Magyar nyelvű szakirodalom

Németh Tünde, Várady Erzsébet, Danis Ildikó, Scheuring Noémi, Szabó László
LAM 2018;28(6–7):313–323.

Absztrakt

BEVEZETÉS - A hozzátáplálás átmeneti időszak a kizárólagos szoptatás és a családi ételek fogyasztása között, miközben a szoptatás folytatódik. A hozzátáplálást ak­kor kell elkezdeni, amikor az anyatej ön­magában már nem fedezi a csecsemő tápanyag-szükségletét, ideálisan hat hónapos kor körül.

Németh Tünde, Várady Erzsébet, Danis Ildikó, Scheuring Noémi, Szabó László
LAM 2017;27(10–12):406–417.

Absztrakt

BEVEZETÉS - A szoptatás a csecsemőtáplálás ideális és természetes módja. Emellett a gyermeknél és az anyánál számos betegség kockázatát csökkenti, és jelentős hozadéka van az anya-gyermek kapcsolat, a társadalom és a környezet szempontjából is.

Fülöp Vilmos, Sztahovits Petra, Nádor Csaba, Demeter János
Egészségtudományi Közlemények, 7. kötet, 1. szám (2017), pp. 14–24

Összefoglalás

A szoptatás a csecsemők táplálásának optimális, biológiai módja. Számos jótékony hatása van a gyermekre és az édesanyára nézve rövid és hosszú távon is, ezért a hatékony szoptatás támogatásnak fontos szerepe van a primer prevencióban. Az anyatej tápanyag-összetétele optimális a gyermek növekedése és fejlődése szempontjából, védi őt és az édesanyát is különböző akut és krónikus betegségek kialakulásával szemben. Immunológiai szempontból azért fontos, mivel tartalmazza azokat a védő faktorokat, melyek segítik az újszülött még gyenge nyálkahártya immunrendszerét.

A korai kötődés kezdete és kontinuitása.
Háttértanulmány "Az élet: ajándék" című konferencián elhangzott előadáshoz

Andrek Andrea
Kapocs 2012(55):4. pp 22-33

Minden kornak és kultúrának van elképzelése az élet kezdetéről, a fogantatásról, méhen belüli fejlődésről, a magzat és újszülött képességeiről, valamint e korai életszakasz történéseinek rövid és hosszú távú hatásáról a későbbi testi, lelki, szellemi fejlődés tekintetében. Ezek gyakran igen különbözőek, akár egymással ellentétesek.

A magzati fejlődés és a méhen belüli élet tudományos kutatására általában jellemző az „objektív” eredményekre való törekvés. Ez a megközelítés azonban kevéssé tükrözi a valóságot, hiszen a várandós anyák kulturális, szociális, ökonómiai és társadalmi helyzete nagyon különböző: a várandósság az anya és gyermeke között zajló aktív, személyes dialógus, amelynek további fontos szereplője az anyát körülvevő pszichoszociális környezet.
Az anya és magzata között zajló „párbeszéd” emocionális, viselkedéses és pszicho-neuro-immunológiai szinteken is zajlik. Az anyaméh tehát az ember első ökológiai környezete.