A stressz hatása a laktációra

Chantal Lau: Effects of stress on lactation
Pediatric Clinic of North America Volume 48. No1, February 2001

1. Ábra: Anya - gyermek interakció a laktáció viszonylatában

I. A laktáció elsődleges célja megfelelő táplálékkal ellátni az újszülöttet. Mint ilyen, a laktáció a kínálat és igény egymásrahatásaként működik; minél nagyobb a csecsemő igénye, annál nagyobb a tejtermelés és annál hosszabb időtartamú a laktáció.

II. A laktációt befolyásolja az anya hozzáállása, hogy kíván-e tejet biztosítani csecsemője számára.

III. Az hogy az anya kívánja-e elkezdeni a szoptatást és fejést, a csecsemőjével való kapcsolatának egy megnyilvánulása. Pozitív interakció pozitívan befolyásolja azt az igényt, hogy tejjel lássa el gyermekét. Negatív élmény azonban gyorsan elválasztja a szoptató-szopó párost, és abbamaradhat a tejtermelés.

A laktáció élettana stressz folyamán

Primer laktogén hormonok, melyek a tej szintézisével és ejekciójával kapcsolatosak, a prolaktin, oxytocin, glukokortioidok és inzulin. Más hormonokat is serkenti a laktáció, mint opiátok, leptin.

Férfiakban és nem laktáló nőkben a prolaktin és oxytocin stresszhormonként funkcionálnak, mivel stressz folyamán választódnak el.

Az opiátoknak protektív hatásuk van stressz folyamán, pl. opiát okozta fájdalomcsillapítás, így valószínű, hogy az opiátok befolyásolják a laktációt stressz folyamán.

Állatkísérletek

Ha az elégtelen laktációt nem magyarázza az emlőmirigy anomáliája, általában stressznek tulajdonítják. Az a megfigyelés, hogy a stressz a laktációt negatívan befolyásolja, állatkísérleteken alapul.

A laktáló állatok másképp reagálnak a stresszre, mint a nem laktálók. Előbbiek reakciója csökkent félelemérzet, csökkent élettani válasz a stresszre és megnövekedett agresszió, ami a megnövekedett oxytocin szintnek tulajdonítható. Az oxytocin ugyanakkor állaton és emberen tett megfigyelések alapján elősegíti a pozitív szociális interakciókat és érzelmeket antistresszor hatása révén.

A prérifarkasban az oxytocin pozitívan befolyásolja az anya-gyermek interakciót a paraszimpatikus idegrendszer aktiválása révén.

A vazopresszint, mely a szimpatikus idegrendszert stimulálja, összefüggésbe hozzák a defenzív viselkedéssel és fokozott agresszióval.

Munkahipotézis: az oxytocin és vazopresszin dinamikus interakciója segíti a a szociális viselkedés adaptációját speciális környezeti tényezőkhöz – védi a szopó-szoptató párost.

Humán megfigyelések

A stressz befolyásolja a humán laktációt, bár a direkt korrelációt bizonyító klinikai tanulmányok nincsenek.

Koraszülöttek és intenzív osztályon ápolt újszülöttek anyja elfogadható klinikai modell a stressz és laktáció kölcsönhatásának vizsgálatára. Pszichológiai teszteket alkalmaztak a stressz, szorongás, depresszió mérésére.

2. Ábra: Főbb faktorok, melyeket összefüggésbe hoznak a stressz és laktáció kölcsönhatásával és ezen hatások módja

Folyamatos nyíl: stimuláló hatás, szaggatott nyíl: gátló hatás
AP: anterior pituitary – elülső hypophyis, PP: posterior hypophyis – hátsó hypophysis
MS: milk synthesis – tejtermelés, ME: milk ejection – tejleadás
NE: norepinephrine, norepinefrin
SNS: sympathetic nervous system – szimpatikus idegrendszer
EPI: Epinephrine, epinefrin

A 2. ábra azokat a főbb faktorokat mutatja, melyek a stressz és laktáció kölcsönhatására vonatkoznak.

Állatakon végzett tanulmányok alapján a stressz elnyomhatja a laktációt közvetlenül gátolva a prolaktin és oxytocin kiválasztást vagy közvetlenül hatva a központi idegrendszer megfelelő területeire.

