell hagyniuk a szoptatást?