A szülők csecsemőtáplálással kapcsolatos döntései nem légüres térben születnek. Befolyásolja őket az egészségügyi ellátásban kapott támogatás, a család és a közösség véleménye, a közösségi médiában megjelenő tartalom, valamint az anyatej-helyettesítő készítmények gyártóinak és forgalmazóinak marketingje is.
Ahhoz, hogy a családok valóban tárgyilagos információk alapján dönthessenek, nem elegendő pusztán szakmai ajánlásokat megfogalmazni: olyan jogi környezetre is szükség van, amely korlátozza a félrevezető vagy nem helyénvaló kereskedelmi befolyást.
Ezt vizsgálja a WHO és az UNICEF 2026-ban megjelent, kétévente frissülő helyzetjelentése, amelynek címe magyarul: Az anyatej-helyettesítő készítmények marketingje: a Nemzetközi Kódex nemzeti végrehajtása. A jelentés elkészítésében a Nemzetközi Csecsemőtáplálási Akció Hálózat, az IBFAN is közreműködött. A dokumentum 194 WHO-tagállam jogi szabályozását tekinti át, és azt értékeli, hogy az egyes országok jogszabályai mennyire felelnek meg az anyatej-helyettesítő készítmények marketingjéről szóló Nemzetközi Kódexnek és az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlésének azt kiegészítő határozatainak.
Mi az a Nemzetközi Kódex?
Az anyatej-helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexét 1981-ben fogadta el az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlése. A Kódex nem azt mondja ki, hogy az anyatej-helyettesítő készítményeket nem szabad használni, és nem korlátozza az indokolt, biztonságos alkalmazásukat. A célja a marketing szabályozása.
Ennek azért van jelentősége, mert más fogyasztási cikkektől eltérően az anyatej-helyettesítő készítmények reklámozása olyan döntésekre van hatással, amelyek meghatározzák a csecsemők és kisgyermekek táplálását és egészségét. Egy reklám, egy ingyenes termékminta, egy egészségügyi intézményben elhelyezett márkajelzés vagy egy szakmai rendezvény céges támogatása azt a benyomást keltheti, hogy az adott termék használata szakmailag indokolt, korszerűbb vagy kedvezőbb, mint amilyen valójában.
A Kódex ezért többek között az alábbi kérdésekkel foglalkozik:
- mely termékek tartoznak a szabályozás alá;
- hogyan lehet azokat a lakosság számára reklámozni;
- milyen kapcsolatot tarthatnak fenn a gyártók az anyákkal és az egészségügyi szakemberekkel;
- használhatók-e egészségügyi intézmények termékpromócióra;
- milyen állítások és képek jelenhetnek meg a címkéken;
- ki ellenőrzi a szabályok betartását, és milyen következményekkel jár a jogsértés.
A jelentés különös figyelmet fordít a digitális marketingre is. A közösségi média, a személyre szabott hirdetések, az influenszerek és az online szülői közösségek révén ugyanis a kereskedelmi tartalom sokszor már nem ismerhető fel egyértelműen reklámként. Az Egészségügyi Világszervezet 2025-ös közgyűlése ezért külön felszólította az országokat az anyatej-helyettesítő készítmények digitális marketingjének hatékonyabb szabályozására.
Hogyan értékelték az országokat?
A jelentés hét nagy területet vizsgál, összesen 100 pont értékben:
| Vizsgált terület | Elérhető pontszám |
|---|---|
| A szabályozás hatálya | 20 |
| Ellenőrzés és jogérvényesítés | 10 |
| Tájékoztató és oktatási anyagok | 10 |
| A lakosságnak szóló promóció | 20 |
| Promóció az egészségügyi intézményekben | 10 |
| Kapcsolat az egészségügyi szakemberekkel és az ellátórendszerrel | 15 |
| Címkézés | 15 |
A 75–100 pontot elérő országokat a Kódexszel nagymértékben összhangban állónak, az 50–74 pont közötti országokat mérsékelten összhangban állónak tekintik. Az 50 pont alatti országok szabályozása csak a Kódex egyes rendelkezéseit tartalmazza.
Fontos ugyanakkor, hogy ez nem a teljes csecsemőtáplálási ellátórendszer minősítését jelenti. A pontszám azt mutatja meg, hogy a jelentés készítői által azonosított, jogilag kötelező intézkedések mennyiben tartalmazzák a Kódex rendelkezéseit. Nem méri közvetlenül például a szülészeti ellátás gyakorlatát, a szoptatástámogatás hozzáférhetőségét vagy az egészségügyi szakemberek tudását. A szerzők azt is jelzik, hogy egyes általános reklám- vagy fogyasztóvédelmi szabályok, illetve ellenőrzési eljárások elkerülhették az adatgyűjtést.
Világszerte javul a helyzet, de jelentősek a hiányosságok
A jelentés szerint 2026 elejére a 194 WHO-tagállamból 148 fogadott el legalább néhány, a Kódexhez kapcsolódó jogi rendelkezést. Ezekben az országokban születik a világ gyermekeinek mintegy 92 százaléka.
