A szoptatás több mint anyatejes táplálás...
A WHO, az UNICEF és a Nemzetközi Csecsemőtáplálási Akcióhálózat (International Baby Food Action Network, IBFAN) által kiadott új jelentés révén betekintést nyerhetünk a szoptatást védő és népszerűsítő nemzeti törvények jelenlegi állásába.
The Lancet 387:10033; p2064
Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének szabályozása a szoptatásért folytatott globális küzdelem sarokköve. Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexét 1981-ben fogalmazták meg, a csecsemőtápszerek reklámozásával és népszerűsítésével kapcsolatban kialakult széleskörű aggodalmak közepette, különösen olyan helyzetekben, ahol az anyák nem jutottak hozzá sem a tiszta ivóvízhez, sem a sterilezéshez szükséges felszereléshez, ami pedig nélkülözhetetlen a tápszer biztonságos elkészítéséhez. A Kódex tiltja az anyatejhelyettesítők közvetlen reklámozását az anyák részére, az olyan állításokat, amik szerint a tápszerek jótékony hatással vannak az egészségre, továbbá ajándékok és ingyenes ellátmány juttatását egészségügyi dolgozóknak és intézményeknek.
Bárhol, bármikor szoptathatsz! – ez Földünk legtöbb országában magától értetődik. Van, ahol törvény is kimondja az anya és csecsemője jogát a nyilvános szoptatáshoz, mégpedig azért, mert annak ellenére, hogy ez a világ egyik legtermészetesebb dolga, ezt a jogot időről időre megpróbálják kétségbe vonni. Ez kellemetlen incidensekhez vezet. Ezek lényege, hogy egyes helyeken megtiltják az anyának a szoptatást. Bár az efféle esetek inkább elszigetelt jelenségek maradnak, mégis elbátortalanítóan hatnak azokra, akik amúgy is bizonytalanok a nyilvános szoptatás megítélésében.
“Minden szülőnek kijár a feltételezés, hogy kompetens anyja és apja a gyerekének. Szülői viselkedését lehetőleg csak abban az esetben véleményezzük, ha erre kifejezetten megkér, és ebben az esetben is igyekezzünk elérni az ítélet mentességet.”
Fontos kérésem ez a külvilág felé és tanácsom saját magam számára, amióta magam is megtapasztaltam, hogy milyen érzés minősítettnek lenni.
Nil nocere! – áll az orvosi esküben. Ne árts!
Ha menekült családot látunk kisgyerekkel, az első reakciónk: táplálni kell a piciket, ne éhezzenek. A csecsemők kiszolgáltatottak, életük, egészségük törékeny, enniük kell. És elindul a jó szándékú gyűjtés: cumisüveget, tápszert vásárolnak, gyűjtenek a jóakarók.
Azt azonban tudni kell, hogy tápszeres kiegészítés mellett könnyen elapadhat az anya teje. Ez sajnos kisbabák életébe kerülhet.
Annak az anyának, aki elkezdi a babáját tápszerrel etetni, bár eddig képes volt valamilyen szinten anyatejjel táplálni, könnyen elapadhat a teje. Ezután sokkal kiszolgáltatottabb lesz a csecsemő és az édesanya is a környezetének.
Ezért fontos, hogy tápszer felajánlása előtt pontos információnk legyen arról, hogy valóban nem elég az anyatej!
Miért kritikus jelentőségű a szoptatás a világ minden gyermeke számára?
Hogyan előzhetné meg a szoptatás évente 800 000 gyermek korai halálát?
Hogy lehet az, hogy miközben a szoptatás támogatása a legköltséghatékonyabb primer prevenciós tevékenységek egyike, mégsem kap elegendő hangsúlyt a társadalomban és az egészségügyi rendszerben?
Mit tehet a kormány, a társadalom, az egészségügyi rendszer, a közösség és a családok azért, hogy az anyák sikeresen szoptassák gyermekeiket?
Az alábbiakban az UNICEF Szoptatás Világhete alkalmából készített összeállítása olvasható.
A gyermekágy alatt visszanyerted az erődet, az első hetek kezdeti bizonytalanságain sikeresen túljutottatok. A babád gyönyörűen szopizik és fejlődik. Remekül ráhangolódtál a jelzéseire: akár a szunyókálásból megébredve, akár a nézelődésben elfáradva kezd tátogni, cuppogni, nyelvet öltögetni, te máris tudod, hogy szopizni szeretne. kényelmesen elhelyezkedsz kedvenc zugotokban, és mellre teszed a kicsit. De vajon mi történik, ha épp a parkban sétálsz, ügyet intézel vagy egy kávézóban üldögélsz? Esetleg veled van a kolléganőd vagy az anyósod is? Vagy éppen főiskolás fiúk söröznek a szemközti padon?
Időről időre hatalmas botrány kerekedik abból, hogy szoptató anyát zavarnak ki étteremből, bankból, vasúti váróteremből, orvosi váróból. Legutóbb a Nyugatinál levő McDonaldsból zavart ki a biztonsági őr egy szoptató baba-mama párost, pedig ők még engedélyt is kértek, meg is kapták, mielőtt leültek egy eldugott sarokban. Emiatt a megalázó, jogtalan, diszkriminatív bánásmód miatt most teljes joggal hatalmas a felzúdulás, és holnap, május 22-én 11-re a tett színhelyén várják a szoptató anyákat és nem szoptató támogatóikat egy gyors flashmobra – tiltakozásként.
A korai kötődés, azaz bonding – már a születés, szülés előtt, illetve a szül(et)és pillanatában megkezdődik. Elengedhetetlen, hogy a gyermek és az anya elválasztását meggátoljuk az élet első pillanataiban, óráiban, napjaiban. A korai kapcsolat támogatása alapvető fontosságú minden gyermeknél, de ennél is lényegesebb a koraszülötteknél és császármetszéssel világrajötteknél, traumatizált anyáknál. A szül(et)éssel egyaránt megváltoznak mind a gyermek, mind az anya neuropszichológiai mechanizmusai. A bőrkontaktus elősegíti a szülővé válást, az újszülött adaptálódását, a természetes, egészséges bio-pszicho-szociális, spirituális folyamatok kibontakozását, megvalósul a kolonizáció, immunológiai, fiziológiai szempontból is az ideális kezdetet kapja meg a kisbaba.
Első gyermekünket várva kevesen vagyunk tudatában, milyen nagy jelentősége van a szoptatás megalapozásában a kórház választásnak. Legtöbben a ránk váró nagy ismeretlent csak a szülésig tudjuk elképzelni. Pedig az utána következő órák, napok is éppolyan fontosak!
Nem mindegy, mi történik a szülés után!
Bár Magyarország már 1992-ben csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF által életre hívott Bababarát Kórház Kezdeményezéshez, mely a szülészeti intézmények szemléletének és gyakorlatának átformálására törekszik, még ma is kivételesnek számít hazánkban az a tizenhét kórház, mely jelenleg jogosult viselni ezt a minőségbiztosítást garantáló címet.
