A magzat gyakorlatilag steril környezetből, az anyaméhből érkezik. Elsőként a szülés módja befolyásolja azt, hogy az újszülött mikrobiomja hogyan alakul: természetes szülés után az anya hüvelyflórájára hasonlít, míg császármetszés után a bőrflórára. A kettő lényegesen eltér egymástól, mivel a hüvelyben és a bőrön teljesen más baktériumok élnek.

Nem is olyan ritka, mint ahogyan azt gondolnánk, hogy a nagyobbacska gyerek még szopizik, miközben kopogtat a gólya. Még akkor is nagy izgalom vegyül az örömhöz, ha nagyon várt kistestvér költözött a pocakba. Vajon hogyan fogadja majd a nagy testvér a picúrt? És vajon hogy alakul a szoptatás?

Hazánkban nagyjából minden hétszázadik gyerek ajak- és szájpadhasadékkal születik, amely a leggyakoribb arcot érintő fejlődési rendellenesség, de az összes fejlődési rendellenesség között is az első tíz között van. Az érintett családok kiemelkedő orvosi ellátásban részesülnek: a magyarországi esetek túlnyomó többségét dr. Nagy Krisztián és munkatársai kezelik a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján, ahol az elmúlt tíz évben egy európai színvonalú, több szakterületet összefogó centrum fejlődött.

Mitől érzi jól magát egy gyermek a bölcsődében? Mi a szerepe a kötődésnek a gyermek bölcsődei beszoktatásában? Van-e olyan beszoktatási terv, amely bizonyítottan megkönnyíti ezt az időszakot? Mi ad biztonságot a szülő és a gyermek számára?

Az elválás

Minden szülő azt szeretné, hogy gyermeke sírás nélkül szokjon be és örömmel járjon az intézménybe. Az ovis és bölcsis időszak kezdetén a meghatározó és legtöbb szorongást okozó pillanat az elválás pillanata szokott lenni.