Szoptatás Világhete, 2015 - az UNICEF a szoptatás támogatásáért

Tíz négyzetméter szeretet

Ez az animációs film a kínai szoptatást népszerűsítő kampány részére készült. Ha teret adunk a szoptató anyáknak, az segít abban, hogy több édesanya tudja sikeresen szoptatni a gyermekét.

A Szoptatás Világhetének idei témájához kapcsolódva készítette az UNICEF ezt a fotóriportot Elsebeth Aklilu egy napjáról, aki amellett, hogy az etiópiai anyák és gyermekek egészségének javításáért dolgozik, gondot fordít arra, hogy saját 10 hónapos kisfia szoptatására is időt szakítson. A riport célja, hogy megerősítse az asszonyokat abban, hogy a munkájukat egyeztessék össze a szoptatással és gyermekeik nevelésével.

Breastfeeding and work

A Szoptatás Világhete, amit augusztus első hetében ünneplünk, minden évben arra irányítja a figyelmet, hogy a szoptatás kritikus jelentőségű a gyermekek számára világszerte. A szoptatás a legegészségesebb életkezdetet nyújtja, miközben egyike a legegyszerűbb, legleleményesebb és legköltséghatékonyabb eszközöknek, amikkel rendelkezünk a gyermekek túlélésének és fejlődésének biztosítására.

Az idei téma – „Munka és szoptatás – Valósítsuk meg együtt!” – azt emeli ki, hogy jobb támogató rendszerre és irányelvekre van szükségünk ahhoz, hogy a dolgozó anyák szoptatni tudják gyermekeiket.

Megközelítőleg 830 millió női munkás dolgozik a világban. Sokan közülük a szülés után rövid idővel visszatérnek a munkába, és támogató nemzeti irányelvekre, illetve jogi környezetre – mint például fizetett szülési szabadságra és szoptatási szünetekre – van szükségük ahhoz, hogy folytatni tudják kisbabájuk szoptatását. Asszonyok milliói dolgoznak bejelentés nélkül, szezonális vagy alkalmi munkásként; az ő esetükben még nagyobb akadályok tornyosulnak a szoptatás elé. Számukra nélkülözhetetlen az erős családi és közösségi támogatás annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni azoknak a követelményeknek, amiket a munka és gyermekük szoptatása támaszt.

Ennek a támogatásnak a megadása a helyes lépés, amit megtehetünk az anyákért és a gyermekekért, hiszen a szoptatás megelőzi a csecsemőhalált, a gyermekkori fertőzéseket és nem fertőző betegségeket, miközben elősegíti az agyfejlődést és védi az anya egészségét is. Gazdaságilag is megéri, hiszen azok az anyák, akiket támogatnak az anyaságukban, értékelik a munkaadójukat, ami fokozza a termelékenységet, növeli a munkavállaló elégedettségét és hűségét.

Az UNICEF azért dolgozik, hogy támogassa a nemzeti kormányokat abban, hogy a világot barátságosabb hellyé tegyék azoknak az anyáknak a számára, akik szoptatni kívánják gyermeküket.

A gyermekek túlélésére gyakorolt hatás és a globális helyzet

Az elmúlt két évtizedben a gyermekhalálozás jelentősen csökkent, de még mindig közel 7 millió 5 évesnél fiatalabb gyermek hal meg évente, legtöbben megelőzhető betegségekben. Az 5 éves koruk előtt meghalt gyerekeknek csaknem a fele újszülött. Az azonnali szoptatás – amikor az újszülött a születését követő első órán belül mellre kerül – jelentősen csökkenthetné az újszülöttkori halálozást.

A korai és kizárólagos szoptatás segíti a gyermekek túlélését, ezen felül támogatja az egészséges agyfejlődést, javítja a kognitív teljesítményt és jobb tanulmányi eredményhez vezet 5 éves korban. A szoptatás a helyes táplálkozás alapja, ami védi a gyermekeket a betegségektől. Ilyen módon, a szoptatás lehetővé teszi minden gyermek számára az egészséges fejlődést és képességeik teljes kibontakozását. Mégis, világszerte az újszülötteknek kevesebb mint fele élvezi a korai szoptatás jótékony hatásait, és még kevesebben vannak, akik hat hónapos korukig kizárólagosan szophatnak.

