Az UNICEF UK Bababarát Kezdeményezés állásfoglalása a hormonoknak a szoptatási képességre és a gyermek egészségére gyakorolt hatásáról készült tanulmánnyal kapcsolatban
Számos napilap tudósított a napokban arról a norvég tanulmányról, amely összefüggést talált a várandósság alatti magasabb férfihormon szint és a szoptatási képesség között. A szerzők eredményeikből azt a következtetést vonták le, hogy az anyák szoptatási képessége kizárólag a hormonszintektől függ. Állításuk szerint ugyanezek a hormonszintek a felelősek a szoptatott és a tápszerrel táplált gyermekek egészségi állapotának különbségéért is. Ennek a kis esetszámú kutatásnak az eredményei további vizsgálatot igényelnek. Mindamellett az eredmények nem magyarázzák a szoptatási arányok különböző országokban tapasztalt óriási eltéréseit, és azt, hogy egyes országokban az anyák 99%-a sikeresen szoptatja gyermekét. A szerzők állításai ellentmondásban vannak azzal az igen nagyszámú bizonyítékkal is, amely szerint a szoptatási arányok növelhetők egy sor olyan beavatkozással, ami a szoptató anyák támogatását javítja.
A szoptatás nyújtotta egészségi előnyöket kétségbevonó állítások nem veszik figyelembe a szoptatás sok tanulmányban leírt dózisfüggő hatását, amely szerint azok a gyermekek a legegészségesebbek, akiket kizárólagosan vagy hosszabb ideig szoptatnak.
Korábbi kutatások számos olyan mechanizmust tártak fel, amelyek megmagyarázzák, hogy az anyatej milyen módokon nyújt védelmet a betegségekkel szemben. Az anyatej például egy sor fertőzés-elleni összetevővel rendelkezik, mint immunglobulinok, fehérvérsejtek, gyulladáselleni hatóanyagok, enzimek, valamint laktoferrin és bifidusz-faktor.
Ez a tanulmány azonban nincs összhangban a korábbi ismeretekkel.
A szoptatás jótékony hatásait igen nagyszámú kutatási eredmény bizonyítja, amelyeket sok különböző egyetem számos kutatója végzett, több, különböző betegséggel kapcsolatban. A szakirodalom rendszerezett felülvizsgálatát szintén többször elvégezték, ami különösen hasznos, mert az áttekintés képes kiszűrni a gyenge minőségű kutatásokat, és összevetni a jó minőségű tanulmányok eredményeit annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb megbízhatósággal megállapítsák, egy védő hatás valóban létezik-e. Fontos megjegyezni, hogy az eredmények minősége és mélysége a különböző betegségek vonatkozásában más és más. Ez az oka annak, hogy a tanulmányok áttekintését elvégző kutatók további kutatásokat tartanak szükségesnek az összefüggések tisztázására. Ennek ellenére a szoptatásnak az egészségre gyakorolt jótékony hatásaival kapcsolatos kutatási eredmények egyértelműen és kétséget kizáróan azt bizonyítják, hogy ezek a hatások léteznek.
A két legutóbbi áttekintés – amit az Egészségügyi Kutatásminőségi Hivatal illetve az Egészségügyi Világszervezet végzett el – összefoglalása a következőkben olvasható:
Ennek az amerikai összefoglalónak az elkészítése során több mint 9000 cikkből választották ki azt a négyszázat, amit részleteiben is áttekintettek. Ezek a cikkek kizárólag a fejlett országokban tapasztalt egészségi hatásokkal foglalkoznak. Az eredmények azt mutatják, hogy a szoptatás jelentősen csökkenti az akut középfülgyulladás (50%), a nem-specifikus gyomor- bélrendszeri gyulladások (64%), a súlyos alsó légúti fertőzések (72%), az atópiás dermatitis (42%), az elhízás (minden szoptatott hónappal 4% csökkenés), az 1-es (27%) és a 2-es (39%) típusú cukorbetegség, a gyermekkori leukémia (19%), a bölcsőhalál (50%), a nekrotizáló enterokolitisz, valamint az anyai emlőrák (minden szoptatással töltött évvel 4,3% csökkenés) és petefészekrák (21%) előfordulásának gyakoriságát.
Horta B et al (2007) Evidence on the long-term effects of breastfeeding. WHO.
Ez a tanulmány egy sor – az előzőhöz hasonló – rendszerezett áttekintést vett górcső alá, hogy feltárja a szoptatás hatását a vérnyomásra, cukorbetegségre, koleszterinszintre, túlsúlyra és elhízásra, valamint az intelligenciára. Jelentős csökkenést találtak az elhízás, a túlsúly és a 2-es típusú cukorbetegség előfordulásában, valamint megállapították, hogy a csecsemőkorukban szoptatott személyeknek alacsonyabb a vérnyomása, a koleszterinszintje és magasabb az IQ-ja, mint a nem szoptatottaké.
Bár a szoptatás gyomor-bélrendszeri és légúti betegségekkel szembeni védő hatását soha nem kérdőjelezték meg, kísérletek történtek arra, hogy ezt elbagatellizálják a fejlett országokban azzal, hogy csak egy kis „hasfájásról” és „megfázásról” beszéltek, holott a valóságban kórházi kezelést igénylő súlyos fertőzések csökkenéséről volt szó. Az Egyesült Királyságban 2000-2002 között elvégzett, nemzeti reprezentatív longitudinális vizsgálat (Quigley M et al (2007) Breastfeeding and Hospitalization for diarrheal and respiratory infection in the United Kingdom Millennium Cohort Study.) során 15 890 érett, egészséges csecsemő adatait vették fel. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a hasmenés miatti kórházi felvételek 53%-át lehetett volna megelőzni kizárólagos szoptatással és 31%-át részleges szoptatással havonta. Az alsó légúti fertőzések 27%-át előzhették volna meg minden egyes hónapban kizárólagos szoptatással és 25%-át részleges szoptatással.
Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a szoptatás egészségvédő hatása bizonyos betegségek – elsősorban a gyomor-bélrendszeri fertőzés – vonatkozásában erősebb, mint más betegségekkel pl. az allergiákkal szemben. Ez nem jelenti azt, hogy ezek ellen nem véd, inkább azt, hogy a mesterségesen táplált gyermekek kockázata egyes betegségek elfordulására nagyobb, mint másokéra. Jó minőségű kutatás is juthat olyan eredményre, hogy a védőhatás kismértékű, ezért egy tanulmányról kijelenteni azt, hogy gyenge csak azért, mert a védő hatást alacsonyszintűnek találták, pontatlan és félrevezető. Fontos szem előtt tartani, hogy egy súlyos betegség elleni kismértékű védelem is drámai hatással lehet a populáció egészére.
A Bababarát Kezdeményezés és az egészségügyi szakemberek feladata, hogy a várandós nőknek és az új szülőknek teljeskörű felvilágosítást adjanak a csecsemőtáplálással kapcsolatban az elérhető legjobb bizonyítékok alapján, objektív, nem ítélkező módon, mert csak így hozhatnak megalapozott döntést gyermekük táplálásával kapcsolatban. Ezenkívül segítenünk kell az asszonyokat abban, hogy a körülményeiknek legjobban megfelelő döntést tudják meghozni, és támogatnunk kell őket annak megvalósításában.
