Miért kritikus jelentőségű a szoptatás a világ minden gyermeke számára?
Hogyan előzhetné meg a szoptatás évente 800 000 gyermek korai halálát?
Hogy lehet az, hogy miközben a szoptatás támogatása a legköltséghatékonyabb primer prevenciós tevékenységek egyike, mégsem kap elegendő hangsúlyt a társadalomban és az egészségügyi rendszerben?
Mit tehet a kormány, a társadalom, az egészségügyi rendszer, a közösség és a családok azért, hogy az anyák sikeresen szoptassák gyermekeiket?

Az alábbiakban az UNICEF Szoptatás Világhete alkalmából készített összeállítása olvasható.

Magyar vonatkozások, gyakorlati megfontolások

Két dolog, amit ősidők óta igyekeznek összhangba hozni mindennapi életük során a nők. Hol azért, mert muszáj dolgozniuk, hogy biztosítsák családjuk megélhetését, hol meg azért, mert gyermekük születése után is szeretnének dolgozni, alkalmazni hosszú évek alatt megszerzett tudásukat, foglalkozni azzal, ami érdekli őket. A Szoptatás Világhetének évről évre változó témája mindig valamelyik fontos, szoptatással összefüggő kérdésre igyekszik irányítani a közvélemény figyelmét. Idén azzal foglalkozik a World Alliance of Breastfeeding Action (WABA) tájékoztató anyaga, amely itt olvasható magyar fordításban, hogy jelenleg szerte a világon milyen mértékben és hogyan támogatják a hatályos törvények az anyák és gyermekek szoptatáshoz fűződő alapvető emberi jogait.

„Munka és szoptatás – Valósítsuk meg együtt!”

Korunkban egyre fontosabb egyensúlyt találni a munka és a családi élet között – beleértve a szoptatást is – egyrészt a nők jogai miatt, másrészt az erős és dinamikus munkaerő állomány fenntartásáért és a társadalom javításáért. Napjaink globális gazdasági és munkakörülményei gyorsan változnak, és ez többnyire negatívan befolyásolja a nők és családjuk/ gyermekeik egészségét és megélhetését. A nők és férfiak produktív munkájának és családi életének kellő össze-hangolásából a társadalom minden rétege profitálhat. Ennek előnyei tapasztalhatók lennének a termelékenységben, a családok bevételeiben, a nagyobb létbiztonságában, a gyermekek és nők egészségében, a munkáltatók hosszú távú nyereségében és a nemzetek társadalmi és gazdasági stabilitásában. Így az idei év témája: „Munka és szoptatás – valósítsuk meg együtt!” mindannyiunkat érint. Igen, meg tudjuk valósítani!

Leggyakrabban ez a kérdés merül fel ilyen forró napokban. Bár úgy tűnhet, ekkora forróságban szükség lehet plusz folyadékra, valójában az a legbiztonságosabb, ha kizárólag szoptatjuk a hat hónaposnál fiatalabb babát.

Most a nagyobbacska, egy éven felüli, szopáshoz “makacsul” ragaszkodó gyerekek elválasztásáról lesz szó. Ők az állítólagos “cicifüggők”, “anyafüggők”, akik elviselhetetlenül tombolnak, ha nem kapják meg, amit kérnek. Van segítség ilyen esetben? Vagy, ahogy a kívülállók többnyire kijelentik, el lett szalasztva a kedvező alkalom az elválasztásra?

A gyermekágy alatt visszanyerted az erődet, az első hetek kezdeti bizonytalanságain sikeresen túljutottatok. A babád gyönyörűen szopizik és fejlődik. Remekül ráhangolódtál a jelzéseire: akár a szunyókálásból megébredve, akár a nézelődésben elfáradva kezd tátogni, cuppogni, nyelvet öltögetni, te máris tudod, hogy szopizni szeretne. kényelmesen elhelyezkedsz kedvenc zugotokban, és mellre teszed a kicsit. De vajon mi történik, ha épp a parkban sétálsz, ügyet intézel vagy egy kávézóban üldögélsz? Esetleg veled van a kolléganőd vagy az anyósod is? Vagy éppen főiskolás fiúk söröznek a szemközti padon?


Sződy Judit

A szoptatás kín és keserv, börtön és mártíromság, szenvedés és téboly – ha betartjuk mindazt a szabályt, amelyeket az utolsó évszázad „tudománya” rápakolt szerencsétlen anyákra.

A hajamat tépem, amikor egy anya panaszkodik, hogy a szoptatás fárasztó, hogy kiborítja, hogy alig ehet valamit, hogy nem kávézhat, nem ihat meg egy pohár bort sem, hogy nem szedheti a gyógyszereit, és egyre rosszabbul van, hogy megőrül a négy fal között, mert a szoptatás intim, és a rendes anya olyankor otthon ül a foteljében, és csak a babára figyel, és különben is már leszakad a háta, annyira fáj a szoptatás miatt. Nem, nem, nem! Ezerszer is NEM.