Valamennyi megelőző intézkedés közül a két évnél fiatalabbak optimális szoptatásának van a legnagyobb potenciális hatása a gyermekek túlélésére, amely több mint 800 000 halálesetet (az össze halálozás 13 százalékát) képes megelőzni az 5 évnél fiatalabbak körében a fejlődő világban (Lancet, 2013).

A szoptatott gyermekeknek legalább hatszor akkora esélyük van a túlélésre a korai hónapokban, mint nem-szoptatott társaiknak. Egy kizárólagosan szoptatott gyermek 14-szer kisebb eséllyel hal meg az első hat hónapban, mint egy nem-szoptatott gyermek, és a szoptatás drámaian csökkenti az akut légúti megbetegedések és a hasmenéses betegségek – a két fő gyermekgyilkos – okozta halálozást (Lancet, 2008). Az optimális szoptatási gyakorlat potenciális hatása különösen fontos a fejlődő országokban, ahol gyakoriak a betegségek, kevesen jutnak hozzá a tiszta vízhez és alacsony szintű a higiénia. A nem-szoptatott gyermekek azonban az iparosodott országokban is nagyobb halálozási kockázatnak vannak kitéve – egy nemrégiben elkészült tanulmány, amely az újszülöttkor utáni halálozást mérte fel az Egyesült Államokban, 25 százalékkal nagyobb halálozási kockázatot talált a nem-szoptatott csecsemők körében. Az angliai Millenniumi Kohorsz Felmérés kimutatta, hogy a hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás 53 százalékkal csökkentette a hasmenés miatti, és 27 százalékkal a légúti fertőzések miatti kórházi felvételek számát.

Miközben globális szinten a szoptatási arányok már nem csökkennek, mivel sok országban jelentős növekedés történt az elmúlt évtizedben, a fejlődő világban a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknek csak 39 százaléka szopik kizárólagosan, és a 20-23 hónaposoknak csak 58 százaléka élvezi a folytatólagos szoptatás áldásait. Egyre több ország bizonyítja, hogy a jelentős és gyors növekedés lehetséges: 25 országban 20 vagy annál is több százalékponttal növekedtek a szoptatási arányok.

A szoptatás mindenkié – animációs rövidfilm Kínából.

Ajánlások az optimális szoptatáshoz

Az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF szoptatással kapcsolatos ajánlásai a következők:

a szoptatás megkezdése a szülést követő első órán belül;
kizárólagos szoptatás az első hat hónapban;
a szoptatás folytatása kétéves korig vagy azon túl, párhuzamosan a hat hónapos korban megkezdett, biztonságos, tápanyagtartalmát tekintve kielégítő, életkornak megfelelő, válaszkész hozzátáplálással.

A szoptatás jótékony hatásai

A szoptatás jótékony hatásainak rendkívül széles a skálája. Meghatározó befolyással van a gyermekek túlélésére, egészségére, tápláltságára és fejlődésére. Az anyatej biztosítja valamennyi tápanyagot, vitamint és ásványi anyagot, amire a csecsemőnek az első hat hónapban szüksége van a növekedéséhez, így semmilyen más folyadékot vagy ételt nem kell adni neki. Ezen felül az anyatej az anyától származó ellenanyagokat juttat a csecsemőnek, amik segítenek leküzdeni a betegségeket. A szopás aktusa elősegíti a száj és az állkapocs megfelelő fejlődését, továbbá az emésztéshez és jóllakottsághoz szükséges hormonok termelődését. A szoptatás különleges kötődést alakít ki az anya és a kisbaba között, az anya és a gyermek szoptatás alatti interakciója pedig életre szóló pozitív kihatással van a viselkedésre, a beszédre, a jóllét- és biztonságérzetre és arra, ahogyan a gyermek más emberekhez viszonyul. A szoptatás csökkenti a későbbi életben előforduló krónikus betegségek – mint az elhízás, magas koleszterin szint, magas vérnyomás, cukorbetegség, gyermekkori aszthma és gyermekkori leukémiák – kockázatát is. Kutatási eredmények vannak arra nézve, hogy a szoptatott gyermekek felnőttkorban jobban teljesítenek az intelligencia és viselkedés teszteken, mint tápszeren felnőtt társaik.