A 148 országból:
- 37 szabályozása nagymértékben megfelel a Kódexnek;
- 39 országé mérsékelten felel meg;
- 72 ország csak egyes rendelkezéseket épített be;
- 46 országban nincs a Kódexhez kapcsolódó jogilag kötelező intézkedés.
A szabályozás hatálya gyakran túl szűk. Mindössze 34 ország jogszabályai fedik le egyszerre a hároméves korig forgalmazott anyatej-helyettesítő készítményeket, a hat hónaposnál fiatalabb csecsemők számára nem megfelelő módon reklámozott bébiételeket és egyéb kiegészítő élelmiszereket, valamint a cumisüvegeket és cumikat.
A lakosságnak szóló reklámot 91 ország tiltja, az eladáshelyi promóció bizonyos formáit pedig 119. Ezzel szemben csak 32 ország tiltja, hogy a gyártók saját tájékoztató és oktatási anyagokat terjesszenek. Mindössze 35 ország tiltja a gyártók által az egészségügyi dolgozóknak adott ajándékokat, és csak 24 korlátozza megfelelően az egészségügyi szakmai vagy tudományos rendezvények cégek általi támogatását.
Van kapcsolat a szabályozás és a szoptatási mutatók között
A jelentés összevetette a jogi szabályozás erősségét az országok szoptatási mutatóival is. Azokban az országokban, amelyek jogszabályai nagymértékben összhangban állnak a Kódexszel, a hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás becsült aránya 54 százalék volt. Azokban az országokban, ahol nem volt jogi szabályozás, ez az arány 24 százalékot tett ki.
Hasonló különbséget találtak a szoptatás folytatásában is. Egyéves korban 81 százalék, kétéves korban 55 százalék volt a szoptatott gyermekek aránya a Kódexszel nagymértékben összhangban álló országokban. Jogi intézkedések hiányában ugyanezek az arányokat 44, illetve 22 százaléknak találták.
Ez az elemzés országok közötti összefüggést mutat, ezért önmagában nem bizonyítja, hogy a különbségeket kizárólag a marketing szabályozása okozza. A szoptatást számos társadalmi, gazdasági, kulturális és egészségügyi tényező befolyásolja. Az eredmények ugyanakkor következetesen arra utalnak, hogy az erősebb jogi védelem a szoptatást támogató környezet fontos része.
Hol tart Magyarország?
A jelentés Magyarországot abba a kategóriába sorolja, amelynek jogi szabályozása a Kódex egyes rendelkezéseit tartalmazza, de azok kevesebb mint felét fedi le. A magyar pontszám 32 a lehetséges 100-ból.
A magyar részpontszámok a következők:
| Terület | Magyarország pontszáma |
|---|---|
| A szabályozás hatálya | 8/20 |
| Ellenőrzés és jogérvényesítés | 0/10 |
| Tájékoztató és oktatási anyagok | 3/10 |
| A lakosságnak szóló promóció | 10/20 |
| Promóció az egészségügyi intézményekben | 0/10 |
| Kapcsolat az egészségügyi szakemberekkel és az ellátórendszerrel | 0/15 |
| Címkézés | 11/15 |
| Összesen | 32/100 |
A jelentés Magyarország esetében a 2013-as uniós rendeletet, valamint a csecsemőtápszerekre és anyatej-kiegészítő tápszerekre vonatkozó 2016-os európai bizottsági rendeletet vette figyelembe, mivel a jogharmonizáción túli szigorítás nem történt a hazai jogi szabályozásban.
Magyarország eredménye nem egyedülálló az Európai Unióban. Számos uniós ország ugyanilyen, 32 pontos értékelést kapott, mivel a közös uniós szabályozás elsősorban a termékek összetételére, címkézésére és bizonyos reklámkorlátozásokra terjed ki, miközben a Kódex több más területét nem fedi le.
Mely területeken állunk viszonylag jobban?
A legerősebb magyar terület a címkézés, amely 15-ből 11 pontot kapott. Az elemzett szabályozás többek között:
- tiltja a tápanyagtartalomra és egészségre vonatkozó állításokat;
- előírja a szoptatás elsődlegességére és a megfelelő elkészítésre vonatkozó alapvető információkat;
- megköveteli a helytelen elkészítés egészségügyi veszélyeire vonatkozó figyelmeztetést;
- tiltja a csecsemőtápszer használatát idealizáló képeket;
- előírja a termék bevezetésére ajánlott életkor feltüntetését.
Ugyanakkor nem jelenik meg minden, a Kódex által ajánlott elem. A jelentés szerint nincs előírva például a por alakú tápszer esetleges kórokozó-tartalmára, illetve a hozzátáplálás hat hónapos kor előtti elkerülésének jelentőségére vonatkozó figyelmeztetés, továbbá a nagyobb csecsemőknek, illetve kisgyermekeknek szánt termékek címkéjén sem kötelező hangsúlyozni a szoptatás kétéves korig vagy azon túl történő folytatásának fontosságát.
