A média több helyen is tudósított arról az új tanulmányról, ami azt állítja, hogy a dokozahexánsav és más omega-3 zsírsavak – amelyek az anyatejben természetesen előfordulnak és amelyeket esetenként a csecsemőtápszerekbe is beletesznek – nem teszik a gyerekeket intelligensebbekké.
A tanulmány során, amelyet a Southamptoni Egyetemen végeztek, a kutatók 241 gyermeket követtek nyomon születésüktől négyéves korukig abból a célból, hogy megvizsgálják az összefüggést a szoptatás ill. a dokozahexánsavval dúsított tápszer fogyasztása és az intelligenciateszteken nyújtott tejesítmény között. A közlemények szerint a kutatók úgy találták, hogy miután számításba vették az anya intelligenciájának és iskolai végzettségének befolyását, nem találtak kapcsolatot az elfogyasztott dokozahexánsav teljes becsült mennyisége éa a gyermek IQ-ja között.
A Press Association hírügynökség szerint Dr. Catharine Gale, a kutatás vezetője a következőket nyilatkozta: „Ez a tanulmány segít eloszlatni néhányat a dokozahexánsavat körülvevő mítoszok közül. Tudjuk, hogy a szoptatásnak egyértelmű jótékony hatásai vannak, de a dokozahexánsav, ami az anyatejben eredendően benne van, és néhány tápszerhez is hozzáteszik, nem az a titkos összetevő, ami Einsteinné változtatja a gyerekedet.”
Bár a dokozahexánsavnak az intelligenciára gyakorolt hatására fektetett különös hangsúly érdekes és visszavisz bennünket korábbi kutatásokhoz, amik arra a megállapításra jutottak, hogy a tápszerekhez adott hosszú szénláncú, telítetlen zsírsavak nem növelik jelentősen az intelligenciát (Fewtrell MS et al (2002). Double-blind, randomized trial of long-chain polyunsaturated fatty acid supplementation in formula fed to preterm infants. Pediatrics 110: 73-82), a tanulmány megjelenését követő médiaközlemények többsége azzal az állítással indult, hogy magának a szoptatásnak nincs hatása az intelligenciára.
A szoptatás és a magasabb IQ közötti összefüggést a következő tanulmányokban mutatták ki:
11 801 fehér, egyes (nem iker) terhességből született gyermeket vizsgáltak a terhességi idő – érett (37-42. hét), kissé koraszülött (33-36. hét) és koraszülött (28-32. hét) – és a szoptatás (valaha vagy soha nem szoptatott; a kizárólagos és a valamenyi szoptatás időtartama) szerinti csoportosításban. Ötéves korban egy hitelesített teszt (Brit Képességvizsgáló Skála; BAS) segítségével vizsgálták a gyerekeket. A kutatók úgy találták, hogy a szókincsre adott pontok száma a koraszülöttség mértékével csökkent. Kiszűrve a különböző egyéb tényezőket – mint a gyermek neme, születési súlya, az anya életkora, iskolai végzettsége, társadalmi helyzete, dohányzás és alkoholfogyasztás a várandósság alatt és hogy a gyermek elsőszülött-e – a szoptatás jelentősen növelte a szókincsre adott pontok számát az időre született gyermekeknél. A koraszülötteknél (mindkét csoportban) a hatás még erősebb volt, és minden szoptatott hónappal tovább nőtt.
A szoptatás hasonló hatását figyelték meg a BAS más altesztjeinél is. A szerzők szerint ezek az eredmények, amik a szoptatásnak a gyermek fejlődésére gyakorolt hatásaival kapcsolatos egyik legnagyobb megfigyeléses vizsgálat alapján születtek, azt mutatják, hogy a szoptatás és a jobb kognitív fejlődés között összefüggés van, különösen a koraszülöttként világra jött gyermekek esetében.
A szoptatásnak a kognitív fejlődésre gyakorolt pozitív hatásáról szóló bizonyítékok általában megfigyeléses vizsgálatokon alapulnak, ezért az eredményeket befolyásolhatja a szoptató anya viselkedése vagy a csecsemővel való bánásmódja. A PROBIT rövidítésű tanulmány 6,5 éves koráig követett nyomon az eredeti kohorszban résztvevő gyermekeket abból a célból, hogy kiderítse, vajon a hosszútávú és a kizárólagos szoptatás javítja-e a gyerekek kognitív képességeit. Összesen 17 046 egészséges, szoptatott gyermeket vontak be a vizsgálatba, akik közül 13 889-et (81,5%) követtek 6,5 éves korukig. A kutatók a Wechsler Abbreviated Scales of Intelligence elnevezésű teszttel mérték a gyerekek intelligenciaszintjét és tanáraiktól kértek értékelést a gyerekek olvasás, írás, matematika és egyéb tárgyak terén nyújtott teljesítményéről.
A kutatás tárgyát képező intézkedések* nagymértékben megnövelték a kizárólagos szoptatás arányát három hónapos korig és a nem-kizárólagos szoptatás előfordulását minden korban egészen 12 hónapos korig. A kísérleti csoport átlagos pontszáma minden intelligenciát mérő teszten magasabb volt, és a tanárok értékelése is jelentősen magasabb volt a kísérleti csoportban mind az írás, mind az olvasás terén. A kutatók következtetése szerint eredményeik jól demonstrálják, hogy a hosszantartó és a kizárólagos szoptatás javítja a gyermekek kognitív fejlődését.
* A vizsgálat során 31 szülészetet véletlenszerűen két csoportba osztottak: 16 szülészeten bevezették a bababarát ellátást, míg 15 szülészeten hagyományos újszülöttellátás folyt. A kísérleti csoport a bababarát ellátásban született gyermekeket jelenti, ahol jelentősen nagyobbak voltak a szoptatási arányok még 12 hónapos korban is. A vizsgálat jelentősége az intelligencia szempontjából az, hogy a gyerekek véletlenszerűen kerültek a kísérleti csoportba, így nem lehet arról szó, hogy eleve az intelligensebb anyák gyermekei szoptak tovább. (A ford.)
Horta B et al (2007) Evidence on the long-term effects of breastfeeding. WHO
Nyolc olyan tanulmány összesített eredménye, ahol figyelembe vették az otthoni intellektuális ingerek hatását. Az intelligenciateszteken a legalább egy hónapig tartó szoptatás 4,9 pontnyi átlagos javulást eredményezett.
A szoptatás átlagosan 7 plusz pontot ad a gyerekek IQ eredményeihez – a különböző társadami háttér figyelembevétele után is – , ha az FADS2 gén jelen van a gyermek genetikai álományában. A gén – amely a csecsemők 90%-ában megtalálható – szerepet játszik a táplálékban lévő zsírsavak lebontásának módjában. Két korábbi, több mint 3000 brit és új-zélandi szoptatott csecsemőt vizsgáló tanulmány adatait elemezték újra. Az IQ-t különböző időpontokban mérték 5 és 13 éves kor között.
A gyermekek intelligenciájának fejlődése egy komplex folyamat, ami sok tényezőtől függ: nemcsak a szülők intellienciaszintjétől és hátterétől, hanem a gondozástól és a korai interakcióktól valamint a táplálkozástól, beleértve a szoptatást is. A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok szerint van összefüggés a szoptatás és a gyermekkori magasabb inteligencia között. Mindamellett ennek a kapcsolatnak a mechanizmusa egyelőre nem teljesen tisztázott. A további kutatások tisztázhatják az összefüggéseket.