Gyakorlatilag minden anya képes szoptatni, ha megfelelő támogatást, tanácsot és bátorítást kap, továbbá gyakorlati segítséget a felmerülő nehézségek megoldásához. Az elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy az anya és újszülött között megvalósuló, korai bőrkontaktus, a gyakori, korlátozás nélküli szoptatás a folyamatos tejtermelés biztosításához, valamint a mellre helyezéshez nyújtott segítség növeli az esélyét annak, hogy a szoptatás sikeres lesz.

A szoptatás hozzájárul az anya egészségéhez közvetlenül a szülés után, mert segít csökkenteni a szülés utáni vérzést. Rövid távon a szoptatás késlelteti a termékenység visszatérését, hosszú távon pedig csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség, az emlő-, méh- és petefészekrák előfordulásának esélyét. A tanulmányok összefüggést találtak az anyáknál a szoptatás korai befejezése és a szülés utáni depresszió kialakulása között is.

Szoptatva a legjobb: A világ újszülöttjeinek kevesebb, mint fele élvezi az életük megmentését célzó, költséghatékony beavatkozás, a szoptatás jótékony hatásait. Nézze meg a fényképeket!

A kevert táplálás veszélyei

A kevert táplálás, vagyis amikor a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemő az anyatej mellett más folyadékokat és/vagy ételeket is kap, elterjedt táplálási mód sok országban. Ez a gyakorlat veszélyezteti a csecsemő egészségét, mert növeli annak az esélyét, hogy hasmenést vagy más fertőző betegséget kap. A kevert táplálás, különösen víz vagy más folyadékok adása az anyatej mennyiségét is csökkentheti, mert a kisbaba kevesebbet szopik a mellen. A csecsemőknek az anyatejen kívül nincs szükségük semmi más folyadékra, vízre sem, mivel az első 6 hónapban az anyatej tartalmazza az összes vizet, ami a kisbabának kell, még nagyon meleg éghajlaton is.

A kevert táplálás fokozza a HIV fertőzés átadását is az anyáról a csecsemőre. Számos afrikai tanulmány szerint az első hat hónapban megvalósított kizárólagos szoptatás 3-4-szeresével csökkentette a HIV átadását összehasonlítva a kevert táplálással.

Nézze meg ezt az összeállítást arról, hogyan segítik Brazíliában a koraszülöttek egészséges fejlődését az anyatejgyűjtő állomások által biztosított donor női tej!

A mesterséges táplálás veszélyei

Sok országban elengedhetetlen a „szoptatási kultúra” megerősítése, és védelme a „tápszeres kultúra” betörései ellen. Sok anya nem szoptatja kizárólagosan a gyermekét az első hat hónapban, illetve nem folytatja a szoptatást az ajánlott kétéves korig vagy tovább, hanem tápszerekkel vagy más tejekkel helyettesíti az anyatejet. A mesterséges táplálás költséges, és járulékos betegség, vagy halálozás kockázatát hordozza, különösen ott, ahol a fertőző betegségek gyakoriak, a biztonságos vízhez való hozzáférés pedig ritka. A tápszeres táplálás sok gyakorlati kihívással jár a fejlődő országokban élő anyák számára, többek között olyanokkal, mint annak biztosítása, hogy a tápszerport tiszta vízzel keverjék össze, hogy a hígítás pontos legyen, hogy folyamatosan elegendő mennyiségű tápszert tudjanak beszerezni, és hogy az etető eszközöket, különösen a használt cumisüvegeket, megfelelően tudják tisztítani.

