Bőrkontaktus, kenguruzás, aranyóra

Merülés

“Amikor az alvó nők felébrednek, a hegyek is megmozdulnak.” (kínai közmondás)

Gyermeket hozni a Világra az egyik legcsodálatosabb és legmeghatározóbb dolog, ami egy nővel történhet. Hónapokig várni, gondolataink felében mindig körülötte járni, tervezgetni az új ember-palántával való együttélést izgalmas dolog. Felkészülünk a szükséges babaholmikkal, jó esetben a szülésről is megtudunk ezt-azt a nagy nap előtt.

Az Egészségügyi Világszervezet "Pozitív szülésélményt célzó szülészeti ellátás" címmel átfogó, naprakész iránymutatást adott ki az alapvető szülészeti ellátásról, ami összefoglalja a WHO eddigi és új ajánlásait. Az ajánlás csomag - amennyiben együttesen bevezetésre kerül - a körülményektől és az egészségügy általános színvonalától függetlenül biztosítja a jó minőségű és bizonyítékokon alapuló ellátást.

Az anyatejes táplálás és szoptatás állandó kérdéskör anyák és nagymamák között. Orvosok és nővérek közt pedig azért is kiemelten fontos téma, mert a koraszülött-ellátásban életeket menthet az, ami a természet által adatott. Ma Magyarországon minden tizedik baba a 37. gesztációs hét előtt születik, így a koraszülés népbetegségnek számít. Szerencsére az utóbbi időben sokat emlegetett magyar egészségügyben léteznek olyan szakemberek, akik munkájukban nemcsak feladatokat, hanem hivatást is látnak.

„… a szülés és a születés, ha innen nézem, az anya, ha onnan nézem, a gyerek ügye, ez valójában egy, egységes folyamat. Ezt a különböző helyzetekben tiszteletben kellene tartani” – vallja dr. Varga Katalin pszichológus. A szakember az ELTE professzora, a perinatális szaktanácsadói képzés egyik alapítója és az Úton… Séta a SzülésSzületéS minőségéért elnevezésű rendezvény egyik szervezője. Bár az idei Séta már július elején véget ért, ám a szülés-születés témája továbbra is ugyanolyan fontos és izgalmas.

Meséljen a Sétáról, amelyet idén már negyedik alkalommal rendeztek meg. Mi is pontosan ez a rendezvény, miért sétálnak?

Létezik egy módszer, amelyet a természet adott. Létezik egy orvos, akinek nem is életcélja, hanem inkább az élete, hogy minél több koraszülöttnek legyen esélye az egészséges életre. Egy tudományosan igazolt módszerről van szó, amelyet egyre több magyarországi koraszülött intenzív osztályon is használnak. De még mindig nem mindenütt. Dr. Schill Beáta, tavaly Aranyanyu-díat is nyert a munkájával, bátor nő, az elvei mellett kiálló ember, aki oroszlánként harcol azért, hogy a keze alatt cseperedő babák a lehető legjobb ellátásban részesüljenek. Jelenléte nyugalmat sugároz, hitet ad, és lássuk be, ez nem könnyű feladat a mai magyar egészségügyben. Rohr Linda beszélgetett vele a kenguruzás világnapja és a „kenguruverseny” alkalmából.

"Csak kézben alszik el, mit csinálok rosszul?!" - kérdezi sok szülő.

A születés utáni első három hónap a legnehezebb a csecsemő számára. Ilyenkor sok orvos hasfájást diagnosztizál, pedig általában arról van szó, hogy fogalmuk sincs, mi baja a babának, csak vigasztalhatatlanul sír.

A konferencia összes előadása ezen az oldalon megtekinthető.

Manapság a kelleténél sokkal gyakrabban szenvednek az anyák attól, hogy már a kezdet kezdetén meglehetősen fájdalmas a szoptatás, vérző, nyílt sérülések keletkeznek az első napokban. Gyakoriak a horzsolásszerű sebek, amelyek ugyan nem súlyosak, és általában maguktól is meggyógyulnak, de rettenetesen kellemetlenek, fájdalmasak, hiszen a bimbó idegvégződésekkel sűrűn ellátott, érzékeny terület.

Bizony, nehezebb, ha az anya nem kap megfelelő segítséget. Maga a műtét nem csökkenti a szoptatás esélyét. Az adott szülészeti osztály császár utáni gondozásra vonatkozó protokollja viszont csökkentheti.

Sokan gondolják, hogy maga az a tény, hogy műtéttel jön világra a baba, és nem a természet által kijelölt úton, jelentősen befolyásolja a tejbelövellés időpontját és a tej mennyiségét. A legtöbb császárosnak valóban több nehézséggel kell szembenéznie, ám ennek nem kellene így lennie.