A nem szoptató asszonyoknak nagyobb az esélyük a szív-érrendszeri betegségekre
Az Obstetrics & Gynecology c. folyóirat 2010 januári számában megjelenő tanulmány szerint azok az asszonyok, akik nem szoptatták gyermekeiket, nagyobb eséllyel betegednek meg szív-érrendszeri betegségekben, mint szoptató társaik.
A kutatók közel 300 – 45-58 év közötti – asszonyt vizsgáltak meg, akik egy amerikai, nemzeti szintű tanulmány résztvevői voltak, és legalább egy gyermeket szültek. Azt találták, hogy azoknak a nőknek, akik soha nem szoptattak, sokkal nagyobb az esélye arra, hogy az aortában, a szívkoszorúserekben vagy a nyaki verőerekben érelmeszesedés vagy plakk alakuljon ki. Idővel ezek a lerakódások megvastagodnak és gátolják a véráramlást, ami sztrókhoz vagy szívinfarktushoz vezethet.
A tanulmány a nem szoptató nők 32%-ánál talált szívkoszorúsér meszesedést, szemben a szoptatók 17%-ával. A nem szoptató asszonyok 39%-ának volt meszes az aortája, míg a szoptatók között csak 17%-ban találtak ilyen elváltozást. A nyaki verőérben a nem szoptatók 18%-ánál mutattak ki plakkokat, a szoptatók esetében ez az arány csak 10% volt.
A társadalmi és anyagi helyzet, a családi kórtörénet, az életmód, a kockázati tényezők, a testtömegindex hatásainak figyelembevétele és kiküszöbölése után a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azoknak az asszonyoknak, akik soha nem szoptattak, ötszörös esélyük van az érelmeszesedés kialakulására a szoptatókkal összehasonlítva.
A kutatás vezetője, Dr. Eleanor Schwarz úgy nyilatkozott, hogy a szoptatás érvédő hatása abból adódik, ahogyan a szervezet a zsírt tárolja és felhasználja a várandósság után. „A női szervezet arra számít, hogy a várandósság után a laktáció fog következni” – mondta - , ezért a várandósság alatt zsírt tárol a szoptatás időszakára. Ha egy anya nem szoptat, akkor a szervezetnek kezdenie kell valamit a felesleges zsírral.”
„Ugyanakkor – írja a tanulmány – a laktációnak több szerepe kell, hogy legyen, mint hogy egyszerűen csökkenti a zsírraktárakat. Erre utal az, hogy a testtömegindex és az egyéb rizikófaktorok kiküszöbölése után is megmaradt a különbség a szoptató és a nem szoptató nők között.”
Dr. Schwarz kutatócsoportja a szoptatás fontosságát hangsúlyozza, és arra bátorítja az anyákat, hogy próbálkozzanak meg a szoptatással, legalább az első három hónapban – a tanulmányban szereplő nők ennyi ideig szoptatták gyermekeiket. Az egészségügyi szakmai szervezetek – mint az Egészségügyi Világszervezet és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia – legalább hat hónapig tartó kizárólagos szoptatást javasol, majd pedig – a megfelelő kiegészítő táplálékok bevezetése mellett – a szoptatás folytatását kétéves korig vagy azon túl, mivel a csecsemő és kisgyermektáplálásnak ez a módja biztosítja a gyermek optimális növekedését és fejlődését.
A szoptatásnak az anya szív-érrendszerére gyakorolt hatásával kapcsolatban további – több résztvevővel és a WHO ajánlásai szerint szoptató anyával készült – kutatásokra van szükség.