Az anyatejnek is van mikrobiomja, ami védi az anyát és a csecsemőt!

A humán mikrobiom program az Amerikai Egészségügyi Intézet jelentős vállalkozása volt egy viszonylag egyszerű célkitűzéssel: meg akarták érteni, milyen baktérium telepek élnek az emberi test belsejében és felszínén – és milyen hatással lehetnek ezek a telepek az egészségünkre.

A több száz személy által adományozott minták közt a széklettől az orrváladékig minden előfordult. Azonban egy kulcsfontosságú mintát figyelmen kívül hagytak: az anyatejet. Úgy bizony – az anyatej mikrobiomját nem vizsgálták. Ebben nyilván szerepe volt a régóta fennálló tévhitnek, hogy az anyatej steril. Ugyan, miért vizsgálnánk valamit, ami steril?

De hamarosan kiderült, hogy az anyatej távol áll a sterilitástól. Egy csecsemő átlagosan napi 800 ml anyatejet fogyaszt, és ezzel együtt 100 milliárd és 10 billió közötti baktériumot is felvesz. (Fernandez et al. 2013)

Szerencsére az anyatej mikrobiom vizsgálata folytatódott, annak ellenére, hogy a Humán Mikrobiom Program ezt nem foglalta magába. Úgy tűnik, 9 "operatív taxonómiai egység" fordul elő rendkívül gyakran az eddig vizsgált anyák tejében (a DNS vizsgálatok alapján ezek a baktériumok közeli rokon fajok: Streptococcus, Corynebacteria, Bradyrhizobiaceae, Staphylococcus, Serratia, Ralstonia, Propionibacterium, Pseudomonas és Sphingomonas). Általában ez a 9 baktériumtörzs teszi ki a mikrobiom több mint felét. Bár a Bifidobactérium és Lactobacillus is gyakran előfordul, jelenlétük kevéssé általános, mint az előző 9 törzsé.

Az anyatej mikrobiótája meglehetősen stabilnak tűnik (Fernandez et al., 2013), azonban néhány faktor alakíthat az összetételén. A magas BMI indexű (az elhízott kategóriába sorolt) anyák kolosztruma nagyobb arányban tartalmaz Lactobacillust, míg az érett tejük több Staphylococcust és kevesebb Bifidobaktériumot (Cabera-Rubio et al. 2012). Cabera-Rubio és munkatársai egy kis csoport (18 anya - 9 átlagos testtömegű és 9 elhízott) vizsgálatakor azt tapasztalták, hogy a várandósság alatti nagyobb testtömeg növekedés növeli a Staphylococcusok arányát a tejben.

De most jön az igazán érdekes felfedezés! Vajon mi befolyásolja leginkább a tej mikrobióta összetételét? A szülés módja. A császármetszésen átesett anyák tejének mikrobiótája más volt, mint a hüvelyi úton szülőké. Sőt, a császármetszés típusa további különbségeket eredményezett. A vajúdás után sürgősségi császármetszésen átesett anyák tejének mikrobiótája sokkal közelebb volt a hüvelyi szülés utáni tej mikrobiótához, mint elektív császármetszés esetén.

Vajon honnan jönnek ezek a baktériumok? Eleinte azt gondolták, hogy a tej mikrobiom a bőrről származó szennyeződés. De ez óriási tévedés volt! Bár a tej mikrobiomban előfordulnak a bőrön megtalálható baktériumtörzsek is, – az emlők bőréről több helyről és a tejből vett minta vizsgálata bizonyította, hogy ezek nem azonos fajok/nemzetségek.

Úgy tűnik, a tej mikrobiom több helyről származik, többek között az anyai bél mikroflórájából. A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a dendritikus sejtek felelősek az átvitelért. Ezek a sejtek néhány makrofággal együtt képesek megnyitni a „tight junction”-t (szoros záródást-t) a sejtek között, melyek a belek védelmét biztosítják, és át tudják vinni az élő baktériumokat. Ezek a sejtek napokig képesek életben tartani a baktériumokat testszerte, a mesenteriális nyirokcsomókban (Fernandez et al. 2013).

A dendritikus sejtek nagyon válogatósak. Sem elhalt baktériumok, sem mesterséges latex nem aktiválták az éretlen dendritikus sejteket, hogy felvegyék őket, míg a kommenzális fajok, - mint a Lactobacillus - erős kötődést mutattak (Rescigno et al. 2001). Ez a tulajdonság lehetővé teszi a tej mikrobiomjának befolyásolását – a Lactobacillus (L. gasseri, L. fermentum, L. salivarius) kiegészítésben részesülő anyák tejében megjelent a kapott három típus (Jimenez et al. 2008).

