Az Amerikai Emlősebészek Társaságának onkolaktációra vonatkozó tájékoztatója, 2024

Az Amerikai Emlősebészek Társasága (ASBrS) szakembereknek szóló tájékoztató anyagot adott ki, amely az onkolaktációval kapcsolatos legfontosabb útmutatást tartalmazza és hiánypótló a maga nemében.

A dokumentum definíciója szerint az onkolaktáció a szoptatás és az onkológiai szűrés, diagnózis és kezelés határterülete. A tájékoztató célja, hogy útmutatóul szolgáljon az emlőrák szűrésére és diagnosztizálására a terhesség és szoptatás időszakában, továbbá körvonalazza azoknak a pácienseknek a kezelését, akiknél emlőrákot diagnosztizáltak várandósság vagy szoptatás alatt, vagy akik korábban emlőrák kezelésen estek át és szoptatni szeretnének.

A várandóssághoz kapcsolódó emlőrák (PABC) definíció szerint a terhesség vagy a szoptatás alatt vagy azt követő egy éven belül előforduló emlőrák. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a szülés után legfeljebb 5 évvel diagnosztizált emlőrák általában agresszívabb, mint más előfordulási formák.

A PABC esetek előfordulásának növekvő tendenciája figyelhető meg, aminek egyik oka lehet, hogy a nők egyre későbbi életkorban szülnek.

A javaslatok rövid összefoglalása

Szűrés és diagnosztikai vizsgálatok

• Az emlőrák szűrést, ha az életkor vagy a kockázati profil alapján javallott, nem szabad elhalasztani a terhesség vagy a szoptatás miatt.
• Várandósság alatt a magzati árnyékolás nélküli mammográfia és az emlő ultrahang vizsgálata biztonságos; a gadolínium kontrasztanyaggal végzett emlő MRI azonban nem ajánlott.
• A szoptatás ideje alatt az emlő vizsgálatára végzett összes képalkotó eljárás, beleértve az MRI-t is, biztonságos, és nem szükséges miatta a szoptatás megszakítása.
• A vizsgálat érzékenységének optimalizálása érdekében szükséges, hogy a páciens közvetlenül a vizsgálat előtt szoptasson vagy fejje le a mellét.
• A vastagtű (core) biopszia biztonságos a várandósság és a szoptatás alatt. A beavatkozás után a páciens a szokásos módon folytathatja a szoptatást.

Műtét

• Ne halasszuk el a nem elektív emlőműtétet a posztpartum időszakban az elválasztásra vagy a tej elapadására várva. A tejsipolyok ritkán fordulnak elő, ha a laktáció menedzsmentje megfelelő, és a szövődmények aránya sem magasabb az átlagosnál.
• Korlátozott adatok alapján javasolt, hogy kék festék (pl. metilénkék, izoszulfánkék) és/vagy a sentinel nyirokcsomó műtéthez használt radioaktív anyag beadását követően 24 órán át a páciens fejje le és öntse ki a tejét. Az indocianin-zöld alkalmazása után nincs szükség a szoptatás megszakítására. A szuperparamágneses vas-oxidra vonatkozóan nincsenek szoptatással kapcsolatos biztonsági adatok.
• A metilénkék potenciális teratogenitása és az izoszulfánkékkel kapcsolatos anafilaxiás kockázat miatt a várandósság alatt előnyben részesítendő a radioaktív kolloiddal végzett egyszeri nyomjelzős nyiroktérképezés. Korlátozott adatok támasztják alá az indocianin-zöld biztonságosságát terhesség alatt, de hasonló adatok nem állnak rendelkezésre a szuperparamágneses vas-oxid használatára vonatkozóan.
• A szoptató nők perioperatív kezelésére vonatkozóan kövesse a bizonyítékokon alapuló ajánlásokat, amelyekbe beletartozik a nem biztonságos gyógyszerek elkerülése és a szoptatás megszakításának minimalizálása.
• A kontralaterális profilaktikus masztektómiát (CPM) vagy kockázatcsökkentő masztektómiát (RRM) fontolgató szülőképes korú nőknek átfogó tanácsadásban kell részesülniük, beleértve az onkolaktációról szóló tájékoztatást is. Az ezzel kapcsolatos döntéseket a közös döntéshozatal elveinek kell vezérelniük; figyelembe véve a páciens egyéni primer vagy kontralaterális emlőrák kockázatát, felhívva a figyelmét arra, hogy a profilaktikus masztektómia nem javítja a túlélési esélyeket és hogy a szoptatás elmaradásának milyen kockázatai vannak a gyermek és az anya egészségére. Kompromisszumként a páciens fontolóra veheti az RRM/CPM elhalasztását a gyermekvállalás befejezése utánra, a köztes időben pedig folytatni kell a nagy kockázatú személyekre vonatkozó szűrővizsgálatokat.

