Genna CW: Breastfeeding infants with congenital torticollis. J Hum Lact. 2015 May;31(2):216-20. cikk magyar nyelvű összefoglalója

Congenitalis torticollis: a dongaláb és a csípőficam után a harmadik leggyakoribb veleszületett rendellenesség. Kialakulásának pontos oka nem ismert, de az esetek többségében feltételezhető a méhen belüli kényszertartás szerepe vagy a szülőcsatornán történő áthaladáskor szerzett izomsérülés. Eszerint az érintett helyen az izomban vérömleny keletkezik, amely felszívódása során összehúzza, s így megrövidíti az érintett izmot. Ez az eltérés mogyorónyi vagy nagyobb csomó formájában tapintható is a nyakon. A szokatlan, aszimmetrikus fejtartás mellett előfordulhat a koponya és az arc aszimmetriája is, illetve társulhat hozzá csípőficam is. Ritkán előfordul, hogy csigolya fejlődési rendellenesség okozza a ferde fejtartást. Nálunk elsősorban fektetést javasolnak a probléma orvoslására: eszerint a kisbabát úgy kell letenni az ágyába, hogy akkor, ha szeretné a külvilág ingereit látni, figyelemmel kísérni, kénytelen legyen a kevésbé preferált irányba fordítani a fejét. Ha az elváltozás egy-két éves korban is fennáll, műtéti megoldás is elképzelhető. A pontos diagnózisban sokat segíthet egy CT vagy MRI vizsgálat - különösen olyankor, ha a látott elváltozás oka nem egyértelmű, és szeretnénk a lehetséges súlyosabb problémákat kizárni. A gyakorlatban nagyon ritka, hogy a torticollis szoptatásra, illetve a csecsemő szopási magatartására gyakorolt hatása az orvos vagy védőnő látóterébe kerülne, bár a táplálási nehézség gyakori. A következő szakcikk azonban éppen ezzel az aspektussal foglalkozik részletesen.

James W. Prescott: How Culture Shapes the Developing Brain and the Future of Humanity c. cikkének magyar nyelvű összefoglalója.

Kifejezésre juttatott szeretet nélkül nincs béke.
Integrált testi gyönyörérzés nélkül nem valósulhatnak meg az olyan morális viselkedésformák mint a béke, harmónia és emberi egyenlőség.

A cikk arra keresi a választ, hogy az erőszakos emberi viselkedés oka és eredete miben rejlik, és van-e eszközünk társadalmi szinten változást elősegíteni. A választ a fejlődő gyermeket ért környezeti hatásokban, elsősorban az anyával megélt érzelmi kötődés sérülésében találja meg, a kiutat pedig az anya-csecsemő kötődés zavartalanságának egyéni és társadalmi szinten való támogatásában látja.

Hollis BWet al: Maternal Versus Infant Vitamin D Supplementation During Lactation: A Randomized Controlled Trial. Pediatrics. 2015 Oct;136(4):625-34. cikk magyar nyelvű összefoglalója.

Az anyatej átlagos D-vitamin szintje (5-80 NE/l) nem fedezi a babák számára elegendő D-vitamin mennyiséget, ezért az általánosan elterjedt javaslat, hogy a csecsemők kapjanak napi 400 NE D-vitamint. Jellemzően a babák D-vitamin pótlása nem valósul meg (compliance az USA-ban: 2-19%), ezért arra irányul a kutatás, hogy megvizsgálja: az anya megnövelt D-vitamin fogyasztása növeli-e az anyatejen át a baba D-vitamin szintjét. A D-vitamin átjut az anyatejbe az anya véréből, korábbi tanulmány már kimutatta, hogy minden 1000 NE D-vitamin, amit az anya fogyaszt, 80 NE/l D-vitamin növekedést jelent az anyatejben.

Manapság a kelleténél sokkal gyakrabban szenvednek az anyák attól, hogy már a kezdet kezdetén meglehetősen fájdalmas a szoptatás, vérző, nyílt sérülések keletkeznek az első napokban. Gyakoriak a horzsolásszerű sebek, amelyek ugyan nem súlyosak, és általában maguktól is meggyógyulnak, de rettenetesen kellemetlenek, fájdalmasak, hiszen a bimbó idegvégződésekkel sűrűn ellátott, érzékeny terület.

Minden bizonnyal te is láttál már hordozott babát, hiszen egyre több anya választja ezt a fajta gondoskodási és utazási módot. Nézzük meg, milyen is a jó hordozóeszköz s melyiket mikortól használhatod biztonsággal!

Kismamaként mindannyian arról álmodozunk, hogy kilenc hónapnyi békés várakozás után egészséges, érett, egészséges újszülöttet hozunk a világra. Ha jóval a 37. hét előtt jön világra a kisbaba, ezek az álmok mind bizonytalanná válnak. Állapota hetekig esetleg hónapokig igényli a modern orvostudomány vívmányait. Ez az időszak kemény próbatétel mind a szülők, mind a koraszülöttek számára. Lehet ezen könnyíteni?

Jól teszed, ha már a szülés utáni első hetekben elgondolkodsz azon, milyen rendszeres sportolási lehetőséget tudnál beiktatni az életedbe, és mi az, ami pillanatnyi lehetőségeidnek és szükségleteidnek a legjobban megfelel. A közkeletű tévhitekkel ellentétben nem ártalmas a szoptatás idején folytatott intenzív testmozgás. A nők többsége mindig is sokat mozgott, dolgozott, miközben a kisbabáját is ellátta, szoptatta.