A csak humán tejet tartalmazó táplálék csökkenti a nekrotizáló enterokolitisz kockázatát a koraszülötteknél
NEW YORK (Reuters Health) Január 15. – Az extrém kis súlyú koraszülöttek kizárólag humán tej alapú táplálása csökkenti a nekrotizáló enterokolitisz előfordulását és súlyosságát a humán és tehéntejalapú kevert táplálással összehasonlítva – állítja egy új tanulmány.
„A nekrotizáló enterokolitisz 50%-kal, a sebészeti beavatkozást igénylő nekrotizáló enterokolitisz pedig majdnem 90%-kal kevesebbszer fordult elő a kizárólag humán tejjel táplált csecsemőknél a tehéntejalapú termékeket is kapó csecsemőkkel összehasonlítva” - írja a kutatócsoport a Journal of Pediatrics c. szakfolyóirat januári számában.
„Az eredmények nem egészen úgy alakultak, ahogy vártuk” - mondja Dr. Richard J. Schanler, kutató.
A saját édesanyjuk tejével táplált koraszülöttek kisebb arányban betegszenek meg nekrotizáló enterokolitiszben. Az extrém kis súlyú koraszülöttek esetében azonban az édesanyák számára sokszor igen nehéz, hogy a tejmennyiséget végig fenntartsák kisbabájuk hosszú kórházi kezelése alatt, néhány anya pedig egyáltalán nem tud tejet adni gyermekének.
„A kutatás során egy egyedülálló techológiát alkalmaztunk, amely abban állt,” - magyarázza Dr. Schanler - „hogy a donor női tejet besűrítettük, ezáltal több kalóriát, fehérjét és egyéb tápanyagot tartalmazott, ezért a szokásos tehéntejalapú anyatej dúsítókra nem volt szükség. Így lehetőség nyílt arra, hogy a koraszülötteket kizárólag humán tejjel tápláljuk, miközben az összes szükséges tápanyagot megkapták.”
A tanulmányba 207 500-1250g születési súlyú koraszülöttet vontak be, olyanokat, akiknek édesanyja úgy tervezte, hogy saját tejével szeretné táplálni gyermekét. Amikor a szájon át történő táplálás megkezdődött, mindegyik csecsemő saját édesanyja tejét kapta, de véletlenszerűen csoportokba osztották őket, ahol különböző protokollok szerint kapták az anyatejdúsítókat illetve az anyatej pótlást akkor, ha a saját édesanyjuk teje nem állt rendelkezésre.
71 csecsemő a HM100 és 71 csecsemő a HM40 elnevezésű csoportban pasztörizált, donor női tejből készült dúsítót kapott, amikor a szájon át adott táplálék mennyisége elérte a 100 ml/kg/nap ill. a 40 ml/kg/nap mennyiséget. Mindkét csoport standardizált, 70 kcal/100g donor női tejet kapott, ha a saját édesanya teje nem állt rendelkezésre. A termékeket a Prolacta Bioscience biztosította, és a kutatást anyagilag is támogatta.
A maradék 69 csecsemő a BOV csoportba került, ahol a szokásos táplálási protokollt követték: amikor a szájon át bevitt táplálék elérte a 100ml/kg/nap mennyiséget, tehéntejalapú dúsítót kaptak, és koraszülött tápszerrel táplálták őket, ha a saját édesanyjuk teje nem volt elérhető.
Dr. Schanler és kollégái úgy találták, hogy jelentős különbség volt a csoportok között a parenterális táplálás időtartamában, ami közvetett módon méri a táplálék toleranciát és a megbetegedést. A csoportok között nem volt különbség a kórházi tartózkodás időtartamának, a késői szepszis előfordulásának vagy a növekedés mértékének tekintetében.
Jelentős különbség volt azonban a csoportok között a nekrotizáló enterokolitisz előfordulásának gyakoriságában.
A HM100 (3 eset) és a HM40 (5 eset) csoportban kevesebb nekrotizáló enterokolitisz eset volt, mint a BOV (11 eset) csoportban. A műtéti kezelést igénylő esetek szintén ritkábban fordultak elő a HM csoportokban (mindegyikben 1), mint a BOV csoportban (7 eset).
A többváltozós regressziós elemzés szerint kizárlagos humán tej alapú táplálás esetén az esélyhányados 0,23 „ami azt jelenti, hogy a nekrotizáló enterokolitisz kialakulásának esélye 77%-kal csökkent” - írják a kutatók.
„Úgy tűnik, hogy egy kizárólag humán tejből készült termék, ami fedezi a koraszülött csecsemők hatalmas tápanyagigényét, nagy lehetőségeket rejt magában.” – mondja Dr. Schanler.
„Ugyanakkor nem zárhatjuk ki azt sem, hogy a védőhatás elsősorban annak köszönhető, hogy a csecsemők táplálása során elkerülték a nem-humán eredetű fehérjéket.” – teszi hozzá.
A szerzők rámutatnak, hogy eredményeik azt jelzik, a koraszülöttek jól tolerálják, ha a humán tej alapú dúsítót egy koraibb időponttól kapják, anélkül, hogy ez további megbetegedéseket okozna. „Ezek biztató eredmények”, amik felvetik a humán tej alapú dúsítók korábbi bevezetését, szemben az általános gyakorlattal, ami a dúsító adását 100 ml/kg/nap bevitelnél kezdi.
A 18 kutató közül 14 anyagi támogatást kapott a Prolacta Bioscience-től, további 2 pedig a cég alkalmazottja.
