Interdiszciplinaritás a szoptatás támogatásában

W. Ungváry Renáta, Dr. Bóné Veronika, Dr. Kutas Katalin, Juhászné Dr. Kun Judit Gabriella
Interdiszciplináris Magyar Egészségügy (Journal of Hungarian Interdisciplinary Medicine). 2021; 20/2:28-35.(2021 September)

DOI: https://doi.org/10.53020/IME-2021-205

Absztrakt

A szoptatás egészségre, pszichoszociális fejlődésre gyakorolt pozitív hatásai miatt a szoptatástámogatás a prevenció egyik leghatékonyabb eszköze. Különlegessége abban rejlik, hogy a szoptatás és az anyatejes táplálás jótékony hatása nemcsak a gyermeken, hanem a szoptató édesanyán is hosszútávon, költségeket nem, vagy alig termelve érvényesül.

Nemzeti és nemzetközi szoptatási stratégiák tanulságai

Dr. Bóné Veronika, W. Ungváry Renáta, Juhászné Dr. Kun Judit Gabriella, Dr. Kutas Katalin, Gitidiszné Gyetván Krisztina, Dr. Gárdos László
Interdiszciplináris Magyar Egészségügy (Journal of Hungarian Interdisciplinary Medicine). 2021; 20: 39-44.

Absztrakt

A tanulmány röviden összefoglalja a szoptatás gyakorlatának közelmúltbeli trendjeit és a szoptatástámogatás történetének fordulópontjait. A XX. században tapasztalható csökkenést a társadalom egészségével foglalkozó szakemberek sürgető jelzései és a WHO által kiadott iránymutatások segítségével sikerült visszafordítani.

Táplálás és táplálkozás csecsemő- és kisgyermekkorban III. rész - Az önálló táplálkozás alakulása az Egészséges Utódokért projekt nagymintás kutatásában

Németh Tünde, Várady Erzsébet, Danis Ildikó, Scheuring Noémi, Szabó László
LAM 2018;28(8–9):383–389.

Absztrakt

BEVEZETÉS - A szoptatott, illetve tápszerrel táplált csecsemőknél a megfelelő kiegészítő táplálás bevezetése, napi gyakoriságának és mennyiségének növekedése a szoptatás, illetve a tápszer adásának fokozatos csökkenésével jár, majd bekövetkezik a teljes elválasztódás. Táplálkozási készségeik fejlődésével a csecsemők/kisdedek képessé válnak az önálló evésre. Kívánatos, hogy a már önállóan (is) enni tudó gyermek ve­gyen részt a családi étkezéseken.

Táplálkozás csecsemő- és kisgyermekkorban. II. rész - Szoptatás, hozzátáplálás és elválaszt(ód)ás az Egészséges Utódokért projekt nagymintás kutatásában

Németh Tünde, Várady Erzsébet, Danis Ildikó, Scheuring Noémi, Szabó László
LAM 2018;28(6–7):313–323.

Absztrakt

BEVEZETÉS - A hozzátáplálás átmeneti időszak a kizárólagos szoptatás és a családi ételek fogyasztása között, miközben a szoptatás folytatódik. A hozzátáplálást ak­kor kell elkezdeni, amikor az anyatej ön­magában már nem fedezi a csecsemő tápanyag-szükségletét, ideálisan hat hónapos kor körül.

Táplálás és táplálkozás csecsemő- és kisgyermekkorban I. rész - Szoptatási mutatók az Egészséges utódokért projekt nagymintás kutatásában

Németh Tünde, Várady Erzsébet, Danis Ildikó, Scheuring Noémi, Szabó László
LAM 2017;27(10–12):406–417.

Absztrakt

BEVEZETÉS - A szoptatás a csecsemőtáplálás ideális és természetes módja. Emellett a gyermeknél és az anyánál számos betegség kockázatát csökkenti, és jelentős hozadéka van az anya-gyermek kapcsolat, a társadalom és a környezet szempontjából is.

A szoptatás endokrinológiája, immunológiája és gyakorlati vonatkozásai

Fülöp Vilmos, Sztahovits Petra, Nádor Csaba, Demeter János
Egészségtudományi Közlemények, 7. kötet, 1. szám (2017), pp. 14–24

Összefoglalás

A szoptatás a csecsemők táplálásának optimális, biológiai módja. Számos jótékony hatása van a gyermekre és az édesanyára nézve rövid és hosszú távon is, ezért a hatékony szoptatás támogatásnak fontos szerepe van a primer prevencióban. Az anyatej tápanyag-összetétele optimális a gyermek növekedése és fejlődése szempontjából, védi őt és az édesanyát is különböző akut és krónikus betegségek kialakulásával szemben. Immunológiai szempontból azért fontos, mivel tartalmazza azokat a védő faktorokat, melyek segítik az újszülött még gyenge nyálkahártya immunrendszerét.

Mindentudó kisbabád, mindentudó magzatod

A korai kötődés kezdete és kontinuitása.
Háttértanulmány "Az élet: ajándék" című konferencián elhangzott előadáshoz

Andrek Andrea
Kapocs 2012(55):4. pp 22-33

Minden kornak és kultúrának van elképzelése az élet kezdetéről, a fogantatásról, méhen belüli fejlődésről, a magzat és újszülött képességeiről, valamint e korai életszakasz történéseinek rövid és hosszú távú hatásáról a későbbi testi, lelki, szellemi fejlődés tekintetében. Ezek gyakran igen különbözőek, akár egymással ellentétesek.

A magzati fejlődés és a méhen belüli élet tudományos kutatására általában jellemző az „objektív” eredményekre való törekvés. Ez a megközelítés azonban kevéssé tükrözi a valóságot, hiszen a várandós anyák kulturális, szociális, ökonómiai és társadalmi helyzete nagyon különböző: a várandósság az anya és gyermeke között zajló aktív, személyes dialógus, amelynek további fontos szereplője az anyát körülvevő pszichoszociális környezet.
Az anya és magzata között zajló „párbeszéd” emocionális, viselkedéses és pszicho-neuro-immunológiai szinteken is zajlik. Az anyaméh tehát az ember első ökológiai környezete.

Fejezetek a laktációs szaktanácsadó képzés törzsanyagához

Szerkesztők:
Dr. Török Szabolcs János
Dr. Kun Judit Gabriella

Szaklektor:
Dr. Szücs Kinga Anita (USA, Indiana Univesity)
gyermekgyógyász, egyetemi tanár (Professor of Clinical Pediatrics)
az Amerikai Gyermekgyógyász Társaság Szoptatást Támogató Bizottságának vezetőségi tagja
az Academy of Breastfeeding Medicine vezetőségi tagja

Nyelvi lektor: