Tápszer, pótlás

A Liverpool Aréna hatalmas termében az összegyűlt gyermekorvosok feszülten várták a szavazatszámlálást, vajon a brit Királyi Gyermekgyógyászati és Gyermekegészségügyi Kollégium (RCPCH) elutasítja-e a tápszergyártók adományait? A brit Királyi Gyermekgyógyászati és Gyermekegészségügyi Kollégium (RCPCH) elnöke és elnöksége egyaránt ellenezte az indítványt, erről kiáltványt fogalmaztak meg, ami kézről-kézre járt a kollégium tagjai között az indítványt tárgyaló tájékoztatóval egyetemben. Felszólaltak az indítványt támogató és ellenző kollégiumi tagok, majd írásbeli szavazás következett.

Igen, előfordulhat ilyen helyzet! Abban viszont egészen biztosak lehetünk, hogy sokkal ritkábban, mint ahogyan ez napjainkban, itt nálunk Magyarországon megtörténik. És nem mindegy? – kérdezhetik sokan – hiszen a tápszerek kisbabáknak készült speciális összetételű élelmiszerek, az egyes számmal jelöltek úgynevezett “anyatejhelyettesítők”, amiből logikusan kellene következnie annak, hogy akkor nyugodtan helyettesíthetjük is az anyatejet, nincs jelentősége, melyiket kapja a baba. De természetesen VAN jelentősége!

Így segíts a menekült családoknak!

Nil nocere! – áll az orvosi esküben. Ne árts!
Ha menekült családot látunk kisgyerekkel, az első reakciónk: táplálni kell a piciket, ne éhezzenek. A csecsemők kiszolgáltatottak, életük, egészségük törékeny, enniük kell. És elindul a jó szándékú gyűjtés: cumisüveget, tápszert vásárolnak, gyűjtenek a jóakarók.

Azt azonban tudni kell, hogy tápszeres kiegészítés mellett könnyen elapadhat az anya teje. Ez sajnos kisbabák életébe kerülhet.
Annak az anyának, aki elkezdi a babáját tápszerrel etetni, bár eddig képes volt valamilyen szinten anyatejjel táplálni, könnyen elapadhat a teje. Ezután sokkal kiszolgáltatottabb lesz a csecsemő és az édesanya is a környezetének.

Ezért fontos, hogy tápszer felajánlása előtt pontos információnk legyen arról, hogy valóban nem elég az anyatej!

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása alapján

A tápszerporok a közhiedelemmel ellentétben sajnos nem sterilek. Ezért különösen ügyelned kell arra, hogy az elkészítés és tárolás során a lehető legalacsonyabbra csökkentsd kisbabád számára a megbetegedés kockázatát.

A tápszerporokban kétféle, alkalmanként súlyos betegséget előidéző baktérium fordulhat elő, az enterobacter sakazakii, és a salmonella enterica. Ezek a gyártási eljárás során, a jelenlegi technológia használata mellett nem megszüntethető okok miatt kerülnek a tápszerbe. A fogyasztásra kész, úgynevezett likvid tápszer kiküszöbölné ezt a problémát, ám ezek a termékek nálunk még nem kaphatók.

Ez az összefoglaló azoknak szól, akik még szoptatnak, de egyre több tápszert kénytelenek adni a kisbabájuknak, pedig szeretnének inkább kizárólag szoptatni. Segítünk abban, hogyan érheted el ezt a célt!

(Reuters - 2013. november 7.)

Két nappal azután hogy Lucy Yang életet adott gyermekének a Pekingi Egyetem 3. sz. Klinikáján, az orvosok és nővérek közölték a 33 éves vezető beosztásban dolgozó anyával, hogy bár az anyatej a legjobb táplálék, ő nem termel eleget belőle. Azt tanácsolták, hogy kezdje el a kisfiát a Nestlé által forgalmazott tápszerrel etetni.

A kórház csak ezt a márkát támogatja, és nem engedi, hogy mással etessék a babát. A nővérek azt mondták, ne használjuk az általunk hozott tápszert, mert ha bármi történik a babával, nem vállalnak felelősséget érte – meséli Yang.

A Nestlé és a többi tápszert előállító cég üzleti lehetőségeit csupán egy dolog nehezíti Kínában: egy 1995-ös rendelet, amelybe belefoglalták az orvosok pártatlanságát a csecsemők egészségvédelme érdekében. Ez megtiltja, hogy a kórházi személyzet a 6 hónapnál fiatalabb csecsemők részére a tápszer adását javasolja, kivéve, ha az anya nem termel elegendő anyatejet, vagy egészségügyi okokból nem szoptathat. A Nestlé azt nyilatkozta a Reuters-nek, hogy támogatja ezt a szabályt és segíti a végrehajtását. A pekingi 3. számú egyetemi klinika többszöri kérésre sem volt hajlandó nyilatkozni.

EGYÜTTES NYILATKOZAT a WABA (World Alliance for Breastfeeding Action – Szoptatási Világszövetség) Globális Szoptatási Partnereinek 2008. októberében Penangban megtartott VII. Találkozóján létrejött műhelymunka alapján

A nyilatkozattétel indoklása

A nemzetközileg elfogadott csecsemő- és kisgyermek-táplálási ajánlások hat hónapos korig kizárólagos szoptatást javasolnak, majd a szoptatás folytatását megfelelő kiegészítő táplálás mellett két éves korig vagy tovább. Az a táplálási gyakorlat, amely nincs összhangban ezzel az ajánlással (az optimálistól elmaradó szoptatás)¹, felelőssé tehető az 5 éven aluli gyermekek haláleseteinek 12%-áért.² Ezen meg­előzhető halálesetek majdnem negyede (23%-a) visszavezethető a 6-24+ hónapos korúak szoptatásá­nak hiányára.²

A szoptatási gyakorlat javítása komoly segítő tényező lehet a Millennium Fejlesztési Célok elérésében. A WABA konferencia résztvevői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy szemmel láthatóan hiányoznak a hat hónapon túl folytatódó szoptatás védelmét, népszerűsítését és támogatását elősegítő akciók; a csecsemő- és kisgyermek-táplálási (IYCF, infant and young child feeding) tevékenység leginkább arra irányul, hogy az első hat hónap kizárólagos szoptatási mutatói emelkedjenek vagy hogy a kiegészítő táplálékok/élelmiszerek minősége javuljon.

A születéstől hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatásért való fellépés érhetően súlyponti kérdés­sé vált, mivel jelentős egészségügyi haszonnal jár. Számos országban a kizárólagos szoptatási mutatók alacsonyak, de a gyermek második életévében is folytatódó szoptatás elterjedt, így nem mutatkozott nyilvánvaló igény a hat hónapos koron túli szoptatást támogató intézkedésekre. Ugyanakkor, bár a kizárólagos szoptatási mutatók javulnak, a hat hónapos kor után is folytatódó szoptatási mutatók stag­nálnak vagy esnek. A folytatódó szoptatás védelmét, népszerűsítését és támogatását a csecsemő- és kisgyermek-táplálási stratégia (IYCF) napirendjére kell tűzni.

Az indiai gyermekorvosok szakmai testülete megtiltotta tagjainak, hogy hallgatóként vagy előadóként olyan továbbképzésen vegyenek részt, melyet tápszer- és bébiételgyártó cégek által alapított, úgynevezett kutatóintézetek, alapítványok finanszíroznak.

Melissa Bartick

Amióta a Pediatrics c. folyóiratban megjelent "Az optimálisnál kisebb arányú szoptatás terhe az USA-ban" című, Arnold Reinhold-dal közösen írt tanulmányunk, sok kérdést kaptam újságíróktól azzal kapcsolatban, hogy mit tehetne az Egyesült Államok azért, hogy javuljanak a szoptatási mutatók. Jó néhány olyan megjegyzést is kaptam, melyek azt vetik fel, hogy ez a kutatás nem arra jó-e csak, hogy bűntudatot ébresszen azokban az anyákban, akik nem tudtak szoptatni.

Alison Stuebe, MD, MSc
Rev Obstet Gynecol. 2009 Fall; 2(4): 222–231.

Abstract

Health outcomes in developed countries differ substantially for mothers and infants who formula feed compared with those who breastfeed. For infants, not being breastfed is associated with an increased incidence of infectious morbidity, as well as elevated risks of childhood obesity, type 1 and type 2 diabetes, leukemia, and sudden infant death syndrome.