A lakosságnak szóló promóció területén is vannak meglévő korlátozások. A jelentés szerint tilos a lakosságnak termékmintát adni, bizonyos promóciókat alkalmazni az üzletekben, valamint várandós nőknek és anyáknak ajándékot adni. Ugyanakkor az általános reklámtilalom és a gyártók anyákkal való közvetlen kapcsolat felvételének tilalma nem szerepel az elemzett szabályokban.
Melyek a legfontosabb fejlesztendő területek?
A szabályozás hatályának kiterjesztése
A magyar szabályozás a jelentés szerint az anyatej-helyettesítő készítményeket 12 hónapos korig fedi le. Nem tartalmazza teljes körűen a hároméves korig forgalmazott tejitalokat és gyerekitalokat, a nem megfelelő módon reklámozott bébiételeket és más kiegészítő élelmiszereket, valamint a cumisüvegeket és cumikat. Ez a nagyobb gyermekek egészségének védelmén túl a keresztpromóció miatt is lényeges, ugyanis az azonos márkanévvel forgalmazott, nagyobb gyermekeknek szánt termékek reklámja közvetve a csecsemőtápszereket is népszerűsíti.
Független ellenőrzés és érdemi jogérvényesítés
Az elemzett intézkedésekben nem szerepel a szabályok betartását ellenőrző felelős szerv, a jogsértésekhez kapcsolódó szankciórendszer, valamint annak követelménye, hogy az ellenőrzés átlátható, független és kereskedelmi befolyástól mentes legyen. Ahhoz, hogy egy jogszabály a gyakorlatban is védelmet nyújtson, nem elegendő megfogalmazni a tilalmakat: fel kell ismerni a jogsértéseket, ki kell vizsgálni a bejelentéseket, és következetesen alkalmazni kell a megfelelő szankciókat.
Az egészségügyi intézmények védelme a termékpromóciótól
A jelentés nem talált olyan rendelkezést, amely általánosan tiltaná az egészségügyi intézmények marketingcélú használatát. Nem szerepelnek megfelelő tilalmak a termékek, plakátok vagy márkajelzések megjelenítésére, a gyártóktól származó anyagok terjesztésére, cégek által szponzorált rendezvények megtartására vagy a gyártók által fizetett személyzet alkalmazására vonatkozóan sem. Ez komoly fejlesztendő terület, mert az egészségügyi környezet önmagában szakmai hitelességet kölcsönözhet egy kereskedelmi üzenetnek.
Az összeférhetetlenségek megelőzése
Az elemzés szerint nincs megfelelő jogi tilalom az egészségügyi szakembereknek vagy intézményeknek adott ajándékok és ösztönzők, az ingyenes vagy kedvezményes termékellátás, a termékminták, az eszköz- és szolgáltatás adományok, valamint a szakmai és tudományos rendezvények gyártói támogatásának vonatkozásában. A probléma nem az egészségügyi szakemberek személyes tisztességéről szól. Az összeférhetetlenségek rendszerszintű kezelése azért szükséges, hogy a szakmai döntésekbe vetett bizalom megőrizhető legyen.
A céges tájékoztató anyagok szabályozása
Bár az oktatási anyagokra vonatkozóan több fontos tartalmi követelmény létezik, a tápszercégek által készített és terjesztett tájékoztató anyagok önmagukban nincsenek tiltva. A márkás termékekre való hivatkozás és az anyatej-helyettesítő készítmények használatát idealizáló szövegek vagy képek megfelelő tilalma sem jelenik meg. Ez különösen fontos az online tájékoztatásban, ahol a reklám, az egészségügyi információ és a személyes tapasztalatot utánzó tartalom közötti határ könnyen elmosódik.
Mit jelent mindez a családok számára?
A csecsemőtáplálás módja soha nem magyarázható kizárólag az anya egyéni döntésével. A döntés lehetőségeit és következményeit befolyásolja, hogy milyen támogatást kap a család, van-e hozzáférhető szoptatási segítség, milyen a szülészeti intézmények gyakorlata, mennyire családbarát a munkahelyi és társadalmi környezet, és milyen kereskedelmi üzenetek veszik körül a szülőket.
A Kódex teljesebb hazai végrehajtása ezért nem az anyák választási szabadságának korlátozását jelentené. Éppen ellenkezőleg: azt segítené, hogy a családok tárgyilagos, érdekellentétektől mentes információkhoz jussanak, és az egészségügyi szakmai tanácsadás ne keveredjen össze a termékmarketinggel.
A 2026-os jelentés legfontosabb magyar tanulsága az, hogy a termékek címkézésében és néhány értékesítési promóció korlátozásában már léteznek fontos szabályok, de a védelem jelenleg töredékes. Különösen az ellenőrzés, az egészségügyi rendszer kereskedelmi befolyástól való védelme, a digitális marketing, valamint a szabályozás hároméves korig történő kiterjesztése igényelne átfogó fejlesztést.
A szoptatás védelme nem az egyes anyákra hárítható feladat. Közös egészségügyi, jogalkotási és társadalmi felelősség. A megfelelő szabályozás ennek egyik alapvető, bár önmagában nem elegendő feltétele.
Összefoglalta: Juhászné dr. Kun Judit