A szoptatás hatásai az egészségre

A kisbabám bukik - ez baj?

A bukás (amire élettani vagy szövődménymentes refluxként is utalnak) gyakori, és legtöbbbször normális jelenség a csecsemőknél. A legtöbb kisbaba bukik néha, mivel éretlen még az emésztőrendszere, ami miatt az étel könnyebben folyik vissza a nyelőcsőbe.

Gyakori a bukás, ha a kisbaba túl sok anyatejet evett meg túl gyorsan. Ez akkor fordulhat elő, ha a baba nagyon gyorsan vagy nagyon intenzíven szopik, vagy ha az édesanya melle túltelítődött. A bukás mennyisége általában sokkal nagyobbnak tűnik, mint amekkora valójában. Ha egy csecsemő figyelme könnyen elterelhető (elengedi a mellet és nézelődik), vagy nagyon nyugtalanul szopik, több levegőt nyelhet, és gyakrabban bukhat. Vannak babák, akik fogzáskor, a mászás vagy a hozzátáplálás megkezdésekor buknak többet.

AAP Section onBreastfeeding
Pediatrics. 2012 Mar;129(3):e827-41.

Abstract

Breastfeeding and human milk are the normative standards for infant feeding and nutrition. Given the documented short- and long-term medical and neurodevelopmental advantages of breastfeeding, infant nutrition should be considered a public health issue and not only a lifestyle choice. The American Academy of Pediatrics reaffirms its recommendation of exclusive breastfeeding for about 6 months, followed by continued breastfeeding as complementary foods are introduced, with continuation of breastfeeding for 1 year or longer as mutually desired by mother and infant. Medical contraindications to breastfeeding are rare. Infant growth should be monitored with the World Health Organization (WHO) Growth Curve Standards to avoid mislabeling infants as underweight or failing to thrive. Hospital routines to encourage and support the initiation and sustaining of exclusive breastfeeding should be based on the American Academy of Pediatrics-endorsed WHO/UNICEF "Ten Steps to Successful Breastfeeding."

Nagy számú embrionális őssejtet izoláltak az anyatejből – állítják ausztrál kutatók. A felfedezés felveti azt a lehetőséget, hogy anélkül is lehet embrionális őssejteket kinyerni az emberből, hogy embriókat kellene tönkretenni. Így egy csapásra eltűnhetnének az ezzel kapcsolatos etikai dilemmák is.

Ma sem tudjuk pontosan, mi okozza, hogy az addig egészségesnek hitt kisbabát holtan találják ágyacskájában. A hirtelen bölcsőhalált megelőző légzésleállást jelzik ugyan a légzésfigyelő monitorok, az igazi megoldás azonban a hatékony megelőzés volna.

Adjunk-e vaspótlást 4 hónapos kortól?

Lehetséges volna, hogy a természet rosszul gondoskodott a szoptatott babákról? Szakértőnk összefoglalja, amit a csecsemőkori vashiányról és vérszegénységről tudunk.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia Táplálkozástudományi Bizottságának nemrégiben megjelent ajánlása szerint a kizárólagosan szoptatott csecsemőknek 4 hónapos kortól rutinszerűen vaspótlást kellene kapniuk. Ajánlásukat ezzel indokolják: a vashiányos vérszegénység, illetve a vérszegénység nélküli vashiány hosszú távú káros hatással lehet az idegrendszeri fejlődésre.

Az emberi anyatejben található glikán nevű cukormolekula csatarendbe állítható az ételmérgezés tüneteinek leküzdésére, állítják ausztrál kutatók.

A Griffith Egyetem munkatársa, dr. Christopher Day és csapata áttörő eredményt ért el a campylobacter elleni küzdelemben, mely gyakran okoz ételmérgezést Ausztráliában. "A campylobacter-fertőzés függ a baktérium felismerésétől és az emésztőszervrendszerhez történő kapcsolódásától. A felismerésben a glikánok nagyon fontos szerepet játszanak." - mondta dr. Day. Az emberi test minden egyes sejtjét ezek a cukormolekulák borítják. "Meg akartuk találni a gyomor speciális glikánjait, melyekhez a fertőző kórokozók kapcsolódnak. Tudtuk, hogy ha ráakadunk, akkor meglesz a gyógyszerfejlesztés új célpontja a betegség kezeléséhez."

A La Leche Liga angliai szervezetének válasza a British Medical Journal című orvosi szaklapban 2011 januárjában megjelent cikkre, amely megkérdőjelezi a hozzátáplálás nem korábban, mint 6 hónapos korban való elkezdésére vonatkozó eddigi ajánlásokat

A La Leche Liga már több mint 50 éve nyújt információt és támogatást azoknak a szülőknek, akik szoptatni szeretnék gyermeküket. Munkája során osztja a WHO, az Egészségügyi Minisztérium és más mértékadó szervezetek azon nézeteit, miszerint a csecsemők optimális növekedését, fejlődését és egészségét az szolgálja legjobban, ha életük első 6 hónapjában kizárólag szopnak. Ezután pedig a szoptatást kiegészítve kapjanak a kisbabák megfelelő minőségű ételeket, hogy növekvő, változó táplálékigényüket kielégíthessék.

Az Egészségügyi Világszervezet a csecsemők optimális növekedésének, fejlődésének és egészségének elérésére az egész világon azt javasolja az édesanyáknak, hogy az élet első 6 hónapjában kizárólag szoptassák csecsemőiket, majd pedig – magas tápértékű kiegészítő táplálékok bevezetése mellet – folytassák gyermekük szoptatását 2 éves korig vagy tovább.

Háttér

Az elmúlt hónapokban az egészségügyi dolgozók (gyermekorvosok, védőnők) körében elter­jedt az a nézet, hogy a gluténtartalmú élelmiszereket 4 hónapos korban be kell vezetni a csecsemők étrendjébe, mert a glutén későbbi bevezetése fokozza a cöliákia kialakulásának kockázatát. Ez a javaslat a kutatási eredmények félreértelmezésén alapul, ellentmond az Egészségügyi Világszervezet és az európai egészségügyi szervezetek ajánlásának, és – a szilárd táplálékok túl korai bevezetése miatt – egészségügyi kockázatokat hordoz mind a szoptató anyákra, mind a szoptatott csecsemőkre nézve.

Melissa Bartick

Amióta a Pediatrics c. folyóiratban megjelent "Az optimálisnál kisebb arányú szoptatás terhe az USA-ban" című, Arnold Reinhold-dal közösen írt tanulmányunk, sok kérdést kaptam újságíróktól azzal kapcsolatban, hogy mit tehetne az Egyesült Államok azért, hogy javuljanak a szoptatási mutatók. Jó néhány olyan megjegyzést is kaptam, melyek azt vetik fel, hogy ez a kutatás nem arra jó-e csak, hogy bűntudatot ébresszen azokban az anyákban, akik nem tudtak szoptatni.