Az Indítvány kidolgozása és még inkább az intézkedések áttekintése során kiderült, hogy számos egyedi és/vagy összesített intézkedés, valamint szoptatásra gyakorolt hatásuk további kutatást igényel. Különösen azt kell feltárni, milyen hatással van a szoptatás ügyére a Nemzetközi kódex tárgykörébe tartozó termékek marketingje, az átfogó anyaságvédelmi törvények, a különböző OKI-megoldások és intézkedések és általában azok a közegészségügyi kezdeményezések, amelyeket ellenőrzött véletlen mintákkal nem lehet felmérni23. Szerencsésebb, ha nem egyénekre, hanem csoportokra vagy közösségekre alkalmazzuk a véletlen mintát, de gyakran ez is csak nehezen végrehajtható. Másféle kontrollált kutatási tervekre van szükség, pl. kontrollált nem-véletlen vizsgálatra, vagy visszatekintő előtte-utána vizsgálatra, amely földrajzi területeket vagy népességcsoportokat hasonlít össze24,25. A különböző beavatkozások költség/haszon, költség/hatékonyság és megvalósíthatóság aránya is további kutatást igényel.
A kutatási módszerek minőségét jelentősen emelni kell. A kutatók különösen a következő területekre figyeljenek:
- Használják következetesen az etetési kategóriák (a visszaidézendő időszakra vonatkozóan is) és a többi változó egységesített fogalmait
- A vizsgált téma kiválasztásánál az érvényes kritériumokat használják (figyeljenek az inkluzív és exkluzív kritériumokra; ne hozzanak önkényes döntést)
- Ahol lehetséges, használják a megfelelő kísérleti keretet (kontrollált véletlen próbát és szándékelemzést /intention-to-treat analysis/)
- Akkora mintát és feldolgozói apparátust használjanak, amekkorát az adott kutatás megkövetel (pl. a szűk intervallumok esetében is meg lehessen állapítani statisztikai jelentőséget)
- A zavaró tényezőket kezeljék a megfelelő faktoriális elemzéssel (átfogó alapadatsor)
- Ahol szükséges, használjanak megfelelő kvalitatív módszereket
Fontos megjegyezni, hogy a kutatások során nem szabad és nem etikus véletlenszerűen felkérni édesanyákat, hogy szoptassanak vagy ne szoptassanak. Az anyavédelmi szervezetek – köztük a AEK-csoportok – hatékonyságának mérésekor is körültekintően kell eljárni, főként visszamenőleg, hiszen ezekhez a szolgáltatásokhoz általában azok a csoportok fordulnak, akik a legkevésbé hajlanak a szoptatásra, és lényegében önkiválasztók. Ezen a területen a prospektív kutatás is óvatosságot igényel, a zavaró változók nagy száma miatt.
Az egészségügyi hatóságok, orvosi egyetemek, egészségügyi szakiskolák és szakmai testületek szoptatással/csecsemőtáplálással kapcsolatos kutatásaiban az az etikai elv az irányadó, hogy a kutatás legyen mentes mindenféle verseny- és kereskedelmi érdektől. Rendkívül fontos, hogy a kutató azonnal jelezze, ha esetleges érdekellentét áll fenn, és ezt az ellentétet még azelőtt feloldja, hogy az kutatási eredményeit befolyásolná.