Semmi ha, semmi de, semmi követő tápszer
The Lancet 387:10033; p2064
Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének szabályozása a szoptatásért folytatott globális küzdelem sarokköve. Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexét 1981-ben fogalmazták meg, a csecsemőtápszerek reklámozásával és népszerűsítésével kapcsolatban kialakult széleskörű aggodalmak közepette, különösen olyan helyzetekben, ahol az anyák nem jutottak hozzá sem a tiszta ivóvízhez, sem a sterilezéshez szükséges felszereléshez, ami pedig nélkülözhetetlen a tápszer biztonságos elkészítéséhez. A Kódex tiltja az anyatejhelyettesítők közvetlen reklámozását az anyák részére, az olyan állításokat, amik szerint a tápszerek jótékony hatással vannak az egészségre, továbbá ajándékok és ingyenes ellátmány juttatását egészségügyi dolgozóknak és intézményeknek.
A WHO, az UNICEF és a Nemzetközi Csecsemőtáplálási Akcióhálózat (IBFAN) által nemrég közzétett jelentés összefoglalja a Kódex bevezetésének nemzetközi helyzetét. Az elemzésben szereplő 194 országból 135-ben legalább valamennyi jogi eszközt bevezettek már, ami biztató, összevetve a 2011-es eredménnyel, amikor 103 országban voltak érvényben ezzel kapcsolatos jogszabályok. Ugyanakkor, mindössze 39 ország rendelkezik a Kódex egészét magában foglaló, átfogó törvénnyel.
Meglepő módon a fejlett ipari országok (köztük az Egyesült Államok, Ausztrália és Nyugat-Európa nagy része) és a közepes jövedelmű államok, mint pl. Kína rendelkezik a legkevesebb jogi védelemmel – és néhányan közülük a legalacsonyabb szoptatási arányokkal, különösen, ha a 6 hónapos kor utáni időszakot nézzük. Közben számos szegényebb ország nem rendelkezik forrásokkal meglévő törvényeinek hatékony bevezetéséhez, végrehajtásához és ellenőrzéséhez. A Kódex bevezetését – figyelmeztet a jelentés – hátráltatja a politikai akarat hiánya, a szereplők közötti rossz koordináció, az ipar ellenállása és az ellenőrzéshez és adatgyűjtéshez elégtelen források.
Ebben a számban számos, a nemrégiben megjelent Szoptatás sorozatunkra érkezett levél hangsúlyozza a szoptatás egyértelmű jótékony hatását az egészségre. Mégis, világszerte a csecsemők többségét nem a WHO irányelvei szerint szoptatják, és sokan kapnak tápszert valamilyen formában. Megdöbbentő, ahogy a jelentés rávilágít, hogy sok országban nem követelik meg a gyártóktól, hogy a termékek címkéjén feltüntessék a biztonságos elkészítés módját.
A dohánytól a cukron át a csecsemőtápszerig mindig a legsérülékenyebbek szenvednek, amikor a kereskedelmi érdek ütközik a közegészséggel. A szilárd reklám szabályozás – amely 3 éves korig minden gyermekek számára készült tejtermékre vonatkozik és tiltja a közösségi médiában való népszerűsítést – kell, hogy legyen a következő lépés a védelmükben.
Kép: Peter Dutton, Flickr