A szoptatás több mint anyatejes táplálás...
Ted Greiner: Alcohol and Breastfeeding, a review of the issues. World Nutrition 2019;10(1):63-88
A szoptató nők mérsékelt alkoholfogyasztása viszonylag gyakori. Az alkohol koncentrációja, amely csúcsát a fogyasztás utáni 30-60. percben éri el, az anyatejben kissé magasabb, mint az anyai vérben.
Hollis BWet al: Maternal Versus Infant Vitamin D Supplementation During Lactation: A Randomized Controlled Trial. Pediatrics. 2015 Oct;136(4):625-34. cikk magyar nyelvű összefoglalója.
Az anyatej átlagos D-vitamin szintje (5-80 NE/l) nem fedezi a babák számára elegendő D-vitamin mennyiséget, ezért az általánosan elterjedt javaslat, hogy a csecsemők kapjanak napi 400 NE D-vitamint. Jellemzően a babák D-vitamin pótlása nem valósul meg (compliance az USA-ban: 2-19%), ezért arra irányul a kutatás, hogy megvizsgálja: az anya megnövelt D-vitamin fogyasztása növeli-e az anyatejen át a baba D-vitamin szintjét. A D-vitamin átjut az anyatejbe az anya véréből, korábbi tanulmány már kimutatta, hogy minden 1000 NE D-vitamin, amit az anya fogyaszt, 80 NE/l D-vitamin növekedést jelent az anyatejben.
Sokan vélik úgy, hogy a szoptatás ideje alatt nem szabad fogyókúrázni, mert “elmegy tőle a tej”. Valójában attól, hogy csökken a kalóriabevitel és változik az étrend összetétele, nem várható csökkenés a tejmennyiségben. A legtöbb nő szervezete úgy működik, hogy a szülés utáni időszakban, a szoptatás első félévében tartalékolásra rendezkedik be. Vagyis kifejezetten hajlamosak lehetünk néhány plusz kiló raktározására. Ez valószínűleg a természet óvintézkedése, hogy az anyai raktárak bőségesek legyenek akkor is, ha éppen táplálék szűkében vagyunk.
Vajon igaz a hír, hogy kell egy-két pluszkiló a sikeres szoptatáshoz? Aki vékony, annak nem lesz elég teje? És persze a lényeg, ahova mindig visszakanyarodunk: mit ehet-ihat a szoptató nő, ha nem akar ártani a kisbabájának?
Gyakori tapasztalatom szoptatási tanácsadóként, hogy a kismamák már várandósságuk alatt hosszú listát kapnak ismerősöktől vagy a védőnőtől azokról az élelmiszerekről, amelyektől majd tartózkodniuk kell a szoptatás alatt. Ezen aztán nagyon sok minden szerepel, persze előkelő helyen a K betűsök (káposzta, kelkáposzta, kelbimbó, karfiol, kínai kel és brokkoli mint tiszteletbeli K betűs), az ételek savát-borsát adó hagyma és fokhagyma, tej és tejtermékek, az összes bogyós gyümölcs, a görögdinnye, a sárgadinnye, a barack, az őszi, a cseresznye, a bab, a borsó és a lencse, olajos magvak, különös tekintettel a dióra, némelyik listán a rend kedvéért szerepel az alkohol, a kávé és a tea is. Találkoztam már olyan listával is, amelyen az a kitétel is szerepelt, hogy "fűszerek".
Edmonton, Alberta – A Clinical and Experimental Allergy (Klinikai és Kísérleti Allergia) című nemzetközi folyóiratban megjelent, kanadai gyerekeken végzett vizsgálat szerint összefüggés van a gyorséttermi fogyasztás és az asztma között.
A kutatás szerint míg a szoptatás csökkenti a gyermekkori asztma kialakulásának esélyét, a rendszeres gyorsétterembe járás semmissé teszi ezt az előnyt.
Az anyai diéta, a szoptatás, a hidrolizált tápszerek, és a kiegészítő táplálékok bevezetése időpontjának szerepe
Effects of Early Nutritional Interventions on the Development of Atopic Disease in Infants and Children: The Role of Maternal Dietary Restriction, Breastfeeding, Timing of Introduction of Complementary Foods, and Hydrolyzed Formulas
Frank R. Greer, MD, Scott H. Sicherer, MD, A. Wesley Burks, MD and the Committee on Nutrition and Section on Allergy and Immunology
http://pediatrics.aappublications.org/cgi/content/full/121/1/183
Bevezetés
Az elmúlt néhány évtizedben drasztikusan megnőtt az atópiás betegségek előfordulása. A 4 év alatti gyermekek körében az aszthma előfordulása 160%-kal nőtt, az atópiás dermatitisz pedig 2-3-szorosára.1 Az elmúlt évtizedben a földimogyoró allergiások száma megduplázódott. (USA)2 Emiatt az allergia egyre növekvő problémaként jelentkezik.
Felismerték, hogy a korai gyermekkori történések, mint például a táplálkozás, valószínűleg fontossággal bírnak a későbbi gyermekkori illetve felnőttkori betegségek kialakulása szempontjából. Ez a klinikai beszámoló áttekinti a várandósság és szoptatás alatti illetve az első életév során kínálkozó táplálkozási lehetőségeket, amelyek hatással lehetnek az atópiás betegségek kialakulására. Bár az atópiás betegségeknek nyilvánvaló genetikai alapjuk van, a környezeti tényezők, mint például a korai csecsemőtáplálás jelentős hatással lehetnek a kialakulásukra, és ilyen módon lehetőséget kínálnak a betegség fellépésének elkerülésére vagy késleltetésére.
Ez a jelentés az Amerika Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) korábbi, a hypoallergén tápszerek használatáról szóló állásfoglalásának3 helyébe lép, amely ideiglenes javaslatokat tartalmazott arra vonatkozóan is, hogy milyen táplálkozási irányelveket érdemes követni az atópiás betegségek megelőzésére.