Sugárkezelés

• A nem érintett mellből folytatható a szoptatás. A kezelt mellből nem szabad szoptatni vagy fejni a szövetek sérülékenysége miatt.

Gyógyszeres kezelés

• A citotoxikus kemoterápia és a hormonkezelés szoptatás alatt nem ajánlott, mert a hatóanyagok átjutnak az anyatejbe, ami nem biztonságos a csecsemő számára.
• A célzott HER2-ellenes szerek és immunterápiák, mint például a pembrolizumab, nagy molekulatömegük miatt valószínűleg minimálisan választódnak ki az anyatejbe; de mivel biztonságosságukra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, a szoptatás nem ajánlott, ha a páciens ezeket a gyógyszereket kapja.
• A ciklinfüggő kináz 4 és 6 (CDK 4/6) inhibitorokat szedő nők számára sem ajánlott a szoptatás a biztonságra vonatkozó adatok hiánya miatt.

Szoptatás emlőrák kezelés után

A szoptatás nem növeli a mellrák kiújulásának kockázatát. Valójában a szoptatás csökkenti az elsődleges mellrák kialakulásának esélyét, és így csökkentheti az emlőrákkal diagnosztizált nőknél a kiújulás veszélyét; de ennek megerősítésére további vizsgálatokra van szükség. A mellrák kezelése hatással lesz a jövőbeli szoptatásra, de lehetséges.

Műtét

Az érintett emlő nem lesz működőképes a masztektómia után, függetlenül a technikától (beleértve a mellbimbó kímélő műtétet is). A mellbimbó kímélő masztektómia után a mellbimbó és/vagy a bőr sérülésének és az azt követő sebképződésnek a kockázata miatt kerülni kell az érintett mellen a szoptatást, beleértve a komfort szoptatást és a szondával történő pótlást. Ha a masztektómián átesett oldalon a szülés után jelentős vérbőség vagy tejtermelés lép fel, a beteget sebészhez kell irányítani a maradvány mirigyszövet mennyiségének vizsgálatára. A részleges masztektómia csak kevéssé befolyásolja a szoptatást, kivéve, ha a központi retroareoláris csatornákat kimetszették.

Sugárterápia

A sugárterápia apoptózist és fibrózist okoz az emlő parenchimájában, kizárva a normális mammogenezist és laktogenezist a terhesség alatt. Ezért az érintett emlő nem lesz képes normálisan tejet szintetizálni. Az esetek egy részében az emlők teljesen képtelenek a tejtermelésre, míg más esetekben bizonyos mennyiségben termelődhet tej. A betegeket fel kell világosítani arról, hogy a korábban besugárzott emlőből történő szoptatás vagy fejés nem ajánlott a szövetek sérülékenysége, valamint az anyatej összetételében esetlegesen fellépő változások miatt. A korábban besugárzott emlőn nem ajánlott a komfort szoptatás vagy a szondával történő pótlás sem, mert a bőr könnyen kisebesedhet.

Gyógyszeres kezelés

A kemoterápia megváltoztathatja a maradék emlőszövet működő képességét, ezért a megtermelt tej mennyisége kevesebb lehet a szükségesnél.

Elengedhetetlen, hogy a várandóssággal összefüggő emlőrákkal érintett vagy emlőrákból gyógyult, gyermeket váró, illetve szoptató nőket kezelő team tagjai között legyenek a laktáció területén magasan képzett szakemberek.

A tájékoztató teljes szövege innen letölthető: Resource Guide on Oncolactation

A nagyközönségnek szóló, rövid, tájékoztató anyagok, közösségi médiában közzétehető posztok innen letölthetők: Oncolactation social media posts

Az összefoglalót készítette: Juhászné dr. Kun Judit