Szülés

Rooming in, vagy szeparáció?

(szakirodalmi áttekintés)

Évekkel ezelőtt, amikor a szülés, születés folyamata az otthonokból, szülőotthonokból a kórházak és klinikák kezébe hatáskörébe került, a legtöbb újszülöttet szeparálták édesanyjától. Az anya egy kórterembe került, gyermekét pedig egy tőle távolabb eső szobában a szakszemélyzet látta el. Órák teltek el az első találkozásig, a találkozók időtartama pedig többnyire az etetésre korlátozódott. Komoly meggyőződés volt akkoriban, hogy mindenki érdekét szolgálják ezek a lépések: az anya mihamarabbi felépülését illetve a csecsemő biztonságát, jóllétét egyaránt.

Az egészségügyi ellátás a veszélyhelyzet ideje alatt az ún. “egészségügyi válsághelyzeti ellátás” szabályai szerint zajlik. Ez jelent néhány fontos eltérést az egészségügy normál működésétől. Nem jelenti azonban azt, hogy a szülő nő mellett ne lehessen kísérő, hogy automatikus lenne a császármetszés, és azt sem, hogy anyát és babát elválaszthatják egymástól a kórházban.

Merülés

“Amikor az alvó nők felébrednek, a hegyek is megmozdulnak.” (kínai közmondás)

Gyermeket hozni a Világra az egyik legcsodálatosabb és legmeghatározóbb dolog, ami egy nővel történhet. Hónapokig várni, gondolataink felében mindig körülötte járni, tervezgetni az új ember-palántával való együttélést izgalmas dolog. Felkészülünk a szükséges babaholmikkal, jó esetben a szülésről is megtudunk ezt-azt a nagy nap előtt.

A szemléletformálás lehetséges akadályai

Dr. Kun Judit Gabriella hosszú évekig vett részt a bababarát kórházak minősítésében. Az egyik legnagyobb kihívást a tekintélyelvű gondolkodás jelentette számára:
– Nem igazán sikerült megértetni a kórházi dolgozókkal, hogy a bizottság tagjaiként segíteni, támogatni vagyunk mellettük, hogy elérhessék a céljukat, nem pedig “ellenőrizni”, kritizálni, megbüntetni őket. Nem alakult ki kultúrája a belső munkamegbeszéleseknek sem, ahol az osztály dolgozói együtt ránézhetnek az eseteikre, felülvizsgálhatják a gyakorlatukat – egymás között, egymás álláspontját meghallgatva.

Örvendetes módon itthon is egyre nagyobb nyilvánosságot kap azoknak a szülőknek a hangja, akiknek a családdá válás csodájához méltatlan körülmények között kellett átélniük gyermekük születését. Pozitív fejlemény, hogy a változás szükségességét a kormányzat is elismeri: A közelmúltban 10 milliárd forintnyi összeget különített el “Családbarát Szülészetek” támogatására.

Ma három éve, hogy Magyarországon is kirobbant a rózsák forradalma és egyre több nő mer nyíltan beszélni arról, milyen élmények érték gyermeke születése során. Van, aki egy levélben, egy rózsával együtt helyezi el emlékeit a szülészeti osztályon, mások kis közösségben vagy a nagy nyilvánosság előtt döntik le a tabukat. A Másállapotot a szülészetben mozgalom azért jött létre, hogy felületet adjon ezen anyák történeteinek, és hogy a magyar egészségügyben is segítse a legfejlettebb szülészeti normák beépülését. Az eddig elért eredményekről a mozgalom két tagjával, Viktóriával és Csillával beszélgettünk.

Az Egészségügyi Világszervezet "Pozitív szülésélményt célzó szülészeti ellátás" címmel átfogó, naprakész iránymutatást adott ki az alapvető szülészeti ellátásról, ami összefoglalja a WHO eddigi és új ajánlásait. Az ajánlás csomag - amennyiben együttesen bevezetésre kerül - a körülményektől és az egészségügy általános színvonalától függetlenül biztosítja a jó minőségű és bizonyítékokon alapuló ellátást.

„… a szülés és a születés, ha innen nézem, az anya, ha onnan nézem, a gyerek ügye, ez valójában egy, egységes folyamat. Ezt a különböző helyzetekben tiszteletben kellene tartani” – vallja dr. Varga Katalin pszichológus. A szakember az ELTE professzora, a perinatális szaktanácsadói képzés egyik alapítója és az Úton… Séta a SzülésSzületéS minőségéért elnevezésű rendezvény egyik szervezője. Bár az idei Séta már július elején véget ért, ám a szülés-születés témája továbbra is ugyanolyan fontos és izgalmas.

Meséljen a Sétáról, amelyet idén már negyedik alkalommal rendeztek meg. Mi is pontosan ez a rendezvény, miért sétálnak?