A korai kötődés, azaz bonding – már a születés, szülés előtt, illetve a szül(et)és pillanatában megkezdődik. Elengedhetetlen, hogy a gyermek és az anya elválasztását meggátoljuk az élet első pillanataiban, óráiban, napjaiban. A korai kapcsolat támogatása alapvető fontosságú minden gyermeknél, de ennél is lényegesebb a koraszülötteknél és császármetszéssel világrajötteknél, traumatizált anyáknál. A szül(et)éssel egyaránt megváltoznak mind a gyermek, mind az anya neuropszichológiai mechanizmusai. A bőrkontaktus elősegíti a szülővé válást, az újszülött adaptálódását, a természetes, egészséges bio-pszicho-szociális, spirituális folyamatok kibontakozását, megvalósul a kolonizáció, immunológiai, fiziológiai szempontból is az ideális kezdetet kapja meg a kisbaba. Megvalósul az egészséges életkezdethez való joga. A támogatásban részesített korai bőrkontaktus anya és gyermeke között a gyermek mellhezkúszását, mellre tapadását eredményezi, megkezdődik a szopás-szoptatás, a gyermek egészségesen adaptálódik és elindul a szülővé válás folyamata. Ez eredményezi a ragaszkodást, ami a biztonságos, szeretetteljes érzelmi kötődés alapja a családokban, valamint a társadalom egészét is szolgálja.
A cikk folytatása a Szül(et)ésmese blogon olvasható.