A szoptatás jelentősége az első hetekben – 2. rész
Ami nélkül nem megy: együttlét és támogató környezet
Mindez azt jelenti, hogy számos élettani, a szoptatást befolyásoló folyamat optimális alakulásához két alapfeltételnek kell teljesülnie a kezdeti időszakban. Az első, hogy a szülést követően mindvégig (éjjel és nappal is) együtt lehessen anya és gyermeke, a másik pedig, hogy ehhez emberi és szakmai támogatást kapjanak. Ez utóbbi lenne hivatott pótolni azt az évezredeken át meglévő, mára azonban elveszett ‘ellátást’, amit az idősebb asszonyok gondoskodó, körülölelő és tapasztalatokkal teli jelenléte adott a szülő nőnek és családjának.
A szülés mint életünk legnagyobb határátlépése, anyává válásunk és a kisbabánkkal való találkozás kiemelkedő állomása mindenki számára központi kérdés. Éppen ezért a legtöbb kismama erre készül a legintenzívebben a várandósság utolsó szakaszában. Részben ez is az oka annak, hogy a szülést követő időszakra, a babagondozás és a táplálás kérdéseire gyakran kevesebb figyelem jut a szülés előtt. Pedig érdemes készülni, hiszen a szülést követő napokban és az első hetekben még számos hatalmas átalakulás zajlik a babában és az anyában is, amiknek nagy része a tápláláshoz is kapcsolódik.
Ha szoptatásról, illetve anyatejes táplálásról beszélünk, általában a baba felől közelítjük meg a témát: miért jó a számára, milyen élettani előnyökkel jár. Illetve az elválasztást is a baba, gyermek szemszögéből szoktuk általában kitárgyalni, annak ellenére, hogy a folyamatnak egy szintén hangsúlyos és fontos résztvevője is van rajta kívül: az anya. Most az édesanya szempontjából közelítettük meg ezt az érzékeny témát Lepesi-Benkő Réka molekuláris biológus – genetikussal, laktációs szaktanácsadóval.
Várandós nőként, első gyermekes, egy gyermekes vagy majd többgyermekes anyaként életköreink fontos ívét járjuk be. Számomra minden anyasággal kapcsolatos élmény egy beavatás, újabb és újabb lépcső a babám, önmagam és kettőnk kapcsolódása között. Minden nap hordoz magában valamilyen kihívást, amit vagy ösztönösen, vagy már meglévő tapasztalataink vagy kapott információk alapján igyekszünk a lehető legjobban megoldani. Ez a mindennapi forgás át meg átszövi anyai létünk.
Interjú Dr. Szeverényi Csenge ortopéd orvossal
Hasfájás és hasmenés – leggyakrabban ezek a problémák aggasztják a szülőket kisbabájuknál az első hónapokban. Vajon mi lehet mögötte? Miért kakilnak gyakran, és miért fáj a hasuk minden nap? Lássuk, mit tehetsz, hogy javuljon a helyzet!
Mintha csak ez a két véglet létezne: az egyik gyerek szívesen és örömmel eszik mindent, a másik meg jobb esetben csak turkál a finom falatok közt, hetekig, hónapokig csak ugyanazt hajlandó igen kis mennyiségben megenni, rosszabb esetben nem eszik semmit, csak szopik, vagy vagy csak a megszokott tápszert, tejpépet fogadja el. Mi lehet emögött?
„És jó baba? Nem sír? Átalussza az éjszakát?” – ez a mosolygós nénik visszatérő kérdése az utcán, buszon, boltban, liftben, tulajdonképpen bárhol.
