A világ országai fellépnek a tápszer- és bébiétel-marketing szabályozásáért

Genf, 2025. május 26. - Fontos döntés született a WHO idei közgyűlésén: a tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy szabályozzák a tápszerek és bébiételek digitális marketingjét. A lépés célja, hogy megvédje a szülőket a félrevezető reklámoktól, és támogassa a szoptatást mint a csecsemőtáplálás biológiai normáját.

Mit jelent ez a döntés?

A WHO 2025. évi 78. közgyűlésén a tagállamok elfogadták azt a határozatot, amely világos állásfoglalást tartalmaz: a digitális térben is véget kell vetni a megtévesztő csecsemőtáplálási marketingnek. A határozat célja, hogy:

erősítse a Nemzetközi Kódex és a kapcsolódó WHA-határozatok végrehajtását,
támogassa a kormányokat abban, hogy jogi eszközökkel lépjenek fel a szabályozatlan digitális reklámok ellen,
biztosítsa, hogy a szülők tudományosan megalapozott, elfogulatlan információk alapján dönthessenek gyermekük táplálásáról.

Az IBFAN (International Baby Food Action Network) szerint ez a határozat egy kulcsfontosságú mérföldkő, mivel első ízben ismeri el hivatalosan a digitális marketing szabályozásának szükségességét a csecsemőtáplálás terén.

Miért fontos ez?

Az utóbbi években robbanásszerűen megnőtt a bébiételek és tápszerek online, illetve a közösségi médiában történő hirdetése. Ezek a reklámok gyakran úgy népszerűsítik a kereskedelmi termékeket, hogy félrevezető vagy tudományosan nem alátámasztott jótékony hatásokat tulajdonítanak nekik, továbbá megerősítik a szoptatással kapcsolatos tévhiteket. A kódex létezése ellenére a WHO és az UNICEF egy nagyszabású tanulmánya megállapította, hogy az újdonsült szülők több mint fele már találkozott a tápszergyártó cégek reklámjaival. Egyes országokban ez az arány meghaladta a 90%-ot.

Az ilyen reklámok különösen veszélyesek, mivel:

bizalomra építenek, például influenszereken vagy orvosnak tűnő szereplőkön keresztül;
kihasználják a szülők bizonytalanságát és félelmeit;
elterelik a figyelmet a szoptatás fontosságáról;
a legkiszolgáltatottabb csoportokat célozzák meg, például a kevésbé tapasztalt, első gyermekes anyákat.

Az influencerek ajánlásai, a virtuális „támogató csoportok”, valamint a várandós nők és új szülők személyes megcélzása a közösségi médián keresztül a digitális marketing új taktikái közé tartoznak, de mivel a cégek nem hozzák nyilvánosságra, hogy mindez az ő anyagi támogatásukkal történik, a nagyközönség számára nem nyilvánvaló, hogy promócióról van szó. A digitális marketing ráadásul átlépi az országhatárokat, ami új kihívások elé állítja a szabályozást.

Hogyan tovább?

A WHO közelmúltbeli iránymutatásával összhangban a 2025-ös határozat jelentős erőfeszítéseket szorgalmaz a digitális marketing szabályozásának kidolgozására, megerősítésére és összehangolására a gyermekek egészségének védelme érdekében. Felszólítja az országokat, hogy építsenek ki hatékony felügyeleti és végrehajtási rendszereket.

Az új határozat hatálya kiterjed a tápszerek, a cumik és cumisüvegek, valamint a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek forgalmazására. Az IBFAN és más civil szervezetek hangsúlyozzák, hogy a sikeres végrehajtáshoz a politikák valódi érvényesítése és a cégek elszámoltathatósága is elengedhetetlen lesz.

Mi az egyes országok döntéshozóinak feladata?

A határozat világosan megfogalmazza, hogy a tagállamoknak felelősségük van a csecsemőtáplálással kapcsolatos kereskedelmi marketing kordában tartásában – a digitális térben is. A dokumentum az alábbi konkrét lépések megtételére szólítja fel a kormányokat:

Szilárd szabályozás kialakítása
Az országok hozzanak létre és erősítsenek meg olyan törvényeket és szabályozásokat, amelyek kifejezetten a tápszerek és bébiételek – különösen az online – reklámozását korlátozzák. Ezeknek figyelembe kell venniük a WHO és más szervezetek által kidolgozott irányelveket, amelyek a digitális marketing visszaszorítására születtek.

Megbízható ellenőrzési rendszerek kiépítése
A tagállamokat arra is felszólítják, hogy hozzanak létre hatékony felügyeleti rendszereket, amelyek képesek felismerni és jelenteni a nem megfelelő marketinggyakorlatokat – különösen azokat, amelyek az interneten vagy közösségi médián keresztül zajlanak.

Kormányzati felelősség erősítése
Fontos cél, hogy minden ország nevezze ki és ruházza fel a megfelelő kormányzati szerveket azzal a feladattal, hogy ellenőrizzék, végrehajtják-e a marketingkorlátozásra vonatkozó előírásokat. Ez vonatkozik minden olyan élelmiszerre, amelyet csecsemők és kisgyermekek számára (36 hónapos korig) forgalmaznak, akár hagyományos, akár digitális formában történik azok reklámozása.

Szakhatóságok összehangolt bevonása
A hatékony szabályozáshoz elengedhetetlen, hogy minden érintett állami szerv – például reklámfelügyelet, digitális kommunikációval foglalkozó hatóságok – együttműködjenek, és részt vegyenek a vizsgálatokban, felügyeletben és ellenőrzésekben.

Az összeférhetetlenség kizárása
Végül a határozat hangsúlyozza: a szabályozások kidolgozása és végrehajtása során meg kell előzni mindenféle érdekütközést, különösen akkor, ha a folyamatban iparági szereplők vagy üzleti érdekek is megjelennének.

A WHO Közgyűlésének ez a döntése világos üzenetet küld: a digitális marketing nem lehet „szürke zóna” a csecsemők egészsége szempontjából. A szülőknek joguk van pontos, független információkhoz, a gyerekeknek pedig a legjobb esélyhez az egészséges életkezdetre – amit az anyatej biztosít a legteljesebb mértékben.

Összeállította: Juhászné dr. Kun Judit