Ugrás a tartalomra
Címlap
SzoptatásInfó
Szoptatásról, csecsemő- és kisgyermek táplálásról szülőknek és szakembereknek

Fő navigáció

  • Témák
  • Segítség a szoptatáshoz
  • Csecsemőtáplálási adatok
  • ABM protokollok
  • Bababarát kezdeményezés
  • Nemzetközi Kódex
  • Magyar szakirodalom
  • Hasznos dokumentumok

Morzsa

  1. Címlap

A globális tápszerpiaci forgalom értéke 2026-ra meghaladhatja a 103 milliárd dollárt

A Fortune Business Insights, egy gazdasági elemző cég által közzétett jelentés szerint az összetett éves növekedési ráta várható értéke 10,85% lesz a következő években, és így a globális tápszerpiac 2026-ra eléri a 103,75 milliárd dollárt.

A befektetők számára készült jelentés részletesen elemzi, melyek azok a tényezők, amik az előrejelzést megalapozzák, így a részvényesek biztosak lehetnek abban, hogy jó döntést hoznak, ha a pénzüket a tápszercégekbe fektetik.

A piaci növekedést előidéző egyik legjelentősebb tényező kétségkívül a marketing. A sorok között olvasva egyértelmű, hogy a tápszerek iránti növekvő igényt maguk a cégek teremtik meg, mégpedig azáltal, hogy folyamatosan kommunikálják azok jótékony hatásait, tápértékét és az anyatejhez való hasonlatosságukat. Ezen felül "a «prémium» termékek megjelenése, az összetevők változtatása és a csomagolás megújítása, valamint a termékkínálatról hatékonyan közölt információk várhatóan elősegítik az anyatej-helyettesítő tápszerek piacának hosszú távú növekedését a világban." - írja a jelentés. A szülők keresik a megkülönböztető tulajdonságokat az egyes csecsemőtápszerek között, ami arra ösztönzi a gyártókat, hogy értéknövelő módosításokkal ún. "prémium" termékeket állítsanak elő - pl. különböző összetevők hozzáadásával, többféle állati tejből kiindulva, az ízesítésen, a csomagoláson változtatva vagy további tápanyagokat hozzátéve, ami a terméket drágább kategóriába emeli a piacon.

Fontos tudni, hogy az egyes csecsemőtápszerek tápértéke között nincsen lényeges különbség, már csak azért sem, mert az alapvető összetételüket az élelmezési hatóságok viszonylag szűk keretek között szabályozzák. A tápszerekhez hozzáadott különböző, elsősorban az anyatej biológiai funkcióit helyettesíteni hivatott összetevőkkel (ilyenek pl. az oligoszacharidok, nukleotidok, vagy a hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak) kapcsolatban pedig nincs meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy ezek csakugyan hatékonyak lennének.1, 2

A piaci hajtóerők között a jelentés megemlíti a termékenységi ráta ígéretes alakulásán túl a szuboptimális szoptatási arányt is, ami "a csecsemőtápszerektől való korai függőséghez vezet". A nők és anyák növekvő számban történő megjelenése a munkaerő piacon (különösen a kevésbé fejlett országokban) a fizetett anyasági szabadság hiányával karöltve jelentősen fellendítette a csecsemőtáplálási termékek forgalmát.

A jelentés hivatkozik a WHO-UNICEF 2019-es Globális szoptatási kimutatására, amely megállapítja, hogy a jelenlegi szoptatási arányok világszerte elmaradnak az ajánlottól. Az okok között az elemző cég jelentése a WHO-UNICEF dokumentumra hivatkozva a képzett laktációs szakemberek hiányát, a nem támogató foglalkoztatási politikát és a kulturális normákat említi.
A jelentés - érthető okokból - nem tér ki arra, hogy a Globális szoptatási kimutatás a csecsemőtápszer fogyasztás növekedéséhez vezető tényezők között kiemelten beszél az agresszív tápszermarketingről, amely megnehezíti, hogy a családok megalapozott döntést tudjanak hozni gyermekük táplálásáról, és sürgeti "Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingje nemzetközi kódexének" beillesztését a nemzeti jogszabályokba.

A feltörekvő gazdaságokban a csecsemőtápszer szegmens az egyik vezető kategória az elfogadható alternatívák hiánya miatt. A növekvő jólét lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy a piacon elérhető anyatej-helyettesítő termékek széles skáláját engedjék meg maguknak. Ez arra ösztönzi a gyártókat, hogy a termékkínálatukat mind jobban bővítsék.