Ez vezetett a logikus felvetéshez – vajon használhatók ezek a típusok az emlőgyulladás kezelésére? Arroyo és társai 2010-ben 3 random csoportba osztva kezeltek 352 mastitisben szenvedő nőt: az egyik csoport L. fermentumot kapott, a másik L. salivariust, a harmadik antibiotikum kezelést (4 különböző antibiotikumot használtak). Minden anya tejéből meghatározták a csíraszámot a kezelés megkezdése előtt. Minden anya tejének csíraszáma 43,5-44,7 milliárd CFU (kolónia-formáló egység) között volt – közel a duplája az ajánlott 25 milliárd CFU csíraszámnak. Minden anya esetén, a 21 napos kezelés után újra ellenőrizték a csíraszámot. A L. fermentummal kezelt anyák teje átlagosan 26,1 milliárd CFU baktériumot tartalmazott, a L. salivariusszal kezelteké 23,3 milliárd CFU-t a mellgyulladás klinikai javulásával együtt, és mindegyiküknél csökkent az emlők fájdalma. Az antibiotikum kezelésben részesülő anyák nem mutattak ilyen kedvező változást. Esetükben az átlag csíraszám 32,8 milliárd CFU volt, és a fájdalmat erősebbnek ítélték.
Három hónappal később a L. fermentummal illetve L. salivariusszal kezelt anyák 8,8%-ánál újult ki az emlőgyulladás, míg az antibiotikummal kezelt csoportban 30,1%-nál. A különbség a probiotikummal és az antibiotikummal kezelt csoportoknál minden tekintetben szignifikáns volt - oly mértékben, amitől egy kutató örömében táncra perdül.

Tehát a tej mikrobiomja láthatólag védi az anyát – és bizonyíték van rá, hogy a csecsemőt is. A csecsemő nyál mikrobiomjáról keveset tudunk, de elővizsgálatok bizonyítják – nem meglepő módon-, hogy van némi átfedés az anyatej mikrobiommal (Nasidze et al. 2009). A tej mikrobiom hozzájárul a csecsemő bél mikrobiomjához, csakúgy, mint az immunfukciók fejlődéséhez (Fernandez et al. 2013).

A Lactobacillus fermentummal (ugyanazzal, ami a mellgyulladásnál javulást hozott) kezelt csecsemők jelentős javulást mutattak mind hasmenéses, mind légúti fertőzéseknél a kontroll csoporthoz képest (Maldonado et al. 2012). Az anyatej mikrobiomból származó sok-sok baktérium mind az anyát, mind a csecsemőt védi a fertőzésektől, és talán még az immuntolerancia kialakulásában is szerepük van.

Az anyatej továbbra is lenyűgöző – még a benne található baktériumok is!

Fordította: Dr. Veres Mónika

Az eredeti cikk a Biomarkers & Milk blogon olvasható.

Irodalomjegyzék

• Arroyo R, Martín V, Maldonado A, Jiménez E, Fernández L, Rodríguez JM. (2010) Treatment of infectious mastitis during lactation: antibiotics versus oral administration of lactobacilli isolated from breast milk. Clinical Infectious Diseases 50:1551–8.
• Cabrera-Rubio R1, Collado MC, Laitinen K, Salminen S, Isolauri E, Mira A. (2012) The human milk microbiome changes over lactation and is shaped by maternal weight and mode of delivery. Am J Clin Nutr. 96(3):544-51.
• Fernández L1, Langa S, Martín V, Maldonado A, Jiménez E, Martín R, Rodríguez JM. (2013) The human milk microbiota: origin and potential roles in health and disease. Pharmacol Research 69(1):1-10.
• Jiménez E, Fernández L, Maldonado A, Martín R, Olivares M, Xaus J, et al. (2008) Oral administration of lactobacilli strains isolated from breast milk as an alternative for the treatment of infectious mastitis during lactation. Applied and Environment Microbiology 74:4650–5.
• Maldonado J, Ca˜nabate F, Sempere L, Vela F, Sánchez AR, Narbona E, et al. (2012) Human milk probiotic Lactobacillus fermentum CECT5716 reduces the incidence of gastrointestinal and upper respiratory tract infections in infants. Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition 54:55–61.
• Martín R, Olivares M, Marín ML, Fernández L, Xaus J, Rodríguez JM. (2005) Probiotic potential of 3 lactobacilli strains isolated from breast milk. Journal of Human Lactation 21:8–17.
• Nasidze I, Li J, Quinque D, Tang K, Stoneking M. (2009) Global diversity in the human salivary microbiome. Genome Research 19:636–43.
• Rescigno M, Urbano M, Valzasina B, Francolín M, Rotta G, Bonasio R, et al. (2001) Dendritic cells express tight junction proteins and penetrate gut epithelial monolayers to sample bacteria. Nature Immunology 2:361–7.