Az UNICEF ügyvezető igazgatójának és a WHO főigazgatójának közös nyilatkozata a Szoptatás Világhete alkalmából

Az elmúlt 10 évben számos ország jelentős előrelépést tett a kizárólagos szoptatás arányának növelése terén. Még nagyobb előrehaladás érhető el azonban, ha a szoptatást védik és támogatják, különösen a munkahelyeken.

A Szoptatás Világhetének idei témája: „Tegyük lehetővé, hogy a szoptatás a munkahelyen is működjön!” – az UNICEF és a WHO hangsúlyozza, hogy a szoptatás nagyobb mértékű támogatására van szükség minden munkahelyen annak érdekében, hogy a szoptatási arányok terén világszerte elért eredményeket fenntartsuk és javítsuk.

Nemzetközi kongresszus veszi kezdetét a tápszerek káros marketingjének ellensúlyozása érdekében

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) 2023. június 20-22-én Genfben (Svájc) rendezi meg az első világszintű kongresszust “Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexének” érvényesítéséről. A rendezvényen mintegy 130 ország küldöttei vitatják meg és osztják meg egymással az anyatejpótló készítmények etikátlan forgalmazásának megszüntetését célzó ismereteket és stratégiákat.

Mi az a Szoptatás Világhete?

A Szoptatás Világhetének gondolata 1991-ben fogalmazódott meg a World Alliance for Breastfeeding Action (Szoptatást Támogató Szervezetek Világszövetsége, WABA) első ülésén. Anwar Fazal vetette fel, hogy tartsák meg minden évben a Szoptatás Világnapját, egy olyan egyedülálló, a társadalom egységes fellépését elősegítő eseményt, amely felhívja a figyelmet a szoptatás fontosságára és cselekvésre ösztönöz. Az ötletet jónak tartották, a megbeszélések során azonban arra jutottak, hogy egy teljes hét hatékonyabb lenne. Így született meg a Szoptatás Világhete, amelyet minden év augusztus 1-7. között ünnepelnek meg - az időpontot az 1990-es Innocenti Nyilatkozat emlékére választották.

judit 2023. 06. 17., szo – 13:46

Új szerepek: Az apa-gyermek kapcsolat alakulása a várandósság és az első kilenc élethónap során

Csörgő Andrea, Jakab Eszter
Elhangzott az MPPPOT IX. Kongresszusán 2008.április 11-12.

Áttekintés

A gyermekáldásra készülve, és azt követően a férfi segítségre szorulhat abban, hogy megtalálja azt a módot, ahogyan személyiségén keresztül át tudja szűrni a társadalmi elvárásokat, hagyományokat, ismereteket és trendeket úgy, hogy ELÉG JÓ apa, szülőtárs és partner legyen. Ezt a folyamatot az apa-gyermek kapcsolatra vetítve tekintjük végig.

Csecsemőtáplálási irányelvek és ellenőrző rendszerek: Kvalitatív vizsgálat európai országokban

Gray H, Zakarija-Grković I, Cattaneo A, Vassallo C, Borg Buontempo M, Harutyunyan S, Bettinelli ME, Rosin S. Infant feeding policies and monitoring systems: A qualitative study of European Countries. Matern Child Nutr. 2022 Oct;18(4):e13425.

Absztrakt

A csecsemő- és kisgyermektáplálásra vonatkozó globális stratégia végrehajtása országonként igen eltérő. A politikai döntéshozók számára hasznos lehet, ha megismerhetik azokat a tényezőket, amelyek akadályozzák, illetve elősegítik a bevezetést. Célunk az volt, hogy feltárjuk a nemzeti csecsemő- és kisgyermektáplálási irányelvek és monitoringrendszerek kialakításának és végrehajtásának folyamatát Európában.

Conversation with Code Hero Leah Margulies, Esq.

Leah munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a WHO egyáltalán beleegyezett egy, a tápszerek marketingjét szabályozó kódex létrehozásába. Két amerikai székhelyű civil szervezet képviseletében részt vett az Egészségügyi Világszervezet 1980-as és 1981-es közgyűlésén és a Kódex kidolgozásában is. A beszélgetésben szó lesz a Kódexhez vezető munkáról, arról, hogy mi történt az 1979-es ülésen, ahol megállapodtak a Kódex kidolgozásáról, hogyan alakult ennek a folyamata, és mi történt az 1981-es közgyűlésen, ahol a Kódexet végül elfogadták.

A Lancet új cikksorozata a szoptatásról széleskörű intézkedéseket sürget a szoptatás védelmére és támogatására

2023. február 8-án került sor a The Lancet című tekintélyes folyóiratban megjelent háromrészes cikksorozat bemutatójára, amelynek témája ismét a szoptatás. Míg a 2016-os sorozat elsősorban a szoptatás népegészségügyi jelentőségéről szólt, az új sorozat azt vizsgálja, hogyan vesztegetik el a szoptatás értékeit és erejét a kormányok, illetve a közegészségügy, és hogyan használja ki a nők és gyermekek kiszolgáltatottságát a tápszeripar. A kiadvány egyben rávilágít a legfiatalabbak védelméért viselt kollektív felelősségünkre is.

A szoptatás időtartamát befolyásoló tényezők, különös tekintettel az anya szoptatási attitűdjére

W. Ungváry Renáta, doktori értekezés (2022)

A nemzetközi szakirodalomban jelentős vonulatot képvisel az utóbbi tizenöt-húsz évben a szoptatás sikerességét és időtartamát befolyásoló szubjektív tényezők kutatása, azonban Magyarországon ilyen kutatásra még nem került sor.

A célunk az volt, hogy találjunk egy megfelelő mérőeszközt a csecsemőtáplálással kapcsolatos attitűd vizsgálatára, ennek elkészüljön a magyar fordítása és pszichometriai vizsgálata.

A szoptatás, a dajkaság és a csecsemőhalandóság kérdései az orvostörténeti forrásokban (19. század első fele)

Deáky Zita: A szoptatás, a dajkaság és a csecsemőhalandóság kérdései az orvostörténeti forrásokban (19. század első fele) (Erdélyi Múzeum2003/1-2)

A bábaság 18–19. századi történeti-néprajzi, orvostörténeti forrásait kutatva szembesültem azzal, hogy a bába, a megesett lányok, a magzatelhajtás és a gyermekgyilkosság, a dajka, a bérdajka-intézmény, a szoptatás, illetve a mesterséges táplálás, a csecsemőhalandóság, a lelencügy egymás mellett, egymással összefonódva jelent meg a 18. század második felétől a 20. század első harmadáig az egészségügyi forrásokban is.