Az együttalvás körüli vita áttekintése a SIDS, a közös ágy és a szoptatás relációjában

James J. McKenna and Thomas McDade: Why babies should never sleep alone: A review of the co-sleeping controversy in relation to SIDS, bedsharing and breast feeding c. cikkének magyar nyelvű összefoglalója.
(PAEDIATRIC RESPIRATORY REVIEWS (2005) 6, 134–152)

Bevezetés

A kiságy, matrac, ágynemű NEM az evolúció terméke – ellentétben az együttalvás és a testkontaktus során megvalósuló védelmező anyai magatartással, amely azért jött létre, hogy a kisbabákat védelmezze és táplálja éjszaka is! Annak ellenére, hogy a nyugati világban tekintélyes orvosok vagy rendőrök figyelmeztetnek a veszélyeire, egyre több nyugati szülő tér át a legalább részleges együttalvásra. A 90-es években az Egyesült Államokban megduplázódott az együttalvó szülők száma, elérhette az 50%-ot is. A szoptató anyákra ez háromszor akkora valószínűséggel volt jellemző. (Hasonló eredmények Angliában, Ausztráliában, Új-Zélandon)

Úgy tűnik, hogy a szoptatás (ami most már nyugaton is a babatáplálási norma) rejtett szabályozóként működik, és arra készteti a mama-baba párost, hogy éjjel is egymás közelségét keressék (akár közös ágy, akár külön felület, de karnyújtásnyi távolság formájában). Ha evolúciós nézőpontból szemléljük az alvási elrendezést, ez nem meglepő. Ez a biológiailag legmegfelelőbb alvási elrendezés, egyszerűen azért, mert a szoptatás enélkül legalábbis nehézkes. Az anya-csecsemő közötti közelség és kontaktus előnyös viselkedéses és fiziológiai változásokat eredményez a kisbabában. Valószínűleg ez magyarázza azt a jelenséget, hogy a kórházból hazatérve a legtöbb friss anyuka az együttalvás két módja közül (közös szoba vagy közös ágy) valamelyiket fogja alkalmazni, legalább az éjszaka egy részében. Az anyák arról számolnak be, hogy a babájuk kevesebbet sír, mindenki többet tud aludni, és több a tej is a gyakoribb éjszakai szoptatásoknak köszönhetően.

Geddes DT.
J Midwifery Womens Health. 2007 Nov-Dec;52(6):556-63.

Abstract

Although it is well recognized that a thorough understanding of the anatomy of an organ is essential to enable assessment of any abnormalities in that organ, there has been little investigation of the anatomy of the normal lactating breast since Sir Astley Cooper performed detailed dissections of the anatomy of the breast more than 160 years ago. Many mothers recognize that breast milk provides the ultimate nutrition and protection for the infant; however, a significant proportion of women experience difficulties breastfeeding, some of which lead to weaning the infant.

Chantal Lau: Effects of stress on lactation
Pediatric Clinic of North America Volume 48. No1, February 2001

1. Ábra: Anya - gyermek interakció a laktáció viszonylatában

I. A laktáció elsődleges célja megfelelő táplálékkal ellátni az újszülöttet. Mint ilyen, a laktáció a kínálat és igény egymásrahatásaként működik; minél nagyobb a csecsemő igénye, annál nagyobb a tejtermelés és annál hosszabb időtartamú a laktáció.

II. A laktációt befolyásolja az anya hozzáállása, hogy kíván-e tejet biztosítani csecsemője számára.

III. Az hogy az anya kívánja-e elkezdeni a szoptatást és fejést, a csecsemőjével való kapcsolatának egy megnyilvánulása. Pozitív interakció pozitívan befolyásolja azt az igényt, hogy tejjel lássa el gyermekét. Negatív élmény azonban gyorsan elválasztja a szoptató-szopó párost, és abbamaradhat a tejtermelés.

ABM Clinical Protocol #5: Peripartum breastfeeding management for the healthy mother and infant at term

Az Academy of Breastfeeding Medicine 5. számú protokollja

Cynthia R. Howard MD, MPH, FABM; Rosha Champion McCoy MD
Academy of Breastfeeding Medicine Protocol Committee, November 16, 2002

Háttér

A kórházi irányelvek és a kórházi rutin nagymértékben befolyásolják a szoptatás sikerét. [1–3] A szülés körül az édesanyáknak megfelelő támogatást, útmutatást és gondoskodást kellene kapniuk a kórházban annak érdekében, hogy a szoptatás sikeres megkezdése biztosítva legyen. Ez a kórházi eljárás annak a – már a szülés előtti időszakban megkezdődő – folyamatos gondozásnak és oktatásnak a része, amely a szoptatást mint a csecsemőtáplálás optimális módját mutatja be, és amely információkat tartalmaz a szoptatásnak az anya és a csecsemő egészségére gyakorolt jótékony hatásáról is.

