A szoptatás nem csupán a csecsemők optimális táplálását szolgálja – egyre több kutatás bizonyítja, hogy az anyák egészségére is hosszú távú, védő hatást gyakorolhat. Különösen fontos ez azoknál a nőknél, akik valamilyen anyagcsere-betegséggel, például cukorbetegséggel élnek. Egy friss, nagy esetszámú amerikai tanulmány most arra világít rá, hogy a szoptatás időtartama jelentősen befolyásolhatja a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát az érintett nők körében.
Szoptatásról, csecsemő- és kisgyermek táplálásról szülőknek és szakembereknek
A koraszülés sok esetben váratlanul éri a szülőket, akik még hosszú hetekre számítottak, hogy felkészüljenek kisbabájuk jövetelére. Az is lehetséges, hogy az édesanya még nem döntött arról, hogyan kívánja majd táplálni a kisbabáját és még ha a szoptatást tűzte is ki célul, kétségei merülhetnek fel, hogyan tudja majd fejéssel fenntartani a tejtermelést, amíg korábban született kisbabája képes lesz a mellből szopni. A szülőknek joga van tudni, hogy általánosan elfogadott tény, hogy a csecsemők, és méginkább a koraszülött csecsemők számára az optimális táplálék az anyatej, ami a koraszülött ellátás standard kezelésének részét képezi. 
Ha szoptatásról, illetve anyatejes táplálásról beszélünk, általában a baba felől közelítjük meg a témát: miért jó a számára, milyen élettani előnyökkel jár. Illetve az elválasztást is a baba, gyermek szemszögéből szoktuk általában kitárgyalni, annak ellenére, hogy a folyamatnak egy szintén hangsúlyos és fontos résztvevője is van rajta kívül: az anya. Most az édesanya szempontjából közelítettük meg ezt az érzékeny témát Lepesi-Benkő Réka molekuláris biológus – genetikussal, laktációs szaktanácsadóval.
Már az előtej is kiemelten fontos, mert védőréteget képez a csecsemők bélrendszerében, ezzel is védve őket a vírusos és bakteriális fertőzésektől. Az anyatejes táplálás népszerűsítése azért fontos, mert az elmúlt években a négy hónapos csecsemőknek már csak a felét szoptatták.
A koronavírus járvány idején – talán a nagyobb bizonytalanság miatt – egyértelműen nőtt a tápszeres babák száma. Írásunk segít visszatalálni az anyatejes tápláláshoz, hiszen annál nincsen jobb!
A magzat gyakorlatilag steril környezetből, az anyaméhből érkezik. Elsőként a szülés módja befolyásolja azt, hogy az újszülött mikrobiomja hogyan alakul: természetes szülés után az anya hüvelyflórájára hasonlít, míg császármetszés után a bőrflórára. A kettő lényegesen eltér egymástól, mivel a hüvelyben és a bőrön teljesen más baktériumok élnek.