Az Egészségügyi Világszervezet új útmutatója a 6-23 hónapos gyermekek kiegészítő táplálásáról

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új útmutatót adott ki a 6-23 hónapos csecsemők és kisgyermekek kiegészítő táplálására vonatkozóan. Az új dokumentum azt a két korábbi irányelvet váltja fel, amely a szoptatott (2001), illetve a nem szoptatott (2005) gyermekek hozzátáplálásának kérdéskörével foglalkozott.

Kiegészítő táplálásról akkor beszélünk, amikor az anyatej vagy az anyatej helyettesítőként szolgáló más tejalapú élelmiszerek önmagukban már nem elégítik ki a csecsemő energia- és tápanyag szükségletét, ezért szükségessé válik egyéb táplálékok bevezetése az étrendjükbe. Ez olyan fejlődési időszak, amikor a csecsemők és kisgyermekek megfelelő táplálása kulcsfontosságú az egészséges fejlődésükre nézve, és egyben lehetőséget nyújt arra is, hogy hosszú távon egészséges étkezési szokásokat alakítsunk ki náluk.

A WHO iránymutatása - amely figyelembe veszi mind a szoptatott, mind a nem szoptatott gyermekek szükségleteit - globális, normatív, bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tartalmaz az alacsony, közepes és magas jövedelmű országokban élő 6-23 hónapos csecsemők és kisgyermekek kiegészítő táplálására vonatkozóan. Az útmutatót a gondozók, az egészségügyi szakemberek, a klinikusok, a tudományos és kutatóintézetek, valamint a képzési intézmények egyaránt használhatják.

Az ajánlások röviden az alábbi pontokban foglalhatóak össze:

1. ajánlás - A szoptatás folytatása

Ajánlott a szoptatás folytatása 2 éves korig vagy még tovább.

Megjegyzések
Ennek az ajánlásnak a megvalósításához minden szoptató nőnek támogató környezetre és segítségre van szüksége. Például:

  • Az otthonukon kívül dolgozó nőknek olyan szolgáltatásokra van szükségük, mint a munkahelyi bölcsőde, munkahelyi szoptatós szobák és rugalmas munkaidő beosztás.
  • Minden nőnek hozzá kell jutnia a szoptatási tanácsadási szolgáltatásokhoz, hogy a szoptatás során felmerülő kérdésekre választ, a nehézségek áthidalásához pedig segítséget kaphasson.
  • A várandós nőket, anyákat, családokat és az egészségügyi dolgozókat meg kell védeni az anyatejhelyettesítő termékek gyártóinak és forgalmazóinak ártalmas marketingjével szemben.
  • Az egészségügyi szakembereknek tájékozottnak és gyakorlottnak kell lenniük a szoptató anyák bizonyítékokon alapuló ellátásában.

2. ajánlás - Tejalapú ételek

a. 6-11 hónapos kor között: 6-11 hónapos, nem szoptatott/nem anyatejjel táplált csecsemők tápszert vagy állati tejet kaphatnak.
b. 12-23 hónapos kor között: a nem szoptatott 12-23 hónapos kisgyermekek számára állati tej adandó. A követő tápszerek (gyermekitalok) nem javasoltak.

Megjegyzések

  • A tejtermékek, beleértve a folyékony állati tejet is, a változatos étrend részét képezik, és hozzájárulhatnak a megfelelő táplálkozáshoz (lásd még a 4a. ajánlást). Különösen fontosak a nem szoptatott gyermekek számára, ha más állati eredetű élelmiszerek nem állnak rendelkezésre.
  • A felhasználható állati tejféleségek közé tartozik a pasztőrözött állati tej, a visszahígított, nem cukrozott, sűrített tej, az aludt tej vagy a joghurt.
  • Ízesített vagy édesített tejet nem szabad használni.
  • Ha a 6-11 hónapos csecsemőket állati tejjel etetik, teljes zsírtartalmú tejet kell használni.
  • Az állati tejek biztonságos tárolási és használati szabályait be kell tartani.

3. ajánlás - Életkor a kiegészítő élelmiszerek bevezetésekor

A kiegészítő ételek adásának megkezdése a csecsemő 6 hónapos korában (180 nap) javasolt a szoptatás változatlan folytatása mellett.

Megjegyzések

  • Ez közegészségügyi ajánlás, ami elismeri, hogy egyes csecsemők számára előnyös lehet a kiegészítő élelmiszerek korábbi bevezetése.
  • Azoknak az anyáknak, akik aggódnak amiatt, hogy az anyatej elegendő-e a csecsemőjük számára, hasznos lehet a szoptatást támogató segítségnyújtás.
  • Az anyatejben lévő vas biológiailag jól hasznosul, de egyes csecsemőknél fennállhat a vashiány kockázata, különösen, ha koraszülöttek vagy kis súlyúak voltak. A kiegészítő élelmiszerek korai bevezetése, még ha vasban dúsítottak is, nem akadályozza meg megfelelően a vashiányos vérszegénységet a magas kockázatú populációkban.

4. ajánlás - Az étrend változatossága

A 6-23 hónapos csecsemőknek és kisgyermekeknek változatos étrendre van szükségük.
a. Állati eredetű élelmiszereket, beleértve a húst, halat vagy tojást, naponta szükséges fogyasztani.
b. Naponta fogyasszanak gyümölcsöket és zöldségeket.
c. A hüvelyeseket, dióféléket és magvakat gyakran kell kínálni, különösen akkor, ha a hús, a hal, a tojás és a zöldségek korlátozottan kerülnek az asztalra.

