A szoptatás több mint anyatejes táplálás...
Az Obstetrics & Gynecology c. orvosi folyóirat májusi számában megjelent tanulmány szerint a szoptatás dózisfüggően csökkenti a kardiovaszkulásris megbetegedések kockázatát a későbbi életben.
Az American Journal of Obstetrics and Gynecology c. folyóirat februári számában megjelent tanulmány arról számol be, hogy azoknak az anyáknak, akik életük során összesen legalább két éven át szoptatták gyermekeiket, mintegy egyharmaddal kisebb a kockázatuk, hogy szívinfarktust kapnak, mint azoknak az anyáknak, akik soha nem szoptattak.
A szoptatás felére csökkenti a hirtelen csecsemőhalál (bölcsőhalál) kockázatát – állapította meg egy új kutatás, ami a Pediatrics c. folyóirat márciusi számában jelent meg.
Az utóbbi időben számos hír jelent meg a magyar sajtóban a női tej poliklórozott szennyezettségéről, mely értesüléseink szerint a szoptató anyukák egy részét arra indítja, hogy hagyjanak fel az anyatejes táplálással, ne „mérgezzék” gyermeküket a női tejben lévő ártalmas anyagokkal.
A megjelent közlemények többnyire az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben (OÉTI) végzett vizsgálatok adataira hívatkoznak és helytelen következtetéseket sugallnak, ezért szükségesnek tartjuk az érintettek szakszerű tájékoztatását.
Az anyai diéta, a szoptatás, a hidrolizált tápszerek, és a kiegészítő táplálékok bevezetése időpontjának szerepe
Effects of Early Nutritional Interventions on the Development of Atopic Disease in Infants and Children: The Role of Maternal Dietary Restriction, Breastfeeding, Timing of Introduction of Complementary Foods, and Hydrolyzed Formulas
Frank R. Greer, MD, Scott H. Sicherer, MD, A. Wesley Burks, MD and the Committee on Nutrition and Section on Allergy and Immunology
http://pediatrics.aappublications.org/cgi/content/full/121/1/183
Bevezetés
Az elmúlt néhány évtizedben drasztikusan megnőtt az atópiás betegségek előfordulása. A 4 év alatti gyermekek körében az aszthma előfordulása 160%-kal nőtt, az atópiás dermatitisz pedig 2-3-szorosára.1 Az elmúlt évtizedben a földimogyoró allergiások száma megduplázódott. (USA)2 Emiatt az allergia egyre növekvő problémaként jelentkezik.
Felismerték, hogy a korai gyermekkori történések, mint például a táplálkozás, valószínűleg fontossággal bírnak a későbbi gyermekkori illetve felnőttkori betegségek kialakulása szempontjából. Ez a klinikai beszámoló áttekinti a várandósság és szoptatás alatti illetve az első életév során kínálkozó táplálkozási lehetőségeket, amelyek hatással lehetnek az atópiás betegségek kialakulására. Bár az atópiás betegségeknek nyilvánvaló genetikai alapjuk van, a környezeti tényezők, mint például a korai csecsemőtáplálás jelentős hatással lehetnek a kialakulásukra, és ilyen módon lehetőséget kínálnak a betegség fellépésének elkerülésére vagy késleltetésére.
Ez a jelentés az Amerika Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) korábbi, a hypoallergén tápszerek használatáról szóló állásfoglalásának3 helyébe lép, amely ideiglenes javaslatokat tartalmazott arra vonatkozóan is, hogy milyen táplálkozási irányelveket érdemes követni az atópiás betegségek megelőzésére.
Breast-Feeding and Risk for Childhood Obesity
Elizabeth J. Mayer-Davis, PHD, Sheryl L. Rifas-Shiman, MPH, Li Zhou, MS1 Frank B. Hu, MD, PHD, Graham A. Colditz, MD, DRPH and Matthew W. Gillman, MD, SM
Diabetes Care 29:2231-2237, 2006
Az utóbbi időben készült meta-analízisek azt találták, hogy a szoptatás mintegy 13-22%-kal csökkenti a gyermekkori vagy a későbbi elhízás kockázatát. Harder és munkatársainak meta-analízise ezen felül megállapította, hogy a hatás dózisfüggő: minél tovább tart a szoptatás, annál kifejezettebb. A hatás alapja lehet, hogy a szoptatás esetében az anya a csecsemő igényeit veszi figyelembe az etetéskor, míg a mesterséges táplálás során az anya dönti el, hogy mennyi táplálékot fogyaszt a kisbaba. Az is lehetséges, hogy a kisbaba élettani reakciója az anyatejben lévő tápanyagokra és hormonokra a magyarázata a szoptatás növekedésre gyakorolt hatásának.
A kutatás célja: annak vizsgálata, hogy az anyai cukorbetegség ill. elhízás gyengíti-e a szoptatás már korábban kimutatott jótékony hatásait a gyermekkori elhízással kapcsolatban.
(Effect of breast feeding on intelligence in children: prospective study, sibling pairs analysis, and meta-analysis
Geoff Der, G David Batty, Ian J Deary
BMJ 2006;333:945 (4 November))
A bevezetőben a szerzők megállapítják, hogy 1929 óta sok tanulmány készült, amely a szoptatás és az intelligencia összefüggését vizsgálja, és a legtöbb arra a következtetésre jut, hogy a szoptatott gyerekek IQ-ja magasabb. Viszont – szerintük – a (helyes) következtetések levonását gátolja, ha az egyéb tényezőket nem veszik figyelembe, mivel alapvető különbségek vannak a szoptatást választó és a nem szoptató anyák között.(!) Ezért azok a tanulmányok, amelyek nem zárják ki megfelelően a zavaró tényezőket (hatásokat), elhibázhatják a következtetést a szoptatás valódi hatását illetően.
Sok befolyásoló tényező szerepel a különböző tanulmányokban, pl: a szoptatási időszak hossza, gyermek neme, anya dohányzása, anya életkora, anya intelligenciája, anya iskolai végzettsége, anya neveltetésa, apa iskolai végzettsége, rassz, társadalmi-anyagi helyzet, család mérete, születési sorrend, születési súly, terhességi kor, gyermekkori élmények/tapasztalatok.
Azt, hogy viszonylag kevés tanulmányban veszik figyelembe az anyai intelligenciát, a szerzők meglepőnek találják „figyelembe véve, hogy az intelligencia öröklődik, és hogy mind a szoptatás megkezdése, mind a szoptatási időszak időtartama összefügg az anya intelligenciájával.”
Éppen ezért ők megvizsgálták az anya IQ-jának és más tényezőknek a szerepét, mégpedig részben klasszikus módszerekkel, részben testvérpár-analízissel. A testvérpár-analízis előnye, hogy bármilyen olyan tényező, ami azonos a testvérek esetében, automatikusan és teljesen ki van zárva mint zavaró hatás.
