A Német Gyermekgyógyászati Társaság Táplálkozástani Bizottságának állásfoglalása a tasakos bébiételekről
A Német Gyermekgyógyászati Társaság Táplálkozástani Bizottsága idén márciusban állásfoglalást adott ki a tasakos bébiételekkel kapcsolatban.
A Bizottság megállapítása szerint az utóbbi években gyors és fokozódó növekedés figyelhető meg a piacon azon csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt pépesített ételek számában, amelyek összenyomható műanyag zacskókba vannak csomagolva, továbbá általában kifolyóval és csavaros kupakkal vannak ellátva (ún. tasakos bébiételek). Egységnyi mennyiség ezekből a termékekből kétszer annyiba kerül, mint a hagyományos, üveges bébiételek. Sok szülő számára azonban a tasakos bébiételek egyszerű és kényelmes megoldásnak tűnnek a kiegészítő tápláláshoz. A csavaros kupak lecsavarása után az élelmiszer-tasak tartalmát közvetlenül a csecsemő vagy a kisgyermek szájába lehet nyomni, vagy azt a gyermek ki tudja abból szívni. Ez lehetővé teszi az otthoni vagy útközbeni étkezések gyors és egyszerű elintézését, ami miatt a kiegészítő táplálásnak ez a módja rendkívül népszerűvé vált. Még újrahasznosítható bébiétel tasakokat is forgalmaznak, amelyek lehetővé teszik a csecsemők etetését házi készítésű, kiegészítő ételekkel.
Az ilyen típusú kiegészítő táplálás vonzónak tűnhet a szülők számára, mivel úgy tapasztalják, hogy időtakarékos és kényelmes; ugyanakkor komoly aggodalmakat vet fel. A kiegészítő táplálás időszaka nemcsak a tápanyagok biztosítása szempontjából fontos, hanem egyúttal a kizárólagos tejalapú étrendről a változatos családi ételek fogyasztására való átmenet szakaszaként is szolgál. A csecsemő ekkor gyakorolja be a differenciált száj- és garatmozgásokat, továbbá ekkor alakulnak ki és formálódnak az étkezési szokások. Ha egy csecsemő a kiegészítő táplálékot elsősorban tasakból szopja, ez a táplálási mód késleltetheti vagy akadályozhatja a kanállal evés megtanulását vagy a kézzel történő falatkák fogyasztásának elsajátítását. A gyermeknek nincs lehetősége arra sem, hogy az ételeket az ajkaival, nyelvével és kezével felfedezze, vagy a rágást gyakorolja. Ezért nem javasolt, hogy csecsemőknek és kisgyermekeknek olyan kiegészítő ételeket adjunk, amelyek többnyire félig folyékony vagy pürésített állagúak, és amelyeket főként szopás útján fogyasztanak.
Ezenkívül, ha a csecsemők és kisgyermekek különféle állagú és formájú szilárd ételeket kapnak kanállal vagy úgy, hogy maguk tehetik azt a szájukba, ez az intenzív együttműködés lehetőségét teremti meg a szülők és gyermekek között, mint például a kölcsönös meghallgatást és párbeszédet, továbbá az éhség jeleinek megfigyelését és megtanulását, illetve az ezekre adott érzékeny reakciókat (válaszkész táplálás). Ezek a lehetőségek elvesznek, ha a gyermek kizárólag tasakból szopogatja ki a kiegészítő ételeket.
A tasakos bébiételek jellemző összetétele szintén komoly aggodalmakra ad okot. Azokat a termékre vonatkozó állításokat, amiket a szülők pozitívnak tartanak, gyakran az elülső oldalon tüntetik fel. Ilyenek például, hogy a termék természetes vagy organikus összetevőket tartalmaz, vagy hogy nem tartalmaz mesterséges adalékanyagokat, glutént vagy laktózt, vagy hogy a termék vegetáriánus vagy vegán étrendbe is beilleszthető.
Ugyanakkor sok terméknek magas az energia-sűrűsége, nagyon édes és teljesen kiegyensúlyozatlan a tápanyagtartalma, túl magas cukortartalommal. Egy 2018. október 13–14-én végzett kutatás során nem szisztematikus és nem teljes körű internetes keresést végeztek. 100 féle, németországi csecsemőknek és kisgyermekeknek kínált, tasakos bébiételt hasonlítottak össze korcsoportos bontásban. A vizsgálat úgy találta, hogy a termékek energiatartalma 38-89 kcal/100 g között mozgott (a középérték 60 kcal/100 g volt); a cukortartalma pedig az energiatartalom 40-88,9%-áért volt felelős (középérték 70,1 E%).
A tasakos bébiételek túlnyomórészt édes gyümölcspüré készítmények. Még azok a termékek is, amelyek a felirat szerint gabonaféléket, zöldségeket vagy tejtermékeket is tartalmaznak, nagyon édesek és túl magas a cukortartalmuk. A legmagasabb cukortartalommal rendelkező 20 termék összefoglaló táblázata itt megtekinthető.
Az olyan kiegészítő élelmiszertermékeket, amelyek kizárólag vagy túlnyomórészt édes gyümölcskészítményekből állnak, nem ajánljuk étkezésként. Ezek amellett, hogy hozzájárulnak az egészség szempontjából megkérdőjelezhető magas cukorbevitelhez, nem biztosítanak megfelelő mennyiséget a kritikus tápanyagokból, különösen vasból, cinkből, jódból, B-vitaminokból és a hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakból, amelyeket a szoptatás mellett adott kiegészítő táplálékokból kellene a gyermeknek megkapnia. Annak érdekében, hogy a gyermek megismerhesse a különféle aromák és ízek jellemzőit, a gyümölcsöt gyümölcs-gabona kása részeként vagy különféle zöldségekből, húsból vagy halból álló étkezés után önállóan szükéges kínálni.