Megjegyzések

  • Alapvetően fontos, hogy az állati eredetű élelmiszerek, a gyümölcsök és zöldségek, valamint a diófélék, hüvelyesek és magvak rendszeresen szerepeljenek az étrendben, mivel a gabonafélékhez képest összességében nagyobb a tápanyag sűrűségük.
  • A keményítő tartalmú alap élelmiszereket minimalizálni kell. Ezek gyakran a kiegészítő táplálékok nagyobb részét teszik ki, különösen az alacsony ellátottságú területeken, de nem biztosítanak olyan minőségű fehérjéket, mint az állati eredetű élelmiszerek, és nem jó forrásai a kritikus tápanyagoknak, például a vasnak, a cinknek és a B12-vitaminnak. Sok közülük olyan anti-tápanyagokat is tartalmaz, amelyek csökkentik a tápanyagok felszívódását.
  • A gabonafélék közül a teljes kiőrlésűeket célszerű előnyben részesíteni, a finomítottakat pedig minimalizálni kell.
  • Ügyelni kell arra, hogy a hüvelyeseket, dióféléket és magvakat a csecsemők és kisgyermekek olyan formában kapják, hogy azok ne jelentsenek számukra fulladásveszélyt.

5. ajánlás - Egészségtelen élelmiszerek és italok

a. Csecsemőknek és kisgyermekeknek ne adjunk magas cukor-, só- és transzzsír tartalmú élelmiszereket.
b. Cukorral édesített italok nem valók csecsemőknek és kisgyermekeknek.
c. Cukormentes édesítőszereket tartalmazó ételeket ne kapjanak a csecsemők és kisgyermekek.
d. A 100%-os gyümölcslevek fogyasztását korlátozni kell.

Megjegyzések

  • Ezeknek az ajánlásoknak a végrehajtásához széles körű szakpolitikai intézkedésekre lesz szükség, többek között olyan mezőgazdasági irányelvekre, amelyek figyelembe veszik a kisgyermekek táplálkozási igényeit, továbbá olyan szabályozásra, ami a csomagolás elején lévő címkézésre és a marketing gyakorlatokra vonatkozik.
  • A szülők és gondozók számára elérhetővé kell tenni az információkat a magas cukor-, só- és transzzsír tartalmú élelmiszerek, a cukorral édesített italok és a cukormentes édesítőszerek rövid és hosszú távú ártalmairól.

6. ajánlás - Táplálékkiegészítők és dúsított élelmiszerek

Bizonyos körülmények között, amikor a tápanyagszükségletet nem lehet kielégíteni a nem dúsított élelmiszerekkel, a 6-23 hónapos gyermekek számára előnyös lehet a táplálék kiegészítők vagy dúsított élelmiszerek használata.
a. A többféle mikrotápanyagot tartalmazó porok további vitaminokat és ásványi anyagokat biztosíthatnak anélkül, hogy kiszorítanák az étrendből az egyéb élelmiszereket.
b. A kereskedelmi forgalomban kapható gabonapelyheket és kevert liszteket már fogyasztó lakosság esetében e gabonafélék dúsítása javíthatja a mikrotápanyag-bevitelt, bár a fogyasztást nem szabad ösztönözni.
c. A kis mennyiségű lipidalapú táplálékkiegészítők hasznosak lehetnek azokban az élelmiszerhiányos populációkban, amelyek jelentős étrendi hiányosságokkal küzdenek.

Megjegyzések

  • A WHO mikrotápanyag-pótlásra vonatkozó iránymutatásai ajánlásokat tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy milyen körülmények között ajánlott az ilyen pótlás.
  • A három termék egyikét sem szabad önálló beavatkozás formájában osztogatni, hanem mindig az optimális csecsemő- és kisgyermek táplálási gyakorlat megerősítését célzó üzenetekkel és kiegészítő segítségnyújtással kell kísérni őket.
  • A termékek egyike sem helyettesíti az egészséges és minimálisan feldolgozott élelmiszerekből álló, változatos étrendet.

7. ajánlás - Válaszkész etetés

A 6-23 hónapos gyermekeket ajánlott válaszkészen etetni, ami a következő meghatározást jelenti: "olyan etetési gyakorlat, amely arra ösztönzi a gyermeket, hogy önállóan, az élettani és fejlődési szükségleteire reagálva egyen, ami ösztönzi az étkezés önszabályozását és támogathatja a kognitív, érzelmi és szociális fejlődést".

Megjegyzések

  • A reszponzív táplálás elterjesztéséhez az egészségügyi dolgozóknak vagy más ezzel megbízott személyeknek rendelkezniük kell megfelelő ismeretekkel róla, hogy a gondozóknak és a családoknak tájékoztatást és segítséget tudjanak nyújtani.
  • A válaszkész táplálás megköveteli, hogy a gondozóknak legyen idejük arra, hogy jelen legyenek, amikor a kisgyermek eszik, és rendelkezzenek elegendő élelmiszerrel, hogy az önálló táplálkozás során az étel veszteség ne jelentsen problémát.

Az útmutató az Egészségügyi Világszervezet oldaláról letölthető: WHO Guideline for complementary feeding of infants and young children 6-23 months of age

Az új WHO-iránymutatást bemutató, december 6-án megtartott webinárium programja és felvétele itt tekinthető meg: Webinar: WHO guideline for complementary feeding of infants and young children 6-23 months

Összeállította: Juhászné dr. Kun Judit

Kép forrása: Pxhere.com