Az anyatejnek is van mikrobiomja, ami védi az anyát és a csecsemőt!

A humán mikrobiom program az Amerikai Egészségügyi Intézet jelentős vállalkozása volt egy viszonylag egyszerű célkitűzéssel: meg akarták érteni, milyen baktérium telepek élnek az emberi test belsejében és felszínén – és milyen hatással lehetnek ezek a telepek az egészségünkre.

A több száz személy által adományozott minták közt a széklettől az orrváladékig minden előfordult. Azonban egy kulcsfontosságú mintát figyelmen kívül hagytak: az anyatejet. Úgy bizony – az anyatej mikrobiomját nem vizsgálták. Ebben nyilván szerepe volt a régóta fennálló tévhitnek, hogy az anyatej steril. Ugyan, miért vizsgálnánk valamit, ami steril?

De hamarosan kiderült, hogy az anyatej távol áll a sterilitástól.

Az anyatej titkai

Minél több ismerettel bírunk az anyatejről, annál világosabb, hogy mennyi mindent nem tudunk még róla.

A méhből kibújva mindannyian az anyamell felé indulunk. Úgy érkezünk ebbe a világba, hogy tisztában vagyunk emlős mivoltunkkal, anyatej iránti igényünkkel.

Mindazonáltal még felnőttként sem tudjuk teljesen pontosan, mit tartalmaz ez az tej, vagy - bármilyen furcsán is hangzik - mi értelme is van. Az anyatejre évtizedekig szigorúan táplálékként gondoltak az emberek, ami érthető is - elvégre az anyatejjel táplálják az édesanyák a csecsemőiket. De kiderült, hogy a tápanyagok biztosítása csak egyike az anyatej képességeinek. Az is lehet, hogy ez nem is a legfontosabb képessége.

"Az anyák teje élelem; az anyák teje gyógyszer; az anyák teje jelzés." - mondja Katie Hinde, evolúciós humánbiológiával foglalkozó harvardi adjunktus. (Ő írja a "Mammals Suck ... Milk!" című, fantasztikus blogot, amely szerintem a virtuális tér egyetlen olyan pontja, ahol egy Mammal Madness néven futó emlős-bajnokság eredményeire lehet évente tippelni.) "Amikor valaki azt hallja, hogy a tejet kutatom, automatikusan azt reagálja, hogy hiszen azt már ismerjük, vagy hogy nem is olyan fontos téma. Erre én: 'Nem, nem ismerjük eléggé, ráadásul hiperfontos'."

Elég vas van az anyatejben?

Adjunk-e vaspótlást 4 hónapos kortól?

Lehetséges volna, hogy a természet rosszul gondoskodott a szoptatott babákról? Szakértőnk összefoglalja, amit a csecsemőkori vashiányról és vérszegénységről tudunk.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia Táplálkozástudományi Bizottságának nemrégiben megjelent ajánlása szerint a kizárólagosan szoptatott csecsemőknek 4 hónapos kortól rutinszerűen vaspótlást kellene kapniuk. Ajánlásukat ezzel indokolják: a vashiányos vérszegénység, illetve a vérszegénység nélküli vashiány hosszú távú káros hatással lehet az idegrendszeri fejlődésre.

Az anyatej az ételmérgezéstől is véd

Az emberi anyatejben található glikán nevű cukormolekula csatarendbe állítható az ételmérgezés tüneteinek leküzdésére, állítják ausztrál kutatók.

A Griffith Egyetem munkatársa, dr. Christopher Day és csapata áttörő eredményt ért el a campylobacter elleni küzdelemben, mely gyakran okoz ételmérgezést Ausztráliában. "A campylobacter-fertőzés függ a baktérium felismerésétől és az emésztőszervrendszerhez történő kapcsolódásától. A felismerésben a glikánok nagyon fontos szerepet játszanak." - mondta dr. Day. Az emberi test minden egyes sejtjét ezek a cukormolekulák borítják. "Meg akartuk találni a gyomor speciális glikánjait, melyekhez a fertőző kórokozók kapcsolódnak. Tudtuk, hogy ha ráakadunk, akkor meglesz a gyógyszerfejlesztés új célpontja a betegség kezeléséhez."

Inside the Lactating Breast: The Latest Anatomy Research

Geddes DT.
J Midwifery Womens Health. 2007 Nov-Dec;52(6):556-63.

Abstract

Although it is well recognized that a thorough understanding of the anatomy of an organ is essential to enable assessment of any abnormalities in that organ, there has been little investigation of the anatomy of the normal lactating breast since Sir Astley Cooper performed detailed dissections of the anatomy of the breast more than 160 years ago. Many mothers recognize that breast milk provides the ultimate nutrition and protection for the infant; however, a significant proportion of women experience difficulties breastfeeding, some of which lead to weaning the infant.

A stressz hatása a laktációra

Chantal Lau: Effects of stress on lactation
Pediatric Clinic of North America Volume 48. No1, February 2001

1. Ábra: Anya - gyermek interakció a laktáció viszonylatában

Anya-gyermek interakció sematikus rajza

I. A laktáció elsődleges célja megfelelő táplálékkal ellátni az újszülöttet. Mint ilyen, a laktáció a kínálat és igény egymásrahatásaként működik; minél nagyobb a csecsemő igénye, annál nagyobb a tejtermelés és annál hosszabb időtartamú a laktáció.

II. A laktációt befolyásolja az anya hozzáállása, hogy kíván-e tejet biztosítani csecsemője számára.

III. Az hogy az anya kívánja-e elkezdeni a szoptatást és fejést, a csecsemőjével való kapcsolatának egy megnyilvánulása. Pozitív interakció pozitívan befolyásolja azt az igényt, hogy tejjel lássa el gyermekét. Negatív élmény azonban gyorsan elválasztja a szoptató-szopó párost, és abbamaradhat a tejtermelés.