A csecsemők túl korán kapnak szilárd ételt, állítja a CDC
Douglas Quenqua
2013. március 25.
A gyermekorvosok egyre többször hangsúlyozzák, hogy az újszülötteknek anyatej vagy annak hiányában tápszer való. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy sok anya korábban vezeti be a szilárd táplálékot kisbabája étrendjébe, mint ahogy a kicsi szervezete készen állna erre – állítja egy március végén megjelent tanulmány a Pediatrics (Gyermekgyógyászat) c. szaklapban.
Az USA Betegség Felügyeleti és Megelőzési Központja (CDC) által, 1334 anya bevonásával végzett nemzeti kutatás szerint az anyák 40%-a állította azt, hogy már kisbabájuk 4 hónapos kora előtt elkezdte a hozzátáplálást, 9% pedig már 4 hetes korban. A jelenlegi orvosi ajánlások szerint a csecsemők legalább 6 hónapos koráig várni kellene ezzel.
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (American Academy of Pediatrics) az elmúlt 20 évben amellett foglalt állást, hogy a csecsemők 4 hónapos kora előtt ne vezessék be a szülők a szilárd táplálékot a kicsik étrendjébe. A múlt évben, az anyatej egészségügyi előnyeiről szóló egyre gyarapodó bizonyítékok hatására, az Akadémia módosította ajánlását, és kimondta, hogy 6 hónapos korig a csecsemők ideális tápláléka az anyatej, ennek hiányában a tápszer, de ezen felül nem javasolják más étel/ital bevezetését.
Azonban a kutatás rávilágít arra, hogy az anyák vagy nincsenek tisztában a tudományos ajánlásokkal, vagy nehéznek tartják betartani őket. A hozzátáplálás korai elkezdését firtató kérdésekre adott népszerű indokok között szerepeltek az alábbiak: „a babám már elég idős ahhoz, hogy rendes ételt egyen”, „a kicsim éhesnek tűnt”, „azt akartam, hogy átaludja az éjszakát”, és – ez a legriasztóbb a kutatók számára – „az orvosom/más egészségügyi szakember mondta, hogy most már kezdjem el a hozzátáplálást szilárd ételekkel”.
„Egyértelműen nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a szilárd táplálék bevezetéséről szóló ajánlások terjesztésére” – mondta a kutatást vezető Kelley Scanlon, a CDC járványszakértője. „Az egészségügyi szolgáltatóknak egyértelmű és pontos iránymutatást kell adniuk a szülőknek, valamint támogatást kell biztosítaniuk számukra, hogy be is tudják tartani az ajánlott gyakorlatot.”
A kutatás szerint a család gazdasági helyzete is közrejátszik a szilárd táplálék bevezetésében, mert azok a szegényebb anyák, akik drágának tartották a tápszert, hajlamosabbak voltak arra, hogy túl korán elkezdjenek szilárd táplálékot adni csecsemőjüknek. Azok az anyák, akik kizárólag tápszerrel táplálták kisbabájukat, vagy esetleg vegyesen anyatejjel és tápszerrel, nemcsak nagyobb valószínűséggel vezették be a szilárd ételeket túl korán, de azt is állították, hogy az orvosuk is erre bátorította őket.
„Igazán kíváncsivá tett, hogy vajon milyen egyéb csecsemőtáplálási tanácsokat kaphatnak a szülők” – veti fel dr. Scanlon.
Továbbá az is kiderült, hogy azok a kutatásban résztvevő anyák, akik korán bevezették a szilárd táplálékot gyermekük étrendjébe, jellemzően fiatalok és kevésbé iskolázottak, továbbá nem élnek házasságban. Alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, és többen közülük részt vettek a nők, csecsemők és kisgyermekek számára létrehozott speciális kiegészítő táplálási programban (Special Supplemental Nutrition Program for Women, Infants and Children).
Számos gyermekorvos elismeri, hogy a gyermeküket hat hónapos korig kizárólag anyatejjel vagy tápszerrel tápláló szülők gyakran nehézségekkel találják szembe magukat, de azt is hozzáteszik, hogy semmi jó nem származik abból, ha szilárd táplálékkal kezdjük etetni gyermekünket azelőtt, hogy fizikailag készen állna erre.
„Amikor egy baba készen áll a hozzátáplálásra, a kezét már be tudja tenni a szájába, és láthatóan rágó mozdulatokat tesz a szájával.” – állítja dr. T J Gold brooklyni gyermekorvos. „Két-három hónaposan még a fejüket sem tudják rendesen megtartani, és ülni sem tudnak.” – ez pedig igencsak megnehezíti, mi több, veszélyes mutatvánnyá teszi a kanállal etetést.
A hozzátáplálással azt is meg kell várnunk, hogy a csecsemőknek kifejlődjön a megfelelő bélflórájuk, ami lehetővé teszi a szilárd táplálék megemésztését. Ha túl korán kezdjük, arra gyomor-és bélhuruttal, hasmenéssel reagálnak, állítja dr. Gold. Ezen kívül a szilárd táplálék korai bevezetése összefüggésbe hozható az elhízás, cukorbetegség, ekcéma és cöliákia (glutén-intolerancia) megnövekedett kockázatával.
Egy régóta fennálló káros tévhit, ami miatt a szülők elkezdenek szilárd ételeket adni a kisbabájuknak, az, hogy a „rendes étel” segít a babáknak az éjszaka átalvásában, illetve a súlygyarapodásban. „A babád nem azért fogja átaludni az éjszakát, mert reggel egy teli cumisüveg várja, hanem azért, mert egyszer csak megérik rá” – állítja dr. Gold. „És ha úgy gondoljuk, hogy a több kalóriabevitel majd segít a hízásban, de a kisbaba gyakoribb hasmenéssel reagál, akkor ez azt mutatja, hogy nem sokat hasznosít belőle.”
De még azoknak a szülőknek is akadhatnak gondjaik az iránymutatás betartásával, akik tisztában vannak azzal, mikor tesznek jót gyermeküknek – főleg abban az esetben, ha anyagilag megterhelő a tápszervásárlás gyorsan fejlődő gyermekük számára. „A tápszerre egyre többet kell költeni, ez különösen a babák 4-6 hónapos korában jelentős mértékű” – mondja dr. Gold. „És ha nem csak egy gyermek van a családban, és a többieknek amúgy is főz az ember, sokkal egyszerűbbnek tűnik a kicsit is a családi ételekből megetetni.”
A gyermekorvosok azzal támogathatják a szülőket a szilárd táplálék bevezetésének késleltetésében, ha segítenek nekik megérteni a kisbabáik jelzéseit, állítja dr. Scanlon. "Ha a baba nyűgös, sokat sír, meg kell értetni a szülőkkel, hogy ez nem csak azt jelentheti, hogy éhes és szilárd táplálékra van szüksége.”
A szülőknek ezen kívül ismerniük kellene a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy gyermekük megérett a szilárd táplálékra – ilyen az önálló ülés, a villáról a falat ügyes leszedése, és hogy nem csukják be a szájukat, amikor kínálják őket, mondja dr. Scanlon.
Fordította: M. Krebsz Aletta