Az Academy of Breastfeeding Medicine 15. számú protokollja

ANNE MONTGOMERY, THOMAS W. HALE, and THE ACADEMY OF BREASTFEEDING MEDICINE PROTOCOL COMMITTEE
BREASTFEEDING MEDICINE Volume 1, Number 4, 2006

A vizsgálat célja

A vajúdás, a szülés és a szoptatás megkezdése mind normális folyamat. A vajúdás során fellépő fájások hatására termelődő oxitocin, endorfin és adrenalin fontos szerepet játszik abban, hogyan zajlik a szülés, és hogyan kezdődik a szoptatás. (1) A fájdalomcsillapításra használt szerek a vajúdás és a postpartum időszak alatt megkönnyítik a szülést és segítenek a szülés utáni felépülésben, különösen császármetszés után. Ugyanakkor befolyással lehetnek a vajúdás menetére és az újszülött viselkedésére, valamint kedvezőtlenül hathatnak a szoptatás megkezdésére.

Mental health, attachment and breastfeeding: implications for adopted children and their mothers
Karleen D. Gribble
International Breastfeeding Journal 2006, 1:5

ABSZTRAKT

Az örökbefogadott gyermekek szoptatásáról korábban úgy beszéltek, mint olyan valamiről, ami kedves dolog, de nincs szignifikáns előnye. Az alábbi cikk áttekinti azokat a pszichológiai és viselkedéses kutatási bizonyítékokat, amelyek alátámasztják, hogy a szoptatás jelentős szerepet játszhat az anya és gyermek közötti kötődési kapcsolat kialakulásában. Ahogy az idézett esettanulmányok illusztrálják, örökbefogadás esetén, különösen ha a gyermek korábban elhanyagolást vagy bántalmazást élt át, a szoptatás hatása jelentékeny lehet. A szoptatás azáltal segítheti a kötődés kialakulását, hogy biztosítja a rendszeres, intim interakciót az anya és a gyerek között, a szoptatás nyugtató, ellazító és fájdalomcsillapító hatását a gyerekre, és a stresszoldó és anyai érzékenységet fokozó hatást a anyára nézvést. A szoptatás azon hatásai, amelyeket örökbefogadott gyerekek esetén lehet tapasztalni, minden szoptatós helyzetre alkalmazhatóak, de különösen relevánsak lehetnek más veszélyeztetett diádok esetén, pl. azokban a családokban, ahol intergenerációs kapcsolati trauma van jelen; ez még további vizsgálódást érdemel.

Breast-Feeding and Risk for Childhood Obesity
Elizabeth J. Mayer-Davis, PHD, Sheryl L. Rifas-Shiman, MPH, Li Zhou, MS1 Frank B. Hu, MD, PHD, Graham A. Colditz, MD, DRPH and Matthew W. Gillman, MD, SM
Diabetes Care 29:2231-2237, 2006

Számít-e az anyai cukorbetegség vagy az anyai elhízás?

Bevezetés

Az utóbbi időben készült meta-analízisek azt találták, hogy a szoptatás mintegy 13-22%-kal csökkenti a gyermekkori vagy a későbbi elhízás kockázatát. Harder és munkatársainak meta-analízise ezen felül megállapította, hogy a hatás dózisfüggő: minél tovább tart a szoptatás, annál kifejezettebb. A hatás alapja lehet, hogy a szoptatás esetében az anya a csecsemő igényeit veszi figyelembe az etetéskor, míg a mesterséges táplálás során az anya dönti el, hogy mennyi táplálékot fogyaszt a kisbaba. Az is lehetséges, hogy a kisbaba élettani reakciója az anyatejben lévő tápanyagokra és hormonokra a magyarázata a szoptatás növekedésre gyakorolt hatásának.

A kutatás célja: annak vizsgálata, hogy az anyai cukorbetegség ill. elhízás gyengíti-e a szoptatás már korábban kimutatott jótékony hatásait a gyermekkori elhízással kapcsolatban.