Tápszer, pótlás

A szülők csecsemőtáplálással kapcsolatos döntései nem légüres térben születnek. Befolyásolja őket az egészségügyi ellátásban kapott támogatás, a család és a közösség véleménye, a közösségi médiában megjelenő tartalom, valamint az anyatej-helyettesítő készítmények gyártóinak és forgalmazóinak marketingje is.

Ahhoz, hogy a családok valóban tárgyilagos információk alapján dönthessenek, nem elegendő pusztán szakmai ajánlásokat megfogalmazni: olyan jogi környezetre is szükség van, amely korlátozza a félrevezető vagy nem helyénvaló kereskedelmi befolyást.

Genf, 2026. február 2. - Az IBFAN (International Baby Food Action Network) globális hálózat a WHO Végrehajtó Tanácsának ma kezdődő 158. ülésén egy új határozat elfogadását sürgeti. A kezdeményezés célja a csecsemők védelme azoktól az egészségkárosító hatásoktól, amelyeket az anyatej-helyettesítő készítmények belső szennyeződése okozhat. A 47 éve működő szervezet javaslatának aktualitását az adja, hogy az elmúlt hónapokban a Nestlé, a ByHeart és más nagyvállalatok termékeit példa nélküli mértékben kellett visszahívni a boltok polcairól, miután kiderült, hogy azok veszélyes baktériumokkal szennyezettek. A csecsemőtápszerek biztonságos elkészítésére vonatkozó útmutatók (FAO-WHO Élelmiszerkönyv; WHO tájékoztató) közel 20 évesek, és nem nyújtanak védelmet az olyan rezisztens kórokozók ellen, mint a Bacillus cereus vagy a Clostridium botulinum.

Szakemberek a Meta Felügyelő Bizottságához fordulnak a szigorúbb szabályozásért

Egy nemzetközi egészségügyi és szoptatástámogató szakmai közösség nyílt petícióban fordult a Meta Felügyeleti Bizottságához, hogy tiltsa be az anyatej-helyettesítők marketingjéből származó pénzszerzést a közösségi platformjain, különös tekintettel az influenszer együttműködésekre és szponzorált tartalmakra.

Genf, 2025. május 26. - Fontos döntés született a WHO idei közgyűlésén: a tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy szabályozzák a tápszerek és bébiételek digitális marketingjét. A lépés célja, hogy megvédje a szülőket a félrevezető reklámoktól, és támogassa a szoptatást mint a csecsemőtáplálás biológiai normáját.

A British Medical Journal-ban megjelent cikk szerint komoly felháborodást váltott ki a Danone és a Tesco új kezdeményezése, amelyben szülésznők adtak csecsemőtáplálási tanácsot az áruházakban. Bár a program célja - a cégek kommunikációja szerint - a szülők támogatása volt, sokan aggályosnak találták a megvalósítás módját.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég hozta nyilvánosságra legfrissebb jelentését arról, hogy az egyes tagállamok milyen intézkedéseket tettek eddig “Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexének” a nemzeti jogi szabályozásba történő beillesztése terén.

Ez a jelentés naprakész információkat nyújt "Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexe” és az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlésének (WHA) későbbi vonatkozó határozatai (a továbbiakban együttesen: a Kódex) végrehajtásának helyzetéről az egyes országokban. Bemutatja a Kódex jogi státuszát, beleértve azt is, hogy a Kódex rendelkezéseit milyen mértékben építették be a nemzeti jogszabályokba. A jelentés továbbá megvizsgálja, hogy az országok milyen eljárásokat alkalmaznak a Kódex jogszabályainak való megfelelés ellenőrzésére és betartatására.

A WHO/Európa arra kéri a fogyasztókat, hogy vegyenek részt az egészségesebb társadalom megteremtését célzó projektben. Bárki hozzájárulhat annak a mesterséges intelligencia (MI) eszköznek a betanításához, amelyet arra fejlesztettek ki, hogy segítse a WHO Európai Régiójának országait a főként gyermekeket célzó káros termékek - a dohánytól és alkoholtól kezdve a magas só-, transzzsír- és cukortartalmú élelmiszerekig - promóciójának hatékony nyomon követésében és szabályozásában, valamint figyelemmel kísérjék az anyatejet helyettesítő termékeknek, illetve a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszereknek a forgalmazását.

Fontos gondolatok a csecsemőtáplálásról - 2. rész

A szoptatásról szóló minisorozatunk első részében arról írtunk, hogy hányféle társadalmi, gazdasági, finanszírozási és egyéb tényező befolyásol egy édesanyát abban, hogyan dönt a kisbabája táplálásáról. Pár hónappal ezelőtt csökkentették a tápszer támogatásának összegét, ami sok családnak anyagi nehézséget jelenthet. Ezért cikkünk második részében két több évtizedes tapasztalattal rendelkező laktációs tanácsadó, Juhászné dr. Kun Judit és dr. W. Ungváry Renáta segítségével mutatjuk be a táplálás (legyen az anyatejes vagy tápszeres) alakulására ható leggyakoribb tévhiteket.

Az Egészségügyi Világszervezet 2022 áprilisában tette közzé azt a jelentését, amely összefoglalja azokat a digitális marketing technikákat, amelyeknek célja, hogy befolyásolja a szülőket kisbabájuk táplálásával kapcsolatban.

Ennek elérésére különböző alkalmazásokat, virtuális támogató csoportokat vagy babaklubokat, fizetett influenszereket, promóciókat, versenyeket, tanácsadói szolgáltatásokat használnak, de a tápszergyártó cégek megvásárolhatják vagy össze is gyűjthetik a személyes adatokat, amelyek révén személyre szabott promóciókat juttathatnak el a várandós nőkhöz és kisgyermekes anyákhoz.

Helfer B, Leonardi-Bee J, Mundell A, Parr C, Ierodiakonou D, Garcia-Larsen V et al. Conduct and reporting of formula milk trials: systematic review BMJ 2021; 375 :n2202 doi:10.1136/bmj.n2202

Részlet a cikkből:

Az iparilag előállított tápszerek 19. századi feltalálása óta folyamatos tudományos vizsgálatok folynak anak érdekében, hogy a termékek minőségét javítsák, például vitaminok hozzáadásával és a fehérjetartalom módosításával. A klinikai vizsgálatok potenciálisan jelentős szerepet játszanak az egészségre és a táplálkozásra nézve kisebb kockázatot jelentő tápszerek kifejlesztésében. Ebben a tanulmányban azt találtuk, hogy a vizsgálatok megbízhatatlanok, ami azt jelzi, hogy a tápszerekről a közelmúltban keletkezett információk nagy része félrevezető lehet.