Az anyatejhelyettesítő készítmények forgalmazása: a Nemzetközi Kódex nemzeti szintű bevezetése, helyzetjelentés 2024

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég hozta nyilvánosságra legfrissebb jelentését arról, hogy az egyes tagállamok milyen intézkedéseket tettek eddig “Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexének” a nemzeti jogi szabályozásba történő beillesztése terén.

Rövid összefoglaló

Ez a jelentés naprakész információkat nyújt "Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexe” és az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlésének (WHA) későbbi vonatkozó határozatai (a továbbiakban együttesen: a Kódex) végrehajtásának helyzetéről az egyes országokban. Bemutatja a Kódex jogi státuszát, beleértve azt is, hogy a Kódex rendelkezéseit milyen mértékben építették be a nemzeti jogszabályokba. A jelentés továbbá megvizsgálja, hogy az országok milyen eljárásokat alkalmaznak a Kódex jogszabályainak való megfelelés ellenőrzésére és betartatására. A jelentés néhány országból esettanulmányt is közöl a jogalkotási folyamatokról, kiemelve néhány példát, amely bemutatja az anyatejhelyettesítő termékek gyártói és forgalmazói által a Kódex végrehajtásának gyengítésére és késleltetésére tett erőfeszítéseit.

Szakértői segítségnyújtás és iránymutatás a kódex végrehajtásához

2022 óta a WHO, az UNICEF és a civil társadalmi partnerek jelentős lépéseket tettek annak érdekében, hogy támogassák az országokat az anyatejhelyettesítő termékek forgalmazásának korlátozásában. Új eszközök állnak rendelkezésre a Kódex kulcsfontosságú szempontjainak és különböző rendelkezéseinek megvilágításához a döntéshozók számára. Az országok regionális workshopok és személyes kommunikáció révén jogi szakértői segítséget kaptak. A szilárd nemzeti jogszabályok kidolgozásának támogatására olyan eszközöket tettek közzé, mint például az anyatejhelyettesítő készítmények digitális forgalmazásának szabályozására vonatkozó törvényminták és útmutatók.

A Kódex bevezetéséről szóló 2023. évi globális kongresszus támogatta az országokat abban, hogy többet tudjanak meg a tápszerek marketingjének jellegéről, szakmai segítséget kapjanak, kapcsolatot teremtsenek más országokkal és munkaterveket dolgozzanak ki a jogszabályok, a felügyelet és a végrehajtás megerősítésére.

Módszertan

A WHO, az UNICEF és az IBFAN regionális és országos irodáitól gyűjtött be információkat az országok által a legutóbbi, 2022-es jelentés óta elfogadott új vagy kiegészítő jogi intézkedésekről. A jogi intézkedések hatályát és tartalmát a Kódex rendelkezéseinek szabványosított ellenőrző listája (1. melléklet) segítségével elemezték.

Az országok jogszabályainak kategóriákba sorolásához ugyanazt a 2020 óta használt pontozási algoritmust alkalmazták. Az algoritmus a Kódex egyes rendelkezéseihez pontértékeket rendel, a Kódex valamennyi rendelkezését tükröző intézkedések esetében a maximálisan elérhető összpontszám 100 pont. Azok az országok, amelyek jogi intézkedései 75 vagy annál magasabb pontszámot értek el, "a Kódexhez jelentősen igazodónak", az 50 - 75 pontszámot elért országok "a Kódexhez mérsékelten igazodónak", az 50 pontszámot elért országok pedig "a Kódex egyes rendelkezéseit átvevőknek" minősülnek. Ez az algoritmus megkönnyíti az országok és jogi intézkedéseik következetes és objektív osztályozását.

Megállapítások: a Kódex jogi státusza

A 2022-es jelentés óta számos ország megerősítette a szoptatás védelmét. Kelet-Timor 2023-ban léptetett hatályba először a Kódexhez kapcsolódó jogszabályokat. Burkina Fasóban, El Salvadorban és Kínában az új jogi intézkedések további forgalmazási korlátozásokat iktattak be. Paraguay a meglévő szoptatásvédelmi intézkedések végrehajtásával kapcsolatos határozatot fogadott el. Szingapúr korábban úgy volt besorolva, hogy nem rendelkezik a Kódexszel kapcsolatos jogi rendelkezésekkel, de valójában a 2019-ben módosított élelmiszer-rendeletek számos, a Kódexszel kapcsolatos intézkedést tartalmaznak. Ukrajnában, sajnos, a közelmúltban elfogadott jogszabályok hatályon kívül helyezték a Kódexszel kapcsolatos korábbi jogi intézkedéseket, ami némileg alacsonyabb pontszámot eredményezett.