A növekedés elsősorban a termék-differenciálás területén figyelhető meg, és egyre erősödő tendenciaként jelenik meg a tápszerek medikalizációja, ami azzal jár, hogy a termékek címkéjén a csecsemő- és kisgyermekkorban gyakran előforduló állapotok - mint például az emésztési zavarok vagy székrekedés - megoldására vonatkozó állításokat tüntetnek fel. A termék-differenciálás másik vonulata a tudatos vásárlókat célozza, amikor a csomagoláson olyan hívószavakat jelenítenek meg, mint például 100% laktóz, organikus, GMO-mentes, pálmaolaj-mentes, stb.

Az értékesítési csatornák között a szupermarketek játsszák a legnagyobb szerepet, de hasonló méretű a szaküzletek eladási aránya is. Érdekes módon a gyógyszertárak és orvosi/egészségügyi szaküzletek járulnak hozzá a legkisebb arányban a tápszerek értékesítéséhez. Mindez azt jelzi, hogy a szülők a tápszereket többnyire nem szakember ajánlása alapján vásárolják, hanem maguk választják ki, és választásukban, feltehetőleg, a reklám, a csomagolás és a többi marketing eszköz befolyásolja őket.

A területi eloszlást vizsgálva azt találjuk, hogy a csecsemőtápszer piac Kínában növekszik a legintenzívebben. A kínai piac összetett éves növekedési rátája 2019-2026 között várhatóan 11,30% lesz, ami részben a hazai termelésből, részben pedig az importból áll össze. Utóbbit a "prémium" termékek iránti egyre növekvő igény táplálja.

Az amerikai piac várhatóan alapvető szerepet játszik majd a csecsemőtápszerek termékválasztékának és beszerzési mintáinak befolyásolásában szerte a világon. Az USA kormányának WIC (Nők, csecsemők és gyermekek) programja jelentősen megemelte a csecsemőtápszerek nagykereskedelmi árát az országban. Ez a jóléti program ugyanis lehetővé tette, hogy azok a fogyasztók is hozzájussanak a csecsemőtápszerhez, akik a magas ár miatt nem tudták azt megvásárolni. Mindez a gyártókat is arra ösztönzi, hogy előállítsák a szükséges tápszermennyiséget az ország kormánya, illetve a magánszemélyek számára.

A csecsemőtápszer-piac gazdasági elemzésének tanulmányozása kijózanítóan hathat mindannyiunkra, hiszen fehéren-feketén rámutat arra, hogy
(1) a tápszerforgalom növekedése egyértelműen a szoptatási arányok - megfelelő támogatás hiányában bekövetkező - csökkenésének egyenes következménye, azaz a tápszerpiac mindig a szoptatás rovására nő;
(2) a termékkínálat bővítésének célja több és drágább termék eladása, nem pedig a csecsemők egészségének javítása;
(3) a cégek nem válogatnak a marketing eszközökben, hogy a fogyasztókat rávegyék a vásárlásra: a termékpaletta bővítése újabb alapanyagok felhasználásával, további összetevők hozzáadásával vagy ízvariációk előállításával; a csomagolás; a címkézés mind-mind a fogyasztás ösztönzését célozza;
(4) a cégek stratégiája meglehetősen sikeres, tekintettel arra, hogy a tápszerpiac növekedése a gazdasági válságok idején is kiemelkedő és töretlen.

Kérdés, hogy megnyerhetjük-e a csatát ezzel a Góliáttal szemben, de az biztos, hogy mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy az anyák képesek legyenek szoptatni gyermekeiket. 

A WHO-UNICEF által vezetett Globális Szoptatási Közösség ennek a célnak a megvalósítása érdekében szólítja fel a kormányokat, jótékonysági szervezeteket, nemzetközi szervezeteket és a civil társadalmat, hogy:

