A koraszülöttek táplálása
A koraszülés sok esetben váratlanul éri a szülőket, akik még hosszú hetekre számítottak, hogy felkészüljenek kisbabájuk jövetelére. Az is lehetséges, hogy az édesanya még nem döntött arról, hogyan kívánja majd táplálni a kisbabáját és még ha a szoptatást tűzte is ki célul, kétségei merülhetnek fel, hogyan tudja majd fejéssel fenntartani a tejtermelést, amíg korábban született kisbabája képes lesz a mellből szopni. A szülőknek joga van tudni, hogy általánosan elfogadott tény, hogy a csecsemők, és méginkább a koraszülött csecsemők számára az optimális táplálék az anyatej, ami a koraszülött ellátás standard kezelésének részét képezi.
A Koraszülöttekért Országos Egyesület ingyenes kiadványa
El tudod képzelni, hogy egy kisbaba, aki túl korán érkezik, akinek a súlya alig párszáz gramm, nem kerül inkubátorba? Hogy onnantól, hogy kibújik, el sem mozdul az édesanyja és az édesapja mellkasáról? Ha lélegeztetésre, szondára, infúzióra, vérvételre van szüksége, azt is ott kapja meg? Hogy még újraéleszteni sem kell máshol? El tudod hinni, hogy ez a kisbaba ettől egészségesebb felnőtt lesz? Jobb, ha igen, mert ez az úgynevezett „kenguruzás”, aminek ma van a világnapja, és ami a szakemberek, valamint az eddigi tapasztalatok szerint is a koraszülött-ellátás jövője.
Az anyatejes táplálás és szoptatás állandó kérdéskör anyák és nagymamák között. Orvosok és nővérek közt pedig azért is kiemelten fontos téma, mert a koraszülött-ellátásban életeket menthet az, ami a természet által adatott. Ma Magyarországon minden tizedik baba a 37. gesztációs hét előtt születik, így a koraszülés népbetegségnek számít. Szerencsére az utóbbi időben sokat emlegetett magyar egészségügyben léteznek olyan szakemberek, akik munkájukban nemcsak feladatokat, hanem hivatást is látnak.
Létezik egy módszer, amelyet a természet adott. Létezik egy orvos, akinek nem is életcélja, hanem inkább az élete, hogy minél több koraszülöttnek legyen esélye az egészséges életre. Egy tudományosan igazolt módszerről van szó, amelyet egyre több magyarországi koraszülött intenzív osztályon is használnak. De még mindig nem mindenütt. Dr. Schill Beáta, tavaly Aranyanyu-díat is nyert a munkájával, bátor nő, az elvei mellett kiálló ember, aki oroszlánként harcol azért, hogy a keze alatt cseperedő babák a lehető legjobb ellátásban részesüljenek. Jelenléte nyugalmat sugároz, hitet ad, és lássuk be, ez nem könnyű feladat a mai magyar egészségügyben. Rohr Linda beszélgetett vele a kenguruzás világnapja és a „kenguruverseny” alkalmából.
Kismamaként mindannyian arról álmodozunk, hogy kilenc hónapnyi békés várakozás után egészséges, érett, egészséges újszülöttet hozunk a világra. Ha jóval a 37. hét előtt jön világra a kisbaba, ezek az álmok mind bizonytalanná válnak. Állapota hetekig esetleg hónapokig igényli a modern orvostudomány vívmányait. Ez az időszak kemény próbatétel mind a szülők, mind a koraszülöttek számára. Lehet ezen könnyíteni?
Szeged - Inkubátor helyett akár napi tíz órát is szüleik mellkasán tölthetnek azok a koraszülött kisbabák, akiknek állapota ezt engedi. A szegedi újszülött intenzíven bevezetett kengurumódszer csak egy az elmúlt esztendő fontos újításai közül. A Korábban Érkeztem alapítvány egy év alatt számos támogatót gyűjtött, nekik köszönhetően is könnyebb lett az élet az osztályon.
A koraszülött babák szinte az összes időt inkubátorban töltik, pedig van, ahol sokkal jobb helyen lennének: az édesanyjuk testén. Számos kutatás állítja, hogy azok a babák, akiket naponta a szülő mellkasára tesznek, sokkal jobban fejlődnek inkubátorban elhelyezett társaiknál.