2024 márciusáig összesen 146 WHO-tagállam - az évente a világon megszülető összes gyermek 91%-a ezekben az országokban jön világra - fogadott el jogszabályokat a Kódexben foglalt rendelkezések legalább egy részének végrehajtására. Ezek közül 33 országban olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek érdemben összhangban vannak a Kódexszel. További 40 ország rendelkezik mérsékelten összehangolt intézkedésekkel, és 73 ország foglalt törvénybe néhány rendelkezést; míg 48 ország egyáltalán nem hozott jogi intézkedéseket. A Kódexhez való igazodás a WHO afrikai, kelet-mediterrán és délkelet-ázsiai régióiban a legerősebb.

A Kódex kulcsfontosságú rendelkezései számos ország jogszabályaiból hiányoznak. Csak 38 ország rendelkezik olyan intézkedésekkel, amelyek egyértelműen lefedik az anyatejhelyettesítő készítmények teljes körét 36 hónapos korig, bár további 13 ország foglalkozik a követő tápszerekkel anélkül, hogy korcsoportot határozna meg.

Míg az értékesítési helyeken történő reklámozás és a promóciós eszközök tiltása gyakrabban szerepel (89, illetve 115 ország), csak kevés ország rendelkezik olyan szabályozással, amely tiltja az iparág által készített tájékoztató vagy oktatási anyagok terjesztését (28 ország), és csak 68 ország tiltja a címkéken a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások használatát. Az egészségügyi rendszerben az érdekellentéttel szembeni védelem a legtöbb országban gyenge: csak 34 ország tiltja teljes mértékben az egészségügyi dolgozóknak nyújtott ajándékokat és kedvezményeket, és 22 ország tiltja az egészségügyi szakmai találkozók vállalati szponzorálását.

Megállapítások: a Kódexre vonatkozó jogszabályok ellenőrzése és végrehajtása

A nemzeti jogszabályokkal kapcsolatos ellenőrzési és érvényesítési szabályok gyakran nem eléggé részletezettek. A Kódexre vonatkozó jogi intézkedésekkel rendelkező országok közül csak 59%-ban határozzák meg a Kódex felügyeletéért felelős szerveket, és csak 24%-ban részletezik a felügyelet végrehajtásának eljárásait. Hatvannégy százalékuk rögzíti, hogy milyen szankciókat kell alkalmazni a jogsértések esetén, de csak 18%-uk pontosítja, hogy ezeket a szankciókat hogyan kell megállapítani és alkalmazni. Kevés ország (összesen 17) teszi egyértelművé, hogy a felügyeletnek és a végrehajtásnak függetlennek, átláthatónak és kereskedelmi befolyástól mentesnek kell lennie.

A bemutatott elemzés azt mutatja, hogy a szoptatási arányok növekednek, ha a jogszabályok egyértelműbben meghatározzák, hogyan kell azokat ellenőrizni és betartatni. Ahol a jogszabályok legalább 3 ellenőrzési és érvényesítési rendelkezést tartalmaznak, ott a 0-5 hónapos korú csecsemők kizárólagos szoptatásának átlagos aránya 53%, míg az ilyen rendelkezéseket nem tartalmazó országokban ez az arány csak 27%.

Következtetések

Bár az országok egyre inkább védik a szoptatást az anyatejhelyettesítő termékek népszerűsítését korlátozó jogi intézkedésekkel, a fejlődés lassú. A nemzeti jogszabályokban továbbra is jelentős hiányosságok vannak. Mivel az ellenőrzési és végrehajtási mechanizmusok jellemzően gyengék, még a jogi intézkedésekben foglalt rendelkezéseket is gyakran következmények nélkül sértik meg. Ennek eredményeként világszerte továbbra is etikátlan marketing folyik, ami a csecsemők, gyermekek és anyák egészségének rovására megy.

A Kódexet a gyermek jogairól szóló egyezmény és az ENSZ egyéb vonatkozó emberi jogi eszközei alapvető követelményként ismerik el. A Kódex végrehajtásának megerősítése minden ország számára közegészségügyi prioritás kell, hogy legyen.

