A korai táplálkozás hatása a csecsemő-és gyermekkori atópiás megbetegedések kialakulására

Az anyai diéta, a szoptatás, a hidrolizált tápszerek, és a kiegészítő táplálékok bevezetése időpontjának szerepe

Effects of Early Nutritional Interventions on the Development of Atopic Disease in Infants and Children: The Role of Maternal Dietary Restriction, Breastfeeding, Timing of Introduction of Complementary Foods, and Hydrolyzed Formulas

Frank R. Greer, MD, Scott H. Sicherer, MD, A. Wesley Burks, MD and the Committee on Nutrition and Section on Allergy and Immunology

http://pediatrics.aappublications.org/cgi/content/full/121/1/183

Bevezetés

Az elmúlt néhány évtizedben drasztikusan megnőtt az atópiás betegségek előfordulása. A 4 év alatti gyermekek körében az aszthma előfordulása 160%-kal nőtt, az atópiás dermatitisz pedig 2-3-szorosára.1 Az elmúlt évtizedben a földimogyoró allergiások száma megduplázódott. (USA)2 Emiatt az allergia egyre növekvő problémaként jelentkezik.

Felismerték, hogy a korai gyermekkori történések, mint például a táplálkozás, valószínűleg fontossággal bírnak a későbbi gyermekkori illetve felnőttkori betegségek kialakulása szempontjából. Ez a klinikai beszámoló áttekinti a várandósság és szoptatás alatti illetve az első életév során kínálkozó táplálkozási lehetőségeket, amelyek hatással lehetnek az atópiás betegségek kialakulására. Bár az atópiás betegségeknek nyilvánvaló genetikai alapjuk van, a környezeti tényezők, mint például a korai csecsemőtáplálás jelentős hatással lehetnek a kialakulásukra, és ilyen módon lehetőséget kínálnak a betegség fellépésének elkerülésére vagy késleltetésére.

Ez a jelentés az Amerika Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) korábbi, a hypoallergén tápszerek használatáról szóló állásfoglalásának3 helyébe lép, amely ideiglenes javaslatokat tartalmazott arra vonatkozóan is, hogy milyen táplálkozási irányelveket érdemes követni az atópiás betegségek megelőzésére.

Vissza az ágyamba

A szoptatás és az éjszaka átalvásának összefüggéseit boncolgatjuk egy apuka élménybeszámolója alapján. Hogyan lesz az első hónapok idilli állapotából éjszakai száműzetés kisfia akár tízszeri ébredése és szopizásai miatt? Vége lesz-e valaha is az együtt alvásnak?

Miért nem szabadna sohasem egyedül aludniuk a kisbabáknak?

Az együttalvás körüli vita áttekintése a SIDS, a közös ágy és a szoptatás relációjában

James J. McKenna and Thomas McDade: Why babies should never sleep alone: A review of the co-sleeping controversy in relation to SIDS, bedsharing and breast feeding c. cikkének magyar nyelvű összefoglalója.
(PAEDIATRIC RESPIRATORY REVIEWS (2005) 6, 134–152)

Bevezetés

A kiságy, matrac, ágynemű NEM az evolúció terméke – ellentétben az együttalvás és a testkontaktus során megvalósuló védelmező anyai magatartással, amely azért jött létre, hogy a kisbabákat védelmezze és táplálja éjszaka is! Annak ellenére, hogy a nyugati világban tekintélyes orvosok vagy rendőrök figyelmeztetnek a veszélyeire, egyre több nyugati szülő tér át a legalább részleges együttalvásra. A 90-es években az Egyesült Államokban megduplázódott az együttalvó szülők száma, elérhette az 50%-ot is. A szoptató anyákra ez háromszor akkora valószínűséggel volt jellemző. (Hasonló eredmények Angliában, Ausztráliában, Új-Zélandon)

Úgy tűnik, hogy a szoptatás (ami most már nyugaton is a babatáplálási norma) rejtett szabályozóként működik, és arra készteti a mama-baba párost, hogy éjjel is egymás közelségét keressék (akár közös ágy, akár külön felület, de karnyújtásnyi távolság formájában). Ha evolúciós nézőpontból szemléljük az alvási elrendezést, ez nem meglepő. Ez a biológiailag legmegfelelőbb alvási elrendezés, egyszerűen azért, mert a szoptatás enélkül legalábbis nehézkes. Az anya-csecsemő közötti közelség és kontaktus előnyös viselkedéses és fiziológiai változásokat eredményez a kisbabában. Valószínűleg ez magyarázza azt a jelenséget, hogy a kórházból hazatérve a legtöbb friss anyuka az együttalvás két módja közül (közös szoba vagy közös ágy) valamelyiket fogja alkalmazni, legalább az éjszaka egy részében. Az anyák arról számolnak be, hogy a babájuk kevesebbet sír, mindenki többet tud aludni, és több a tej is a gyakoribb éjszakai szoptatásoknak köszönhetően.

Inside the Lactating Breast: The Latest Anatomy Research

Geddes DT.
J Midwifery Womens Health. 2007 Nov-Dec;52(6):556-63.

Abstract

Although it is well recognized that a thorough understanding of the anatomy of an organ is essential to enable assessment of any abnormalities in that organ, there has been little investigation of the anatomy of the normal lactating breast since Sir Astley Cooper performed detailed dissections of the anatomy of the breast more than 160 years ago. Many mothers recognize that breast milk provides the ultimate nutrition and protection for the infant; however, a significant proportion of women experience difficulties breastfeeding, some of which lead to weaning the infant.

A stressz hatása a laktációra

Chantal Lau: Effects of stress on lactation
Pediatric Clinic of North America Volume 48. No1, February 2001

1. Ábra: Anya - gyermek interakció a laktáció viszonylatában

Anya-gyermek interakció sematikus rajza

I. A laktáció elsődleges célja megfelelő táplálékkal ellátni az újszülöttet. Mint ilyen, a laktáció a kínálat és igény egymásrahatásaként működik; minél nagyobb a csecsemő igénye, annál nagyobb a tejtermelés és annál hosszabb időtartamú a laktáció.

II. A laktációt befolyásolja az anya hozzáállása, hogy kíván-e tejet biztosítani csecsemője számára.

III. Az hogy az anya kívánja-e elkezdeni a szoptatást és fejést, a csecsemőjével való kapcsolatának egy megnyilvánulása. Pozitív interakció pozitívan befolyásolja azt az igényt, hogy tejjel lássa el gyermekét. Negatív élmény azonban gyorsan elválasztja a szoptató-szopó párost, és abbamaradhat a tejtermelés.