A magas cukortartalmú, pépesített ételek jobban tapadnak a fogak felületéhez, mint a rágott ételek, amelyek inkább dörzsölik a fogak felszínét, és ezért a pürék fokozott kockázatot jelentenek a fogszuvasodás kialakulásának szempontjából. Ez különösen igaz akkor, amikor ezeket a termékeket a gyermek kiszopogatja a csomagolásból, és ezáltal hosszabb ideig teszi ki a fogzománcot a káros hatásnak. A nagyon magas cukortartalom és az organikus gyümölcssavak kombinációja további növeli a fogszuvasodás kockázatát.
Bizonyíték van arra is, hogy a nagyon édes ételeket rendszeresen fogyasztó gyermekek ki vannak téve annak, hogy ez hosszútávon hatást gyakoroljon az íz-preferenciáikra és ételválasztásukra. A tanulmányok szerint az élet korai szakaszában fogyasztott nagy mennyiségű édes étel és ital összefüggést mutat az édes ételek előnyben részesítésével a későbbiekben. Ez nemkívánatos, tekintettel arra, hogy az édes ételek nagyarányú fogyasztása és a fogszuvasodás, az elhízás, továbbá a következményes krónikus betegségek fokozott kockázata között összefüggés mutatkozik.
A tasakos gyümölcspüré adása a szülők számára egyenértékűnek tűnhet a friss gyümölcs adásával, de ez egyáltalán nincs így. A tasakos bébiételek energiasűrűsége sokkal magasabb, mint a friss gyümölcsé. A legtöbb termék extrém magas cukortartalma alkalmatlanná teszi ezeket arra, hogy csecsemőknek vagy kisgyermekeknek kínálják. Úgy tűnik, hogy a magas cukortartalom abból származik, hogy a gyártók előnyben részesítik a nagyon édes gyümölcsfajtákat, valamint a gyümölcslé-koncentrátumok, például almalé-koncentrátum vagy szőlőlé-koncentrátum vagy koncentrált gyümölcskészítmények felhasználását. Jellemzően a cukortartalom nagy része vagy akár egésze a gyümölcskészítményből származik, nem hozzáadott cukorból, így még a rendkívül magas cukortartalmú termékeket is „cukor hozzáadása nélkül” felirattal látják el. Ez az állítás hamisan azt a benyomást keltheti, hogy a készítmények alacsony cukortartalmúak, amely akár más családtagokat is arra ösztönöz, hogy rendszeresen fogyasszák ezeket a termékeket. Nem csak a „hozzáadott cukor”, hanem mindenekelőtt az összes cukortartalom felelős a gyermekek egészségére gyakorolt nemkívánatos hatásokért, mint amilyenek az anyagcserére gyakorolt káros hatások, a magas inzulinszekréció, a fogszuvasodás, az elhízás és más betegségek fokozott kockázata.
Amellett, hogy ezeknek a rendkívül cukros ételeknek nagyon magas az energiatartalma, a pépesített készítmény kiszopogatása jelentősen megkönnyíti a felszívódásukat. Ez a kettő együtt sokkal magasabb energia- és cukorbevitelhez (ráadásul túlnyomóan fruktóz formájában) vezet rövid idő alatt, mint amennyit a darabolt, friss gyümölcs elfogyasztása eredményezne. A püré jelentősebben megemeli a vércukor és inzulin szintet, mint a friss gyümölcs elfogyasztása. Ennek oka az, hogy az ép gyümölcs szövete általában lassabb cukorfelszívódást eredményez, mint a pürékészítmény. Például a burgonyapüré glikémiás indexe sokkal magasabb (83), mint a főtt burgonyáé (49). A magas glikémiás index és a magas glikémiás terhelés serkenti a gyermek fokozott inzulinszekrécióját, és elősegítheti a túlzott súlygyarapodást és a fokozott testzsír-lerakódást. Amikor a csecsemőket és kisgyermekeket rendszeresen táplálják a tasakos gyümölcspürével, fokozott kockázata a túletetésnek és a túlzott súlygyarapodásnak, ami jelentősen növeli a későbbi elhízás kockázatát, ez pedig a rák kialakulásának fokozott veszélyével is kapcsolatba hozható. Az egyik kutatás a magzati és korai gyermekkorban magas cukorfogyasztásnak kitett gyermekeknél gyengébb kognitív teljesítményt talált 3-8 éves korban.
A különféle gyümölcsök cukortartalmukban és összetételükben különböznek egymástól. Általában azonban a gyümölcsök gazdagok fruktózban és változó mennyiségű glükózt és szacharózt is tartalmaznak. Számos pépesített gyümölcskészítményben a fruktóztartalmat tovább növelik, például almalé-koncentrátum hozzáadásával. A pürésített gyümölcskészítményekkel történő nagy mennyiségű fruktóz-bevitel esetén káros metabolikus hatások várhatók. A magas fruktózbevitel elősegíti a de novo lipogenezist, a máj elzsírosodását és a nem-alkoholos zsírmáj betegség kialakulását, továbbá az asztma fokozott kockázatáról is beszámoltak. Bár további vizsgálatokra van szükség a különféle étrendi cukrok patofiziológiai és egészségügyi hatásainak tisztázására, a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a cukorbevitel ideális esetben az energiabevitel 5% -a alatt marad, és semmiképpen sem haladhatja meg az energiabevitel 10% -át.
Az állásfoglalás teljes szövege itt elolvasható.
Magyar változat: Dr. Kun Judit Gabriella
