(Effect of breast feeding on intelligence in children: prospective study, sibling pairs analysis, and meta-analysis
Geoff Der, G David Batty, Ian J Deary
BMJ 2006;333:945 (4 November))

Bevezető

A bevezetőben a szerzők megállapítják, hogy 1929 óta sok tanulmány készült, amely a szoptatás és az intelligencia összefüggését vizsgálja, és a legtöbb arra a következtetésre jut, hogy a szoptatott gyerekek IQ-ja magasabb. Viszont – szerintük – a (helyes) következtetések levonását gátolja, ha az egyéb tényezőket nem veszik figyelembe, mivel alapvető különbségek vannak a szoptatást választó és a nem szoptató anyák között.(!) Ezért azok a tanulmányok, amelyek nem zárják ki megfelelően a zavaró tényezőket (hatásokat), elhibázhatják a következtetést a szoptatás valódi hatását illetően.

Sok befolyásoló tényező szerepel a különböző tanulmányokban, pl: a szoptatási időszak hossza, gyermek neme, anya dohányzása, anya életkora, anya intelligenciája, anya iskolai végzettsége, anya neveltetésa, apa iskolai végzettsége, rassz, társadalmi-anyagi helyzet, család mérete, születési sorrend, születési súly, terhességi kor, gyermekkori élmények/tapasztalatok.

Azt, hogy viszonylag kevés tanulmányban veszik figyelembe az anyai intelligenciát, a szerzők meglepőnek találják „figyelembe véve, hogy az intelligencia öröklődik, és hogy mind a szoptatás megkezdése, mind a szoptatási időszak időtartama összefügg az anya intelligenciájával.”

Éppen ezért ők megvizsgálták az anya IQ-jának és más tényezőknek a szerepét, mégpedig részben klasszikus módszerekkel, részben testvérpár-analízissel. A testvérpár-analízis előnye, hogy bármilyen olyan tényező, ami azonos a testvérek esetében, automatikusan és teljesen ki van zárva mint zavaró hatás.

Intrapartum epidural analgesia and breastfeeding: a prospective cohort study
Siranda Torvaldsen, Christine L Roberts, Judy M Simpson, Jane F Thompson and David A Ellwood
International Breastfeeding Journal 2006, 1:24)

Először csak az ismétlés kedvéért a definíció a vizsgálat típusával kapcsolatban a biostatisztikai szótár alapján. Külön felhívnám a figyelmet az aláhúzott részre, melynek a tanulmánnyal kapcsolatban is jelentősége van:

Szemben a preklinikai és a klinikai vizsgálatokkal, a megfigyeléses vizsgálatokat az jellemzi, hogy az adott helyzet, nem pedig a vizsgálatot végző szakemberek döntik el, hogy a vizsgálatban részt vevő személyek közül ki melyik csoportba kerüljön, hiszen a csoportok legtöbbször adottak (például: az egyik csoport dohányzókból áll, a másik pedig nemdohányzókból). A megfigyeléses vizsgálatok legtöbbször potenciálisan káros hatásokat vizsgálnak. Ez a tény azonban jelentősen megnehezíti a valódi összefüggések kimutatását. A megfigyeléses vizsgálatok egyik típusa a kohorsz-vizsgálat, amelyben egy betegség kialakulásában feltehetően szerepet játszó kockázati tényezők hatását úgy értékelik, hogy a vizsgálat elején az adott betegségben akkor még nem szenvedő résztvevőket a kockázati tényezők fennállása alapján csoportokba (kohorszokba) sorolják, majd hosszabb ideig tartó követés során az egyes csoportokban megfigyelik a betegség incidenciáját. A csoportok között az incidenciában mutatkozó különbség amellett szól, hogy a vizsgált tényező(k) valóban kockázatot - bizonyos esetekben esetleg védelmet - jelentenek. A kohorsz-vizsgálat az előre tervezett vizsgálatok (prospective study) közé tartozik, mivel a vizsgálati terv elkészítése megelőzi az adatgyűjtést.

Carol L Wagner, Eric M Graham, William W Hope
Medscape Emedicine, 2006 December

Breast milk is thought to be the best form of nutrition for neonates and infants. The properties of human milk facilitate the transition of life from in utero to ex utero. This dynamic fluid provides a diverse array of bioactive substances to the developing infant during critical periods of brain, immune, and gut development. The clinician must be familiar with how the mammary gland produces human milk and how its properties nourish and protect the breastfeeding infant.

World Health Organization, 2005

According to current UN recommendations, infants should be exclusively breastfed for the first six months of life, and thereafter should receive appropriate complementary feeding with continued breastfeeding up to two years or beyond. However, there are a number of infants who will not be able to enjoy the benefits of breastfeeding in the early months of life or for whom breastfeeding will stop before the recommended duration of two years or beyond.

Kim Fleischer Michaelsen, Lawrence Weaver, Francesco Branca and Aileen Robertson
WHO Regional Publications, European Series, No. 87
World Health Organization 2000, updated reprint 2003

The guidelines are designed for the WHO European Region, with emphasis on the countries that resulted from the dissolution of the former Soviet Union. Nutrition and feeding practices vary throughout the Region and these recommendations should be applied flexibly and be adapted to local and national needs and circumstances. Despite the wide range of socioeconomic conditions found between and within the Member States of the Region, it is believed that many recommendations can be applied universally. They are especially applicable to the most vulnerable groups of infants and young children living in deprived conditions. These are mainly found in the eastern part of the Region, but are also common in ethnic minorities and children of low-income families in western Europe.