Vizsgálatok bizonyítják, hogy a tej kiürülésének perifériás gátlása a szimpato-adrenomedullaris rendszeren keresztül történik és hatásmechanizmusa valószínűleg az emlőmirigy szintjén bekövetkezett érösszehúzódás, az emlő myopeitheliális sejtjeinek stimulációja vagy az emlőmirigyben levő vezetékek tónusának növekedése.

3 . Ábra: Az akut stressz potenciális hatása a tej szintézisére és a tejleadásra

4 . Ábra: Az elhúzódó stressz hatása a tej szintézisére és a tejleadásra

A stressz hatása a laktációra összetett.

A stressz időtartamától és különböző anatómia területekre gyakorolt hatásától függően csökkenést okozhat a tej szintézisében és a tejleadásban.

Ha az akut stressz gátolja a tej szintézist, a hatás csak 8-12 órás késéssel mutatkozik meg, míg ha az akut stressz a tejleadásban okoz gátlást , a tejmennyiség azonnal csökken. A tejleadás csökkenését ilyenkor az oxytocin szint csökkenése vagy a centralis és perifériás szimpatikus idegrendszer aktiválása okozza. Az utóbbi hatásmechanizmus esetén a tejmennyiség csak rövid időre csökken, mivel a tej szintézise nem érintett.

Ha az akut stressz hat a tej szintézisre és tejleadásra is, gyors és hosszantartó csökkenés mutatkozik a tej mennyiségében.

Ha a stressz elhúzódó és gátolja a tej szintéztisét, a csökkent tejmennyiséget a csökkent tejképződés okozza. Az elhúzódó stressz, ami a tejleadás csökkentése által gátolja, hogy a mellben levő tej kiürüljön, másodlagosan a tej szintézist is csökkenteni fogja a FIL (feedback inhibitor of lactation) révén.

Mivel a stressz tartama és hatásának módja különböző, nehéz teljesen megérteni a stressz hatását a humán laktációra.

Pl. Ha szoptató anyák a szoptatás alatt fejben számolnak vagy intenzív zaj hatás éri őket, a szoptatás által kiváltott oxytocin kiválasztás csökken, de nincs hatása a keringő prolaktin szinre vagy a tejkiválasztásra. Aerobic gyakorlatok 4-5 x hetente, 12 héten át, 6-8 héttel a szülés után elkezdve, nem befolyásolták a prolaktin szintet és a laktációt.

Anyai viselkedés

Az anyai viselkedés szabályozása valószínűleg a hypothalamus preoptikus területére lokalizált. Az anyai viselkedés „beindulása” hormonális hatásra történik, elsődlegesen a prolaktin és oxytocin játszik szerepet. A fajtól függően nem szükségesek e hormonok az anyai viselkedés szinten tartásához, ha az már beindult.

Humán anyai viselkedést nehezebb tanulmányozni, mint állaton, mivel az állatoknál az anyai viselkedés egy jól körülírható, programozott viselkedési forma.

További nehézséget okoz, hogy a humán anyai viselkedést számos gén is befolyásolhatja, amelyek különböző kromoszómákon helyezkednek el.

A laktáció olyan funkció, amit a „kereslet és kínálat” elve határtoz meg, amennyiben nincs anatómiai vagy fiziológiai eltérés.

Az anyai viszonyulás a szoptatáshoz 3 kategóriába sorolható, ld. alábbi keretezett szöveg.

Az újszülött megfelelő növekedéséhez és fejlődéséhez nemcsak megfelelő táplálkozásra, hanem megfelelő pszichoszociális támogatásra is szükség van.

Klinikai beavatkozások
Mivel nem pontosn ismerjük a stressz és laktáció kölcsönhatását, korlátozott klinikai intervencióra van lehetőség.

Laktáció elősegítése

• növelni a szoptatások, fejések gyakoriságát, mellmasszázs
• laktagóg gyógyszerek pl. Metoclopramide
• gyógyteák – hatásmechanizmusuk nem ismert

Stressz csökkentése

• Izomlazító-stresszoldó kazetta hallgatása
• Naplóírás
• Hypnozis
• Acupunktura?

Anya-csecsemő páros integritásának támogatása

• Kenguru gondozás (skin to skin)
• NIDCAP
• Bababarát kórház kezdeményezés