A tápszer nem elfogadható helyettesítője az anyatejnek, mert a tápszer, a legjobb esetben is, csak az anyatej tápanyag összetevőit helyettesíti: csak egy étel, miközben az anyatej komplex, élő tápoldat, ami ellenanyagokat, enzimeket, hosszú szénláncú zsírsavakat és hormonokat tartalmaz, amik közül sokat egyszerűen nem lehet belerakni a tápszerbe. Ezen felül, az első hónapokban a csecsemő bélcsatornája nehezen tud az anyatejen kívül mást feldolgozni. Egyetlen tápszert vagy más ételt tartalmazó etetés károsíthatja a beleket, és a helyreállás hetekig tart.

A legfőbb probléma az a társadalmi és kereskedelmi nyomás, beleértve a tápszergyártók agresszív marketingjét és reklámját, ami arra igyekszik rávenni az anyákat, hogy hagyják abba a szoptatást. Ezt a nyomást túlságosan is gyakran tovább rontják a szoptatás támogatásában megfelelő képzést nélkülöző, egészségügyi dolgozók részéről érkező helytelen javaslatok. Ráadásul számtalan asszonynak kell visszatérnie a munkahelyére kevéssel a szülés után, aminek következtében egy sereg kihívással és nyomással kell szembenéznie, amelyek végül oda vezetnek, hogy korán feladja a kizárólagos szoptatást. A dolgozó anyáknak támogatásra van szüksége, beleértve a jogi eszközöket is, hogy képesek legyenek folytatni a szoptatást.

Az UNICEF tevékenysége

Az UNICEF támogatja az országokat, hogy vezessék be a „Csecsemő- és kisgyermek táplálási globális stratégiában” megfogalmazott elsődleges intézkedéseket. A hangsúly öt fő területen van:

Nemzeti szinten: Annak biztosítása, hogy az irányelveket és jogszabályokat ne csak kidolgozzák, hanem hajtsák is végre és tartassák be. Ez kiterjed a:
- nemzeti csecsemő- és kisgyermek táplálási irányelvek és stratégiai keretek kidolgozására és bevezetésére,
- a stratégia végrehajtásához szükséges programtervek kidolgozására és bevezetésére,
- megfelelő jogszabályok kidolgozására és végrehajtására (mint például „Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexe” és anyavédelmi törvények)
- a más nemzetközi és országos szintű szereplőkkel létrejövő stratégiai, állami és magán partnerségek ösztönzésére és előmozdítására a csecsemő- és kisgyermek táplálás javítása érdekében.
Az egészségügyi rendszer szintjén: segítséget nyújt az egészségügyi rendszeren belüli intézkedések – mint a Bababarát Kórház Kezdeményezés, tantervek, az egészségügyi dolgozók képzése és támogatása, egészségügyi információs rendszerek – intézményesítéséhez. Az Egészségügyi Világszervezettel közösen szakmai anyagokat készített, többek között a BBKK tanfolyami anyagát, valamint a csecsemő- és kisgyermektápláláshoz kapcsolódó tanácsadásra felkészítő kurzus tananyagát.
Közösségi szinten: pártfogolja a közösségi csecsemő- és kisgyermek táplálási tanácsadást, kommunikációt és anyatámogató tevékenységeket, amelyekben területi egészségügyi dolgozók, laikus tanácsadók és baba-mama csoportok is részt vesznek.
A szoptatással kapcsolatos kommunikáció és érdekképviseleti tevékenység kulcsfontosságú eleme az UNICEF tevékenységének. Az UNICEF támogatja az országokat, hogy végezzenek kutatásokat, amelyeket a társadalmi hozzáállás megváltoztatásával kapcsolatos kommunikációs stratégia tervezésénél tudnak használni. Az UNICEF segíti továbbá a stratégiák több kommunikációs csatornán keresztüli bevezetését. A Szoptatás Világhete egy évente ismétlődő érdekképviseleti esemény, amelyet az egész világon az UNICEF a WHO és más partnerek hozzájárulásával ünnepelnek meg.
Csecsemő- és kisgyermek táplálás különösen nehéz körülmények között: az UNICEF támogatja a katasztrófahelyzetekben és a HIV/AIDS kontextusában történő csecsemőtáplálás megoldására irányuló beavatkozásokat.