  1. Növeljék a finanszírozást annak érdekében, hogy a születéstől két éves korig tartó szoptatás aránya növekedjen.
  2. Teljes körűen vezessék be Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexét és a vonatkozó WHA határozatokat szigorú jogi intézkedések révén, amelyeket összeférhetetlenségtől mentes szervezetek hajtanak végre és függetlenül ellenőriznek.
  3. Hozzanak törvényt a fizetett családi (anyasági) szabadságról és a munkahelyi szoptatást támogató irányelvekről a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization, ILO) anyaságvédelmi irányelveire mint minimum követelményekre építve.
  4. A szülészeti intézményekben vezessék be "A sikeres szoptatáshoz vezető tíz lépést" és biztosítsanak anyatejet a beteg és gyenge újszülötteknek is.
  5. Javítsák a képzett szoptatási tanácsadó által nyújtott ellátáshoz való hozzáférést az egészségügyi intézmények átfogó szoptatási irányelveinek és programjainak részeként.
  6. Erősítsék az egészségügyi intézmények és a közösségek közötti kapcsolatokat, és ösztönözzék a szoptatást védő, elősegítő és támogató közösségi hálózatokat.
  7. Fejlesszék azokat az ellenőrző rendszereket, amelyek nyomon követik az irányelvek, programok és finanszírozás haladását a nemzeti és globális szoptatási célok elérése felé.

Összefoglalta: dr. Kun Judit Gabriella

Források:

  • Infant Formula Market Size, Share & Industry Analysis, By Type (Infant Milk, Follow-on-Milk, Others), Distribution Channel (Hypermarkets/ Supermarkets, Pharmacy/Medical Stores, Specialty Stores, Others), and Regional Forecast 2019-2026
  • Increasing commitment to breastfeeding through funding and improved policies and programmes: Global breastfeeding scorecard 2019
  • Global Breastfeeding Collective

1.Jasani B, Simmer K, Patole SK, Rao SC. Long chain polyunsaturated fatty acid supplementation in infants born at term. Cochrane Database of Systematic Reviews 2017, Issue 3.

2.Hughes HK, Landa MM, Sharfstein JM: Marketing Claims for Infant Formula: The Need for Evidence.JAMA Pediatr. 2017 Feb 1;171(2):105-106.

Nemzetközi Kódex
Tápszer, pótlás
Társadalom és szoptatás

Fő navigáció

  • Témák
  • Segítség a szoptatáshoz
  • Csecsemőtáplálási adatok
  • ABM protokollok
  • Bababarát kezdeményezés
  • Nemzetközi Kódex
  • Magyar szakirodalom
  • Hasznos dokumentumok

Kiemelt dokumentumok

  • A szoptatás védelme, támogatása és elősegítése Európában: Indítvány
  • Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexe
  • Fejezetek a laktációs szaktanácsadó képzés törzsanyagához

Kiemelt weboldalak

  • LLL Magyarország
  • Szoptatásért Magyar Egyesület
  • EMMA Egyesület
  • WHO Health topics: breastfeeding
  • UNICEF-UK Babyfriendly
  • Baby-Friendly USA
  • Becoming Breastfeeding Friendly
  • IBFAN
  • First Steps Nutrition Trust
  • További ajánlott weboldalak

Szoptatás és gyógyszerszedés

  • LactMed - kereshető adatbázis
  • E-lactancia - kereshető adatbázis
  • Drugs.com - Medicine use while Breastfeeding - kereshető
  • NHS Specialist Pharmacy Service - kereshető
  • Vaccination Safety for Breastfeeding Mothers
  • Safe Medications during Breastfeeding
  • Breastfeeding Network (UK) - Drugs Factsheets
  • Can I breastfeed if... Kellymom
  • InfantRisk Center

További hasznos források

  • Babát váróknak
  • Az LLL ismeretterjesztő videói
  • A Melletted a Helyem Egyesület videói a koraszülöttek ellátásáról
  • A NEAK tájékoztatója az anyatej és tápszer ellátásról
  • Ajánlott könyvek

Breastfeeding Medicine Blog

  • The COVID Mothers Study: How ABM’s Worldwide Network of Physicians Collaborated on Urgent Research
  • ABM Candid Conversations: A Virtual Interview with Protocol Authors Helen Johnson, MD and Katrina Mitchell, MD IBCLC
  • New Protocol on Breast Cancer and Breastfeeding
Több

International Breastfeeding Journal

  • Maternity leave and breastfeeding during COVID: a cross-sectional study
  • Efficacy of nurse-led breastfeeding supportive care (B-SUCA) on breastfeeding outcomes among mother-newborn dyads in a tertiary referral hospital of India: a randomized controlled trial
  • Human milk donation in Australia: a qualitative study of donors and potential donors
Több

Lactation Matters

  • ILCA Seeking Lead Nurse Planner
  • Global Health Leaders Call for End to Formula Company Sponsorship
  • Challenges and Opportunities in the Global Lactation Consultant Profession: A Summary and Invitation for Discussion
Több

© Juhászné dr. Kun Judit, 2026 | Impresszum

A gépházban: Drupal