Ajánlások

1. Az országoknak el kell ismerniük a nemzetközi emberi jogi jogszabályok és nemzetközi megállapodások szerinti kötelezettségeiket, hogy kötelező erejű jogi intézkedéseket hozzanak a Kódex végrehajtása és a nem megfelelő marketing gyakorlatok megszüntetése érdekében.
2. A nemzeti kormányoknak és a civil társadalmi partnereknek a jelentésben szereplő elemzéseket fel kell használniuk a meglévő jogi intézkedések hiányosságainak azonosítására, és lépéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy a Kódex valamennyi rendelkezése teljes mértékben beépüljön.
3. Az országoknak biztosítaniuk kell, hogy a jogi intézkedések, az ellenőrzési rendszerek és a végrehajtási eljárások teljes mértékben lefedjék a hagyományos reklámozáson túlmutató, a digitális technológiák által lehetővé tett új marketing taktikákat is.
4. Az országoknak biztosítaniuk kell, hogy a belföldi székhelyű vállalatokat felelősségre vonják a Kódexet sértő, határokon átnyúló tevékenységekért.
5. Az anyatejhelyettesítő termékek forgalmazására vonatkozó jogi intézkedések kidolgozására és bevezetésére irányuló jogalkotási és végrehajtási folyamatoknak függetlennek és a Kódex hatálya alá tartozó termékek gyártóinak és forgalmazóinak befolyásától mentesnek kell lenniük. Eljárásokat szükséges kialakítani az összeférhetetlenségek elleni védelem céljából.
6. A kódexre vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek konkrét teljesítési kötelezettségeket kell előírniuk az ellátási lánc különböző szereplői számára, tartalmazniuk kell a felügyeletre és a végrehajtásra vonatkozó eljárásokat, és megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokat kell elkülöníteniük a hatékony végrehajtás és érvényesítés biztosítására.
7. Az egészségügyi dolgozóknak, az egészségügyi rendszereknek és az egészségügyi szakmai testületeknek eleget kell tenniük a Kódex szerinti kötelezettségeiknek az anyatejhelyettesítő termékek népszerűsítésével szembeni védelem és az érdekellentétek elkerülése érdekében.

Magyarországi helyzet

Hazánkban a csecsemőknek szánt élelmiszerek gyártását és forgalmazását “Az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerről szóló 20/2008. (V. 14.) EüM rendelet” és “A különleges táplálkozási célú élelmiszerekről szóló 36/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet” szabályozza, amelyek összhangban vannak a vonatkozó európai szabályozással (609/2013/EU rendelet és 2016/127/EU rendelet).

A most publikált WHO jelentés rámutat arra, hogy Magyarország jelentős lemaradásban van az anyatejet és szoptatást helyettesítő termékek marketingjének szabályozása terén, mivel az elérhető 100-ból mindössze 32 pontot ért el az elemzés alapján. Ez azt jelenti, hogy "a Kódex egyes rendelkezéseit átvevő" országok közé számít.

A hazai szabályozás jelentős hiányosságokat mutat az alábbi területeken:

• a szabályozott termékek köre - egyáltalán nincsenek szabályozva a kiegészítő élelmiszerek (pl. bébiételek), a cumik, cumisüvegek
• tájékoztató anyagok tartalma, illetve a cégek által kiadott tájékoztatók tiltása
• népszerűsítés a lakosságnak
• az egészségügyi intézmények promócióra történő felhasználásának tiltása
• az egészségügyi dolgozóknak adott ajándékok és ösztönzők tiltása
• a termékek csomagolása, címkék tartalma
• ellenőrzés és szankcionálás

A WHO tagállamaként Magyarországnak a Kódexet a többi határozattal együtt teljes egészében be kellene illesztenie a nemzeti jog szabályai közé – az ellenőrzés és szankcionálás végrehajtásával együtt. Az országoknak joguk van a Kódex rendelkezéseinél szigorúbb szabályozást alkotniuk (a Kódex rendelkezéseinek beépítése a minimum követelmény).

A gyártóknak és forgalmazóknak minden egyéb intézkedéstől függetlenül be kellene tartaniuk a Kódex rendelkezéseit. A civil szervezeteknek, szakmai csoportoknak, intézményeknek és magánszemélyeknek pedig jelenteniük kellene a Kódex sértéseket.

A jelentésben foglalt elemzés célja, hogy segítse az egyes országokat a hiányosságok feltárásában és a megfelelő jogszabályok megalkotásában. Bízunk benne, hogy a döntéshozók előbb-utóbb nálunk is figyelembe veszik.

A jelentés teljes szövege letölthető a WHO oldaláról: Marketing of breast-milk substitutes: national implementation of the International Code, status report 2024

A jelentés bemutató eseményének felvétele:

Az összefoglalót készítette: Juhászné dr. Kun Judit