Itt van a nagyi, a csecsemős, a gyermekorvos, a védőnő, és még egy csomóan, akik örömmel adnak tanácsot. Minek a szoptatáshoz külön szakember? Ha boldogulsz nélküle, persze az a legjobb. Ám előfordul, hogy speciális felkészültségre van szükség a probléma megoldásához.

Létezik egy módszer, amelyet a természet adott. Létezik egy orvos, akinek nem is életcélja, hanem inkább az élete, hogy minél több koraszülöttnek legyen esélye az egészséges életre. Egy tudományosan igazolt módszerről van szó, amelyet egyre több magyarországi koraszülött intenzív osztályon is használnak. De még mindig nem mindenütt. Dr. Schill Beáta, tavaly Aranyanyu-díat is nyert a munkájával, bátor nő, az elvei mellett kiálló ember, aki oroszlánként harcol azért, hogy a keze alatt cseperedő babák a lehető legjobb ellátásban részesüljenek. Jelenléte nyugalmat sugároz, hitet ad, és lássuk be, ez nem könnyű feladat a mai magyar egészségügyben. Rohr Linda beszélgetett vele a kenguruzás világnapja és a „kenguruverseny” alkalmából.

Magyarországon a nők jó része szoptatja a kisbabáját, így becslésem szerint legalább nyolcvanezer szoptató nő él egy időben az országban. Ők is lehetnek betegek, eltörhet a lábuk, fájhat a foguk, lehet arcüreg gyulladásuk és így tovább. Szükségük lehet röntgenvizsgálatra. Mire számíthatnak? Abba kell hagyniuk a szoptatást?

Az utóbbi huszonöt évben többször is változott az ajánlás, hogy mikor vezessük be a csecsemők étrendjébe a glutént tartalmazó gabonaféléket, a búzát, rozst, árpát.

"A szülésfelkészítő tréningemen és itt, a Dúla blogon is igen fontosnak tartom, hogy sok szó essen a szülés utáni első pár hétről, a kórházi gyermekágyas napokról, a kolosztrum jelentőségéről, a baba-mama egység támogatásáról. Ezekről a témákról kérdeztem dr. Kun Judit IBCLC szoptatási tanácsadót, A “Szoptatásért” Magyar Egyesület elnökét."- írja Lénárd Orsi, dúla